Növeli a szakmai autonómiát a NAT

Köznevelési szakértők szerint minden eddiginél több lehetőséget kapnak a pedagógusok, hogy saját elképzeléseiket megvalósítsák az órákon, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) ugyanis bővíti a tanárok lehetőségeit. Gyakorló pedagógus forrásaink szerint az irodalom, a fizika és az informatika tananyaga is előremutatóan változott.

Nagyobb lesz a mozgástér, hiszen az órakeret húsz százalékát szabadon, saját belátásuk szerint hasznosíthatják az intézmények Fotó: Havran Zoltán

Szerinte látszik, hogy a megújult NAT nagy hangsúlyt fektet az olvasóvá nevelésre, az olvasás megszerettetésére, ezért jelenhettek meg a tanulók lelkivilágához közelebb álló, olvasmányosabb, fordulatosabb művek is a tananyagban, mint például az Agatha Christie krimik. – A kötelező és ajánlott olvasmányokkal kapcsolatban fontos kiemelni azt is, hogy nem egy eltérést nem tűrő felsorolást látunk. A pedagógusok szabadon választható ifjúsági és meseregényekkel is kiegészíthetik a listát – fűzte hozzá a pedagógus, aki a NAT alapelveit értékelve kiemelte: jó, hogy az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az iskola első időszakában nem a tudásanyag átadására, hanem az iskolai életre való felkészítésre, a szocializációra, a közösségi személyiségfejlesztésre került a hangsúly. Kitért arra is: nem igazak azok a vádak, amelyek szerint nem vonták be a szakmai nyilvánosságot a NAT készítésébe. – Határozattan cáfolom, hogy ne lett volna egyeztetés, én magam is számos konferencián vettem részt, amely a NAT előkészítéséről, bevezetéséről szólt – jegyezte meg.

– Egy művész életművének értékelésekor nem az számít, hogy mit tesz a közéletben, például hogy milyen nyilatkozatai maradnak fenn, hanem az, hogy mit hoz létre – jelentette ki lapunknak Temesi Ferenc író. Szavai szerint tudatos ferdítés volt egyes körök részéről, hogy az üldözött zsidókat is bújtató Wass Albertet fasisztának állították be. Megjegyezte: Nyirő József az egyik legjelentősebb novellistánk, s bár Wassnak a jelentősége nem mérhető Tamási Áronéhoz, az erdélyi témájú A funtineli boszorkány című regényének nemzetközi elismertségét az is mutatja, hogy egyebek mellett románra is lefordították.

A tananyag szabad megválasztására minden eddiginél több lehetőséget kapnak a pedagógusok, az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint ugyanis az órakeret húsz százalékát szabadon, saját belátásuk szerint hasznosíthatják az intézmények – ezt már Piláth Károly kutatótanár mondta lapunknak az új tantervi szabályozás kapcsán. A fizika és informatika szakos pedagógus úgy látja, mindkét általa tanított szakterületen inkább az előrelépés dominál.

– Szeretném hangsúlyozni, hogy én nem a szaktanárok, vagy egy iskola nevében, hanem csakis a saját nevemben nyilatkozom a tantervi változásokról, ellentétben a PDSZ-es és egyéb hangadó kollégákkal, akik úgy nyilatkoznak általában a tanárok nevében, mintha azok teljesen egységes álláspontot képviselnének. Meglátásom szerint a fizika tananyag végre igazodott a realitásokhoz, hiszen már valamikor kb. 25 évvel ezelőtt is elhangzott egy fizikatanári ankéton, hogy egy Science-típusú, interdiszciplináris tantárgy bevezetése lehet a követendő út, ami a közismert szaktanári létszámgondokon is enyhítene.

Ennek keretei között például a maga egészében lehetne bemutatni a diákoknak a világ működését, ahogyan ezt már Marx György is megálmodta. A megújított NAT pedig erre teremt most lehetőséget – hangsúlyozta a pedagógus, aki szerint a gyerekekkel a fizikai gondolkodást már a 10 évfolyam előtt érdemes megismertetni, mert később már nehezebb felkelteni, fenntartani a korábban elvesztett diákok érdeklődését. – A NAT-ban leírt fizika tananyag mennyiségét a 10. évfolyamot követő fakultációs órák keretében lehet két tanév alatt megtanítani, ha motivált gyerekekről van szó. Akik nem ilyen irányban szeretnének továbbtanulni, azokat felesleges fizikával terhelni, ők válasszanak maguknak valamilyen más tantárgyat a mintának tekintett bezzeg országok már több éve létező gyakorlatának megfelelően – tette hozzá.

A következő tanévtől már digitális kultúra néven futó, tartalmában is megújuló informatikaoktatás kapcsán kiemelte: örvendetes, hogy az óraszám emelésen túl a tantárgyhoz rendelt tartalom is kedvezően változott. – Régóta vágyott dolog valósulhat meg az informatika órákon, hiszen már nem az idejétmúlt felesleges tartalmakkal kell „szórakoztatnunk” a gyerekeket, hanem több kódolás, robotika, és izgalmas programelemek kerültek a tananyagba. Jó néhány iskolában egyébként már ma is dolgozhatnak például Lego robotokkal, mikrokontrollerekkel a tanulók, de a szaktanárok egy részének bizony sokat kell még tennie azért, hogy naprakész tudással rendelkezzen ezen a rohamtempóban változó területen – hangsúlyozta Piláth Károly.