Megkezdődött az idei kullancsszezon

Nem tudjuk, pontosan hány kullancsfaj él az országban – a szakemberek húsz-harminc közé teszik ezt a számot –, de az biztos, hogy a melegedő klíma hatására egyre korábban jelennek meg a kórokozókat is terjesztő vérszívók. Az őshonosak mellett az inváziós fajok is egyre több gondot okoznak.

2020. 03. 12. 15:36
Fajmeghatározás a Pécsi Tudományegyetemen Fotó: MTI/Sóki Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Fajmeghatározás a Pécsi Tudományegyetemen
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Egy nőstény két-háromezer petét rak le. A kikelt lárvák születésük után legfeljebb egy métert tesznek meg. Inkább várnak a zsákmányállatra, amire rákapaszkodva vért tudnak szívni, és közben odébb vitetik magukat. Földvári Gábor cáfolja azt a vélekedést, hogy a kutyák miatt van tele az ország kullanccsal. Számos tényező járul hozzá a kullancsok nagyarányú elterjedéséhez, ezek közül az egyik fontos tényező a gazdafajok jelenléte, így például a vadállomány dinamikus növekedésével arányosan nő a kullancsok száma. A vaddisznók, szarvasok, rókák kiváló gazdaállatként szaporítják ezt a vérszívót.

– A városi parkok sem a kutyák miatt dúskálnak a kullancsokban, hanem a sünök, mókusok és egyéb, látszólag ártalmatlan lények miatt. Ha valaki az erdőben kirándul, ritkán pillantja meg az előbb említett állatokat, a városban nagyobb eséllyel látnak ilyet. Ennek oka, hogy sokkal nagyobb sűrűségben élnek az ember közelében, mint a természetes környezetben – állítja a tudományos főmunkatárs, aki 2009–11 között a margit-szigeti sünpopuláció vizsgálata közben azt találta, hogy ott nyolcszor-tízszer több példány élt, mint egy hasonló területű erdőben.

A szigeti sünök kullancsainak elemzése nem várt eredménnyel zárult. A talált tízezer vérszívó közül egy nimfa az addig hazánkban ismeretlen, afrikai eredetű kullancsfaj első példánya volt. A jelenség arra figyelmeztet, hogy egy ilyen parazita a magyar főváros közepén is bármikor megjelenhet. Ez a faj azért veszélyes, mert ahol őshonos – Afrikában, a Balkánon –, a krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. E viszonylag komoly megbetegedést okozó kórokozónak nincs ellenszere. Felvetődhet, hogy miként kerül ide?

Az elemzések alapján vándormadarakon utazik, így egy-két hét alatt több ezer kilométert is képes megtenni. Ebben a témában az az újdonság, hogy e faj kifejlett példányait időközben szarvasmarhán, lovon, kutyákon, sőt emberen is megtalálták Csehországban, Németországban és Svédországban, ami azt jelenti, hogy az enyhülő idő miatt már áttelel. A kutató szerint – a múlt héten a hazai sajtóban széleskörűen tálalt híreszteléssel ellentétben – a krími–kongói vérzéses láz vírusát hazai kullancsokban nem mutatták ki.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.