Megkezdődött az idei kullancsszezon

Nem tudjuk, pontosan hány kullancsfaj él az országban – a szakemberek húsz-harminc közé teszik ezt a számot –, de az biztos, hogy a melegedő klíma hatására egyre korábban jelennek meg a kórokozókat is terjesztő vérszívók. Az őshonosak mellett az inváziós fajok is egyre több gondot okoznak.

Fajmeghatározás a Pécsi Tudományegyetemen Fotó: MTI/Sóki Tamás

Az elmúlt évek enyhe telei miatt gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullancsokkal. – Idén csak a naptár szerint volt tél, gyakorlatilag kimaradt ez az évszak. Emiatt már feb­ruár első napjaiban sok kullancsot gyűjtöttem. Az elmúlt években, évtizedekben a szezon márciusban indult – tájékoztatott Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint azért nem tudható pontosan, hogy hány faj él nálunk, mert sokan a gazdaállatok – hüllők, madarak, emlősök – közvetlen közelében fordulnak csak elő, ezeket pedig nem vizsgálják folyamatosan.

A kullancs a pókszabásúak közé tartózó ízeltlábú, a vérszívása előtt egy közönséges kullancs nimfája, amely emberen a leggyakoribb, mákszem nagyságú. Hazánkban az úgynevezett háromgazdás fajok élnek. Ez azt jelenti, hogy a különböző fejlődési alakok (lárva, nimfa, kifejlett alak) különböző gazdákon szívnak vért. A közönséges kullancs lárvái és a nimfái például a gyíkok, énekesmadarak, apró rágcsálók társaságát keresik, a kifejlett példányok a nagyobb testű állatokra „utaznak” – szarvasfélékre, rókákra, kutyákra, szarvasmarhákra.

A kullancsok nem az emberi léptékben minimális mennyiségben kiszívott vér miatt jelentenek veszélyt, hanem azért, mert eközben különböző kórokozókkal fertőzik meg az embert. Hazánkban három betegséget lehetne kiemelni, amelyek terjesztéséért felelőssé tehetők. Az egyik a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs­ence­phalitis), ami a védőoltásnak köszönhetően kis számban fordul elő. A másik a Lyme-kór, amire jelenleg nincs emberi védőoltás, ezért fontos a korai felismerés és a kezelés haladéktalan megkezdése. A harmadik a babéziózis, ami a kullancs által terjesztett – nálunk elsősorban a kutyákat veszélyeztető – egysejtű parazita által okozott súlyos betegség. Elemzések szerint a Lyme-betegség kórokozója a kullancsok akár felében kimutatható, az agyhártyagyulladás vírusát a példányok egy-két ezreléke hordozza. A kullancsok tavasszal és ősszel a legaktívabbak. A legtöbb Lyme-kóros beteget ennek ellenére nyáron regisztrálják, aminek az lehet az oka, hogy ekkor vagyunk a legtöbbet a természetben.

Fajmeghatározás a Pécsi Tudományegyetemen
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Egy nőstény két-háromezer petét rak le. A kikelt lárvák születésük után legfeljebb egy métert tesznek meg. Inkább várnak a zsákmányállatra, amire rákapaszkodva vért tudnak szívni, és közben odébb vitetik magukat. Földvári Gábor cáfolja azt a vélekedést, hogy a kutyák miatt van tele az ország kullanccsal. Számos tényező járul hozzá a kullancsok nagyarányú elterjedéséhez, ezek közül az egyik fontos tényező a gazdafajok jelenléte, így például a vadállomány dinamikus növekedésével arányosan nő a kullancsok száma. A vaddisznók, szarvasok, rókák kiváló gazdaállatként szaporítják ezt a vérszívót.

– A városi parkok sem a kutyák miatt dúskálnak a kullancsokban, hanem a sünök, mókusok és egyéb, látszólag ártalmatlan lények miatt. Ha valaki az erdőben kirándul, ritkán pillantja meg az előbb említett állatokat, a városban nagyobb eséllyel látnak ilyet. Ennek oka, hogy sokkal nagyobb sűrűségben élnek az ember közelében, mint a természetes környezetben – állítja a tudományos főmunkatárs, aki 2009–11 között a margit-szigeti sünpopuláció vizsgálata közben azt találta, hogy ott nyolcszor-tízszer több példány élt, mint egy hasonló területű erdőben.

A szigeti sünök kullancsainak elemzése nem várt eredménnyel zárult. A talált tízezer vérszívó közül egy nimfa az addig hazánkban ismeretlen, afrikai eredetű kullancsfaj első példánya volt. A jelenség arra figyelmeztet, hogy egy ilyen parazita a magyar főváros közepén is bármikor megjelenhet. Ez a faj azért veszélyes, mert ahol őshonos – Afrikában, a Balkánon –, a krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. E viszonylag komoly megbetegedést okozó kórokozónak nincs ellenszere. Felvetődhet, hogy miként kerül ide?

Az elemzések alapján vándormadarakon utazik, így egy-két hét alatt több ezer kilométert is képes megtenni. Ebben a témában az az újdonság, hogy e faj kifejlett példányait időközben szarvasmarhán, lovon, kutyákon, sőt emberen is megtalálták Csehországban, Németországban és Svédországban, ami azt jelenti, hogy az enyhülő idő miatt már áttelel. A kutató szerint – a múlt héten a hazai sajtóban széleskörűen tálalt híreszteléssel ellentétben – a krími–kongói vérzéses láz vírusát hazai kullancsokban nem mutatták ki.