Vadvilág napot rendeznek a budapesti állatkertben

Fontos, hogy évente egy kiemelt napon felhívjuk a figyelmet az élővilág sokszínűségére, az állatkertek természetvédelmi szerepvállalására – mondta a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.

Fontos, hogy évente egy kiemelt napon felhívjuk a figyelmet az élővilág sokszínűségére, sérülékenységére, az állatkertek természetvédelmi szerepvállalására – mondta az agrártárca természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a vadvilág napja alkalmából kedden, a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

Balczó Bertalan elmondta: mintegy egymillió fajt veszélyeztet kihalás, a vadon élő növény- és állatfajok, az ezekből készült termékek nemzetközi kereskedelmének világpiaci forgalma meghaladja a 160 milliárd dollárt, az érintett egyedek száma pedig a százmilliót.

A vadvilág napját 2013 óta ünneplik március 3-án világszerte az ENSZ Közgyűlés döntése alapján. Az Állatkertben kedden számos program várja ebből az alkalomból az érdeklődőket.

A vadvilág napja idei kiemelt témája a biodiverzitás, az azt fenyegető különféle veszélyek, illetve az, hogy mit tehet az emberiség a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A vadvilág napja azért lett március 3., mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt, a CITES-t.

- A természet számára komoly kihívást jelent az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása, az inváziós fajok elterjedése, a környezetszennyezés és a klímaváltozás – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan megemlítette, hogy az illegális állatkereskedelem visszaszorításában Magyarországnak is fontos szerepe van, hiszen nemzetközi csempészútvonalak haladnak át rajta, másrészt egyes magyarországi énekesmadarak is veszélyben vannak.

Októberben lesz a biológiai sokféleség egyezményben részes 196 ország konferenciája, és az Európai Bizottság is hamarosan megjelenteti a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiáját. – Ezek figyelembevételével kell elkészítenünk a 2030-ig terjedő magyar nemzeti biodiverzitási stratégiát – mondta.

Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója kiemelte, hogy több évtizede együttműködnek a hatóságokkal a természetvédelem ügyében.

Az állatkert területén két mentőközpont működik. Az egyik karanténként funkciónál, illetve oda kerülnek a CITES-egyezmény értelmében lefoglalt állatok. A másik mentett védett állatokat fogad be.

Tavaly 2201 sérült egyed került be a központokba, köztük sünök, mókusok, madarak. Fontos a zárt téri tenyészprogram, amelyben 2007-2008-ban a világon elsőként Magyarországon születtek szélesszájú orrszarvúk mesterséges megtermékenyítés eredményeként – mondta az igazgató.

Az állatkertben kedden állatbemutatókat, látványetetéseket, filmvetítéseket, kreatív alkotóműhelyt, állomáspontos játékokat tartanak az érdeklődők, iskolai csoportok számára.