Nem tudnánk a honvédség nélkül úrrá lenni ezen a veszélyhelyzeten

A koronavírus okozta veszélyhelyzetben nemzetközi mércével is példátlan és felelőtlen a hazai ellenzék viselkedése Németh Szilárd szerint. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a lapunknak adott interjúban a Magyar Honvédség járványügyi erőfeszítéseiről, a gazdaság újraindításáról, a nemzetközi kapcsolatainkról és a Soros Györgyhöz hasonló spekulánsok forint elleni támadásairól is beszélt.

A politikus szerint a lakosság tudja és érti, hogy a közrend fenntartása mindennél fontosabb Fotó: Kurucz Árpád

– A koronavírus-járvány elleni harcban mekkora erőkkel vesz részt a Magyar Honvédség?

– A Magyar Honvédség alaptörvényben rögzített kötelme értelmében teljes képességével, minden katonájával és a rendelkezésére álló tudásával, eszközével szolgálja a magyar emberek és a haza biztonságát. A honvédek erre tesznek esküt, felajánlva akár az életüket is. A koronavírus-járvány következtében kihirdetett különleges jogrend a veszélyhelyzet óta naponta közel kétezer honvéd és mintegy négyszáz technikai eszköz bevetését jelenti. Megerősítettük és hermetikusan lezártuk a déli határainkat a koronavírusos világgócok felől érkező illegális migránsoktól. Részt veszünk a többi határszakasz személyi forgalmának felfüggesztésében, illetve az áruforgalom és a humanitárius korridorok ellenőrzésében, kísérésében, logisztikájában. Katonai rendészeink már tizenhét helyőrségben járőröznek, ellenőrzik a kijárási korlátozás szabályai­nak betartását, a közterületeken és a piacokon pedig biztosítják a nyugodt, rendezett napi életmenetet. A honvédség fegyveres alakulatai őrzik azokat a központi raktárakat is, ahol a sikeres kínai–magyar légihídon át beszerzett védekezőeszközöket, több tízmillió maszkot, kesztyűt, köpenyt és a lélegeztetőgépeket tároljuk, így is készülve a járvány tömeges megbetegedéseket okozó fázisára. Tizenhárom megyében ötvenegy kórház élén irányítja honvédtiszt a felkészülést, így biztosítva a kórházi ágyakat, megőrizve a készleteket, csatornázva az adatszolgáltatást. A honvédelmi irányítótörzsek már százöt cégnél koordinálják a veszélyhelyzeti működést. Vegyvédelmi és biológiai mentesítőképességeinket felhasználva több száz idősotthon fertőtlenítését, vírusmentesítését kezdtük meg húsvét vasárnapján. A műveletekhez bevetjük az önkéntes tartalékos erőinket is. Itt van jelentősége annak, hogy a Gyurcsány-érából Vadai Ágnestől, a honvédelmi tárca egykori államtitkárától megörökölt tizenhét (!) fős tartalékos állományt már kilencezer-háromszázra bővítettük, s húszezerig meg sem állunk.

– A szövetséges NATO-haderőket összehasonlítva mekkora a honvédség szerepe a vírus elleni védekezésben?

– A hírekből, jelentésekből egyértelműen kiderül, hogy a védekezés szinte kizárólag nemzeti szinten történik, így minden ország a saját haderejére támaszkodik. A biztonsági, hon- és rendvédelmi erők más szövetségesi országokban is hasonló feladatokat látnak el a pandémiás világválság idején, mint a mi honvédségünk idehaza. Mindenütt meghozták számukra azokat a jogszabályi intézkedéseket, megadták azokat a felhatalmazásokat, amelyeket mi is megtettünk. Egy apró különbség azonban van: csak nálunk nem támogatta az ellenzék a veszélyhelyzeti intézkedéseket, csak nálunk támadják ilyen vehemensen a kormányt, csak nálunk éli fénykorát a „fake news”, a teljes ellenzék, a DK-tól az MSZP-n és a Párbeszéden át egészen a Jobbikig csak nálunk képtelen az összefogásra. A bajban sem számíthatnak rájuk az emberek, mert csak magukkal vannak elfoglalva.

– Mi, magyarok számíthatunk-e egyáltalán bármilyen nemzetközi és szövetségesi támogatásra a védekezésben?

– Az Európai Unió vezetői, szervezetei láthatatlanná váltak, megkéstek és teljesen félreértelmezik a koronavírus okozta válsághelyzetet. A baloldal érdekeit szolgáló politikusaik, leginkább gyűlölettől és bosszútól vezérelve, kettős mércét alkalmaznak. Megint elővették a demokráciadeficit-kártyát, össze-vissza hazudoznak, és ez alapján akarnak pénzeket megvonni tőlünk és Lengyelországtól. A miniszterelnök kérte őket, „ha már segíteni nem akarnak, akkor legalább ne ártsanak a védekezésben”. Az ENSZ is éppen a koronavírusra való hivatkozással akarja teljesen ellenőrizhetetlenné és világméretű alapjoggá tenni a migrációt. A V4-szövetség, a Türk Tanács, a keleti nyitás és a balkáni országokkal való együttműködés politikája viszont nagyon is élő és hasznos a magyar nemzet számára ezekben a vészterhes időkben is. Mindenki Kínából akarja és tudja beszerezni a védekezés eszközeit, mert szinte csak ott van gyártókapacitás a világon. Óriási a küzdelem a szerződésekért, a szállítmányokért. Ezekhez viszont a pénzen kívül olyan jó kapcsolatok is kellenek, mint amilyeneket mi alakítottunk ki velük. Egyébként Orbán Viktor nem véletlenül nyilatkozta, hogy „fürkészőket és portyázókat” kellett szétküldenie a világ minden tájára. Másrészről azt is tapasztaljuk, hogy a Soros-féle spekulánsok is elérkezettnek látják az időt saját tervük véglegesítéséhez, amelynek a középpontjában a migráció kiterjesztése, Európa eladósítása és a Magyarország elleni bosszúhadjárat áll. Soros György néhány napja nagyon kemény támadást indított a forintunk bedöntése, ezáltal saját vagyonának hizlalása érdekében. A héten meg arról értekezett, hogy az EU-nak óriáskölcsönöket kell felvennie, amit apránként, de egész életünk végéig kell majd törlesztenünk.

A politikus szerint a lakosság tudja és érti, hogy a közrend fenntartása mindennél fontosabb
Fotó: Kurucz Árpád

– A balliberális sajtóban számos kritika, álhír jelent meg a veszélyhelyzet idején az utcákra vezényelt katonai járőrökről. Milyennek ítéli a lakossági fogadtatást?

– A katonáink nélkül nem tudnánk úrrá lenni a veszélyhelyzeten, de a Gyurcsány vezérelte ellenzék inkább riogat velük, mint hogy tisztelnék és elismernék a munkájukat. Karácsony Gergely pedig a „tisztek helyett teszteket” otromba mantrázásával azokat ócsárolta, akik helyette végezték el a Pesti úti idősotthon fertőtlenítését. Egyébként Csepelen és más településeken is találkoztam a katonai rendészeinkkel, így ezek és az állampolgári, önkormányzati visszajelzések alapján kijelenthetem, hogy a honvédek fegyveres jelenléte megnyugtató, biztonságot fokozó érzést vált ki az emberekből. A lakosság tudja és érti, hogy a közrend, a nyugalom, a békés egymás mellett élés fenntartása mindennél fontosabb e nehéz időkben, és az önfegyelmen kívül ebben csak a katonákra és a rendőrökre számíthatnak.

– A magyar honvédek a közlekedésben is segítenek, most Pincehelynél építenek ideiglenes hidat a régi átkelő felújításának idejére. Ez is a hadsereg dolga?

– Igen, a katonák ilyen esetekben is mindig a lakosság rendelkezésére állnak, emlékezzünk csak a kolontári Torna-patak vagy a kesznyéteni Sajó folyó hídjaira. Most a Magyar Honvédség szentesi alakulatának műszaki katonái a 61-es úton, a Kapos folyó hídjának felújítási időszakára, mintegy másfél évre egy ideiglenes megoldással, az úgynevezett Mabey–Johnson-hídelemmel segítik a közlekedést. Az átkelő nemcsak kiemelt közút, hanem a régió lakossága és mezőgazdasága szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A honvédség egyedülálló képességével napi négyezer gépjármű és közel hatezer lakos életét teszik könnyebbé, környezetbarátabbá azáltal, hogy 50–90 kilométeres kerülőutakat vált ki. Egyébként éppen ma van a műszaki építő katonák napja, arra emlékezvén, hogy 1849. április 25-én Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú vezetésével Komáromnál a magyar honvédek egyetlen éjszaka alatt építettek meg egy Duna-hidat.