A veszélyhelyzetben is megemlékeztek ezer év magyar hőseiről

Kisebb megemlékezéseket több településen is tartottak a Hősök Napja alkalmából, ám a nagyobb rendezvények elmaradtak a koronavírus-járvány miatt. Az ünnepen – amelynek a gyökerei több mint száz évre nyúlnak vissza – azon névtelen hősök előtt tisztelgünk, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért.

Bár idén a koronavírus-járvány miatt nagyrészt elmaradnak a magyar hősök emlékünnepének hivatalos rendezvényei május 31-én, Spányi Antal megyés püspök celebrál szentmisét Pákozdon, a Don-kanyar Emlékkápolnánál az első és a második világháborúban elesett katonákért vasárnap 15 órakor. A szentmisét a Facebookon közvetítik. Pénteken az ország több településén is megemlékeztek a hazájukért életüket áldozókról. Nyíregyházán több helyen is – a Hősök temetőjében, a Hősök terén, valamint az Északi temetőben – koszorúzott az önkormányzat vezetése, köztük Kovács Ferenc (Fidesz) polgármester. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint az Állatorvostudományi Egyetem szintén koszorúzással tisztelgett a hősök előtt az utóbbi intézmény területén található emlékműveknél.

Minden május utolsó vasárnapját – amely idén pünkösd vasárnapra esik – az első Orbán-kormány alatt elfogadott törvény nyilvánította újból ünneppé, amikor is az elmúlt ezredév magyar hőseire emlékezünk. Az ünnep eredete azonban az első világháború idejére vezethető vissza. Egy 1915-ös jogszabály arra kötelezett minden magyar várost és községet, hogy méltó emléket állítson az akkor dúló háborúban elesett hősöknek. 1917 és 1938 között több mint ezer világháborús emlékművet emeltek Magyarországon. Ezek nem mindegyike volt szobor: egyes településeken fejfákat állítottak az ismeretlen vagy távoli helyeken eltemetett katonáknak, máshol fát ültettek, esetleg táblát helyeztek el a hazáért életüket áldozók nevével.

1924-ben került május utolsó vasárnapjára az ünnep. Ennek praktikus oka volt: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonták el a gazdákat az ünnepléstől, a sírok díszítéséhez viszont már volt elegendő virág. A budapesti millenniumi emlékmű előtti téren – amelyet három évvel később neveztek el Hősök terének – 1929. május 26-án avatta fel Bethlen István miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó jelenlétében a nemzeti hősök országos emlékkövét, amelyet Kertész K. Róbert építész tervezett. A második világháború alatt, 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is, akiknek nevét bevésték az első világháborús emlékművekbe.

A második világháború lezárását követően 1945-ben még megtartották a hősök emlékünnepét, de már szerényebb keretek között. Azután azonban a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyre határozottabban követelte az ünnep megszüntetését, és a kommunisták el is érték, hogy az kikerüljön a nemzeti ünnepek köréből. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, ám csak halottak napján. A Hősök teréről eltávolították az 1929-ben felavatott emlékkövet, helyére 1956-ban a magyar hősök emlékkövét állították, amelyet Gebhardt Béla tervezett.

A rendszerváltás után a világháborúk hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, Szekszárdon, az első állami rendezvényt pedig 1990-ben tartották meg. A történelmi igazságtétel részeként a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt. Az ünnepen ma azokra a névtelen hősökre emlékezünk, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért. A 2001-es törvény kihirdetésekor, augusztus 18-án Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, rajta a Szilágyi András tervezte új hősök emlékkövével.

Ugyancsak 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kezdeményezésére a Rákoskeresztúri új köztemetőben felavatták a Magyar hősök emlékparkját a korábban mintegy 25 ezer katona sírját őrző, az 1960-as évektől fokozatosan felszámolt temető helyén. Az emlékparkban lévő Magyar katonahősök emlékműve a hősök napi megemlékezések egyik kiemelkedő helyszíne. A Parlament épületének falára pedig a második Orbán-kormány alatt, 2011-ben helyezték vissza az 1910-1918-as Országgyűlés első világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát. Az ünnepen általában katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak a Rákoskeresztúri új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél, valamint a Hősök terén, a hősök emlékkövénél.