A veszélyhelyzetben is megemlékeztek ezer év magyar hőseiről

Kisebb megemlékezéseket több településen is tartottak a Hősök Napja alkalmából, ám a nagyobb rendezvények elmaradtak a koronavírus-járvány miatt. Az ünnepen – amelynek a gyökerei több mint száz évre nyúlnak vissza – azon névtelen hősök előtt tisztelgünk, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért.

A második világháború lezárását követően 1945-ben még megtartották a hősök emlékünnepét, de már szerényebb keretek között. Azután azonban a szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság egyre határozottabban követelte az ünnep megszüntetését, és a kommunisták el is érték, hogy az kikerüljön a nemzeti ünnepek köréből. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, ám csak halottak napján. A Hősök teréről eltávolították az 1929-ben felavatott emlékkövet, helyére 1956-ban a magyar hősök emlékkövét állították, amelyet Gebhardt Béla tervezett.

A rendszerváltás után a világháborúk hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, Szekszárdon, az első állami rendezvényt pedig 1990-ben tartották meg. A történelmi igazságtétel részeként a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt. Az ünnepen ma azokra a névtelen hősökre emlékezünk, akik Szent István király óta életüket áldozták a hazáért. A 2001-es törvény kihirdetésekor, augusztus 18-án Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, rajta a Szilágyi András tervezte új hősök emlékkövével.

Ugyancsak 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kezdeményezésére a Rákoskeresztúri új köztemetőben felavatták a Magyar hősök emlékparkját a korábban mintegy 25 ezer katona sírját őrző, az 1960-as évektől fokozatosan felszámolt temető helyén. Az emlékparkban lévő Magyar katonahősök emlékműve a hősök napi megemlékezések egyik kiemelkedő helyszíne. A Parlament épületének falára pedig a második Orbán-kormány alatt, 2011-ben helyezték vissza az 1910-1918-as Országgyűlés első világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát. Az ünnepen általában katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak a Rákoskeresztúri új köztemetőben a magyar katonahősök emlékművénél, valamint a Hősök terén, a hősök emlékkövénél.