Akik eddig diktatúrát kiáltottak, bocsánatot is kérhetnének

A kormány továbbra is a munkahelyek megvédésére, munkahelyteremtésre koncentrál – mondta Szijjártó Péter.

DK: hiányosak és rossz minőségűek a védőfelszerelések

A miniszter felszólalására elsőként Arató Gergely (DK) reagált. A képviselő azt kérdezte, hogy „ha minden rendben van a felhatalmazási törvénnyel, akkor Orbán miért nem ment el az Európai Parlamentbe?” Véleménye szerint a kormányfő azért tért ki a vita elől, mert nincs hozzászokva az Európai Parlamentben tapasztalható demokratikus keretekhez.

Arató szerint a kormány csak a nagyvállalatoknak nyújt érdemi segítséget, nem támogatja a magyar családokat, nem támogatták azt sem, hogy meghosszabbítsák az álláskeresési járadékot.

– Minden alkalommal meghallgatjuk, hogy milyen mennyiségben hoztak be, de a kórházakból mégis olyan visszajelzések érkeznek, hogy hiányosak és rossz minőségűek a védőfelszerelések – mondta Arató Gergely. Szerinte a kormányzatnak arra kell választ adnia, hogy miért van annyi halálos áldozat a fertőzöttek számához képest.

Keresztes László Lóránt (LMP) megismételte: pártja szerint a legfontosabb az emberéletek védelme, és köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak is. – Sajnálatos, hogy az eddig beígért bérkiegészítést sem kapták meg – tette hozzá. A képviselő szerint kínai nagyhatalmi érdekek szolgálatába állították a munkahelyvédelmi alapot akkor, amikor bejelentették: 80 milliárd forintot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére. Keresztes szerint olyan beruházásokra van szükség, amelyek megtérülnek. – De lehet diadalívet is tenni a Kossuth térre, csak ez nem teremt stabil munkahelyeket– vetette fel a képviselő.

MSZP: „A kórházakba tiszteket küldtek, nem pedig teszteket”

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Kásler Miklós jelenlétét hiányolta az ülésteremből, Szijjártónak pedig azt tanácsolta, hogy hívja vissza telefonon a kínai külügyminisztert, hogy az oroszlányi kínai gyár ne küldjön el 200 munkavállalót – utalt a képviselő egy Szijjártó Péter és a kínai külügyminiszter közötti minapi telefonbeszélgetésre. Kocsis-Cake azt kérte a minisztertől, hogy számoljon be arról, hogy pontosan milyen típusú lélegeztetőgépből hány darab áll rendelkezésre.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány minden felhatalmazással rendelkezett, ám ezt a „saját pecsenyéjük sütögetésére használták” és tovább építették a „lopakodó diktatúrát”. A képviselő kifogásolta, hogy nem jutott pénz a gyes, a gyed, a családi pótlék és az anyasági támogatás emelésére, miközben jutott pénz sportfejlesztésekre. – A kórházakba tiszteket küldtek, nem pedig teszteket – próbált humorizálni a képviselő, aki szerint a járvány gócpontjai az egészségügyi intézményekben alakultak ki.

Magyarország kiváló kapcsolatokat ápol a szomszédos országokkal

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy

hazánk kiváló kapcsolatokat ápol szomszédaival, amely a válság kezelésében kifejezetten hasznos.

Szerb-magyar viszonylatban emlékeztetett: a magyar vállalatok 18 milliárd forintnyi beruházást vitte Szerbiába, amely mindkét ország számára profitábilis. Kiváló a kapcsolatunk Szlovákiával, amely a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk – emlékeztetett a képviselőnő. Juhász Hajnalka szerint az EU sikerességét az határozza meg, hogy tudja- e integrálni a nyugat-balkáni államokat. Montenegró ebből a szempontból jól halad, hamarosan megkezdheti a csatlakozási tárgyalások utolsó fejezetét. Az EU-t kritizálva kiemelte, hogy az Európai Tanács főtitkárának volt energiája arra, hogy levelet írjon, amely letorkolja Magyarországot, de a koronavírus elleni védekezéshez már nem.

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott a családoknak, budapesti és vidéki embereknek a vírus elleni sikeres védekezésért. A politikus szerint a kormányzat felelőssége volt, hogy nem tudta megakadályozni, hogy gócpontok alakuljanak ki a kórházakban. Szerinte a védekezésből leginkább a transzparencia hiányzott: a lakosságnál és az egészségügyi dolgozóknál kevés volt a védőfelszerelés a nagyszámú beszerzés ellenére. Később pedig minőségi kifogások merültek fel. Lukács végül több kérdést intézett Szijjártó Péterhez, többek között azt, hogy „mikor kapják vissza az egészségügyi intézmények a teljes kapacitásukat és hajlandó-e a kormány egy előre hozott fizetésemelést adni az egészségügyi dolgozóknak?

A keleti nyitás politikája jól vizsgázott

Kocsis Máté (Fidesz)köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek.

– A világjárvány visszaszorulni látszik, de egy dolog biztos: a második hullámra jóval felkészültebben reagálunk

– mondta a képviselő, aki szerint bebizonyosodott: a magyar egészségügy képes volt megfelelő gyorsasággal és színvonalon ellátni a tevékenységét. Kocsis köszönetet mondott a külügyminiszternek a külföldön rekedt magyarok repatriálásáért. Kocsis-Cake Olivio egyik felvetésére pedig azt mondta: „nem tévedés volt a CNN részéről, hogy nem ülésezik a magyar parlament, hanem hazugság.

A Fővárosi Közgyűlés és az Európai Parlament volt az, amely nem ülésezett, ülésezik”. Az ellenzéki korrupciós vádakra reagálva visszautasította azokat és elmondta: Karácsony Gergely és Niedermüller Péter kötött korrupciógyanús szerződéseket a járvány által okozott veszélyhelyzetben. Emlékeztetett arra is: a Magyar Orvosi Kamara elnöke riogatott korábban 60 ezer fertőzöttel.

– Miniszter úrnak szeretném mondani, hogy a keleti nyitás politikája jól vizsgázott

– mondta Kocsis a nagyszámú védőfelszerelések beszerzésével kapcsolatban.

A képviselői felvetésekre reagálva Szijjártó Péter elmondta, hogy jól láthatóan jelen van az osztályharcos logika az ellenzék soraiban:

„a 416 támogatást kapó vállalkozásról fogalmam sincs, hogy fideszes-e, nem is érdekel”

– mondta azzal kapcsolatban hogy egyes ellenzékiek szerint a támogatások a kormánypárthoz kötődő embereknél landolnak. Kiemelte: olyan vállalatokat támogatnak, akik magyar embereknek adnak munkát. Egy ellenzéki képviselő azt is kifogásolta, hogy olyan beruházásokat támogat a kormány, amelyek automatizálják a gyárakat, termelő egységeket, mivel ez a folyamat munkahelyeket veszélyeztet. – Egyszer azt halljuk, hogy ne legyünk az alacsony képzettségű munkaerő országa, aztán pedig azt, hogy ne legyenek technológiai fejlesztések – összegezte Szijjártó.

Két százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó július 1-től

Kocsis Máté (Fidesz) napirend előtti felszólalásában emlékeztetett: 2010-ben a Fidesz munka alapú gazdaságot tűzött ki célul és 10 év alatt egymillió új munkahelyet ígért, ami nagyjából megvalósult: 960 ezer új munkahely jött létre. – A legfontosabb, hogy most az életet újraindítsuk, aminek fontos része a gazdaság újbóli megerősítése és ennek jegyében szeretnék néhány intézkedésről beszélni – mondta Kocsis, hozzátéve: a kormány annyi munkahelyet hoz létre, amit a vírus tönkretett.

Felidézte: emiatt

a kabinet bértámogatást kínál a munkáltatóknak, de adócsökkentéssel is támogatják a munkahelyek védelmét, nulla százalékos hitelt kínálnak, illetve felfüggesztette a kormány a hitelek törlesztését is.

Kiemelten fontos az is, hogy az adók mellett az adminisztráció terhek is csökkennek – folytatta a frakcióvezető. A bértámogatás rendszerében 5400 vállalkozás nyújtott be kérelmet ebben a programban közel 72 ezer munkavállalóra, átlagosan 160 ezer forintra pályáztak a cégek munkavállalónként, a kormányhivatalok 8 napon belül döntenek az igénylésekről. A kormány beruházásokra is kínál támogatást, eddig több mint 400 vállalat jelentkezett be, ami 73 ezer munkahelyet érint. – Ezekkel az intézkedésekkel szemben a felszólaló Gyurcsány Ferenc úgy kezelte a válságot, hogy el kellett venni egy havi bért a közalkalmazottaktól, meg kellett emelni a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni kellett a táppénzt és a családok támogatásait, emelni az áfakulcsot, az ingatlanadót – világította meg Kocsis Máté.

Szijjártó Péter válaszában visszaemlékezett, hogy 2010-ben a gazdaság átalakítására kapott felhatalmazást a kormány. – Szükség is volt erre, tekintve, hogy a GDP-arányos államadósságunk 85 százalék fölött volt – mondta a miniszter. Hozzátette: 12,5 százalékos volt a munkanélküliség, 7 százalék fölött volt a költségvetési hiány.

– Ehhez képest

2019 végére Magyarország tudta felmutatni a leggyorsabb gazdaságnövekedési ütemet az unióban

– emelte ki. A kialakult világgazdasági helyzet azt mutatja, hogy egy teljesen új verseny fog megalakulni, új szabályokkal és új erőviszonyokkal – mondta a tárcavezető, aki szerint azok lesznek versenyelőnyben, akik hajlandóak beruházni az új technológiákba, hajlandók megtartani az alkalmazottaikat, mert ezek a vállalatok jelentik majd a gazdaság alapját.

– Munkahelyek teremtésére, és a fizetések emelésére úgy van lehetőség, ha a vállalatokra helyezett adóterheket folyamatosan csökkentjük – hangsúlyozta Szijjártó Péter, aki szerint emiatt további adócsökkentések várhatóak. A szociális hozzájárulási adó július elsejével 2 százalékkal, 15,5 százalékra csökkentjük ezt ad adótételt – jelentette be a miniszter.

A miniszter szerint hazánk jól teljesített a védekezésben, az 1 millió főre jutó elhunytak száma alapján a 17-ek vagyunk az EU-ban.

Az ellenzék csupán aknamunkával segítette a védekezést

Tordai Bence (Párbeszéd) napirend előtti felszólalásában vitatta, hogy Magyarország jól kezelte volna a járványt, szerinte egyes országokhoz képest 20-szor többen haltak meg hazánkban, ami az egészségügy „lerohasztásának” köszönhető. Tordai valódi munkahelyvédelmet, a „Mészáros adó” illetve a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését, valamint az egészségügyi dolgozóknak száz százalékos béremelést követelt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett, hogy a Tordai párttársa, Jávor Benedek még márciusban is „relatív ártalmatlannak” nevezte a járványt, míg a kormány már januárban felállította az Operatív Törzset. – Ennyit a helyzetfelismerésről – mondta Dömötör Csaba hangsúlyozva, hogy

a járvány elleni küzdelmet az ellenzék csupán aknamunkával segítette.

– Bírálták, hogy a kormány a határon túli magyaroknak is juttatott maszkokat, hazudtak a halálozási arányról, a milliók által elismert Müller Cecília munkáját pedig egy lejárató videóval hálálták meg – mondta az államtitkár. Szerinte mindeközben a baloldali főpolgármester, Karácsony Gergely csúcsra járatta a döntésképtelenséget, a másra mutogatást, amit viszont „a PR tanácsadók hatására előadott keménykedése” sem tud elfedni.

Gyurcsány Ferenc (DK) „borzalomként” jellemezte a kormány járvány elleni intézkedéseit azt állítva, hogy más országokban fele annyian haltak bele a vírusba. Bírálta a harminchatezer kórházi ágy felszabadítását, noha ennek csak töredékére volt végül szükség és azt hangoztatta, hogy miközben három-négyszázezren vesztették el a munkájukat, a kormány alig költ a munkahelyvédelemre. Gyurcsány szerint a digitális oktatásra sem a tanárok, sem a szülők nem voltak felkészülve.

Dömötör Csaba válaszában közölte, hogy többek mellett Belgiumban, Spanyolországban, és Svédországban is rosszabb a halálozási arány mint hazánkban, így Gyurcsány egyszerűen hazudik. – A felszabadított ágyak kihasználtsága pedig éppen azt bizonyítja, hogy sikerült elkerülni, hogy tízezrek kerüljenek kórházba – mutatott rá az államtitkár. Szerinte bizonyossá vált, hogy amikor baj van, nem lehet számítani az ellenzékre, amelynek főpolgármestere nem készítette fel a fővárosi fenntartású idősotthonakat a járványra. Mint Dömötör Csaba fogalmazott:

semmi más nem járt az ellenzék fejében, minthogy ne sikerüljön a kormány járvány elleni védekezése,

mert az szerintük javította volna 2022-es esélyeiket.

– Önök egy nagyon nehéz időszakban hátat fordítottak az országnak – jelentette ki.

Magyarország nem kér a kioktatásból

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány válságkezelés helyett bosszúhadjáratot indított Karácsony Gergely és budapestiek ellen, közben milliárdokhoz juttatta az oligarcháit. Szerinte az egészségügyi vezetés megbukott, a forráshiányos, kiéheztetett rendszer csak az egészségügyi dolgozóknak köszönhetően működött.

Szijjártó Péter válaszában visszautasította, hogy olyan tisztességes magyar vállalkozásokat keverjenek gyanúba, amelyek a veszélyhelyzet idején is készek beruházni és akikről ezért tisztelettel kellene beszélni. – Ha önök annak idején át tudták volna vinni a vizitdíjat, akkor a koronavírus elleni fellépés hogyan történt volna? – kérdezte.

Vejkey Imre (KDNP) úgy fogalmazott, hogy

„Brüsszel arra a kommunista gyakorlatra tért vissza, amiben meg sem hallgatják a vádlott felet”.

A képviselő hajmeresztőnek nevezte, hogy az EP olasz baloldali elnöke már azt is meghatározza, hogy a független magyar kormányt ki képviselheti Brüsszelben, ami nem maradhat diplomáciai következmény nélkül.

Szijjártó Péter válaszában emlékeztetett: nem új keletű dolog, hogy Magyarországot támadja a nemzetközi liberális mainstream, ám a mostani viták szintre léptek, mivel nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek egyes külföldi miniszterek a magyar koronavírus-törvényről. – Nem tudnak mit kezdeni azzal a patrióta politikával, amire háromszor is kétharmados támogatottságot kaptunk – fogalmazott Szijjártó hozzátéve, hogy Magyarország egy több mint ezer éves nemzet, amely nem kér a kioktatásból.