Az alapítványi fenntartással is maradnak az ösztöndíjak

Továbbra is számíthatnak állami forrásokra a tervek szerint nyártól alapítványi fenntartásba kerülő egyetemek, a felvételizőknek nem kell tartaniuk a képzések fizetőssé válásától. Megmaradnak a hallgatói juttatások és az ösztöndíjak is, az oktatókat pedig teljesítményalapú, rugalmas, megemelt bérezés várja – hívta fel lapunk figyelmét Pavlik Lívia miniszteri biztos. Elmondta továbbá, hogy a parlamenti zárószavazás előtt álló javaslat szerint 2022 januárjától a teljes felsőoktatásra új finanszírozási rendszert vezethetnek be, amely biztosítja, hogy 3–5 éves ciklusokra előre tervezhetnek az egyetemek.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – nem válnak fizetőssé a képzések Fotó: Éberling András

Folytatódhat a fenntartóváltás

Még nem dőlt el, hogy a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumának kik lesznek a tagjai. Az egyetemek már tettek személyi javaslatokat, de az alapítói jogokat a törvényi felhatalmazás alapján Palkovics László innovációs miniszter gyakorolhatja majd, e jogosítványok az alapító kuratóriumának, felügyelőbizottságának és vagyonellenőrének megbízására is kiterjednek – magyarázta Pavlik Lívia, hozzátéve: a fenntartóváltás akár újabb intézményekben is folytatódhat.

– Az biztos, hogy nem egy uniformizálható fenntartói modellről van szó, amit egységesen rá lehetne húzni a felsőoktatás egészére. A két fővárosi intézmény azért lett kiválasztva, mert olyan, nemzetközileg elismert szakegyetemek, amelyek unikális képzést nyújtanak, és amelyeknek jelentős kiugrási lehetőség lesz az átállás. Vidéken pedig kivétel nélkül olyan egyetemeket jelöltünk ki, amelyek kiterjedt vállalati kapcsolataik révén már most is a térségük gazdaságának alakítói, így piaci együttműködéseik további bővítésében komoly lehetőségek rejlenek – jegyezte meg.

Húszéves keretszerződés

A parlamenti zárószavazásra váró törvényjavaslat értelmében egyébként nemcsak a modellváltó intézmények, de valamennyi egyetem finanszírozása megváltozik, stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik 2022-től – folytatta Pavlik Lívia. A tervek szerint az állam 15-20 éves keretszerződéseket köt az érintett intézményekkel, ezen belül rövidebb, 3–5 éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodások jönnek létre, így az egyetemek a jövőben nemcsak az adott költségvetési évre, hanem hosszabb távra tudnak tervezni. A szerződésekben az állam rögzíti a megrendelését, többek közt azt, hogy milyen indikátorokkal, mekkora hallgatói létszámmal, milyen szakok indítására van szükség az adott időszakban. Az első megállapodások 2022 januárjában lépnek életbe.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy egy-egy új képzés elindítása jelenleg nagyon időigényes, olykor indokolatlanul elhúzódó procedúra, amin lehet és szükséges is rövidíteni annak érdekében, hogy az egyetemek hatékonyabban és gyorsabban tudjanak reagálni a gazdasági igényekre.