időjárás -1°C Balázs 2023. február 3.
logo

Többen kérnek segítséget a kríziskezelőktől a járvány alatt

Csekő Imre
2020.05.09. 16:29

Érezhetően megnövekedett az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat által fogadott hívások száma a kijárási korlátozások bevezetése után nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boglacsik Tímea, a szolgálat igazgatója. A szakember arról is beszélt lapunknak, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, és ismertette, mit lehet tenni, ha valaki azt sejti bántalmaznak egy személyt az ismerősi körében.

– Mi pontosan az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)? Kik, és milyen esetben hívhatják a telefonszámot?

– Az OKIT egy immár 15 éve éjjel-nappal, ingyenesen és anonim módon hívható szolgálat, amely a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget. A közvetlen áldozatok mellett konzultációs céllal szakemberek és segítő szándékú ismerősök, rokonok is telefonálhatnak, akiket információkkal látunk el, vagy megbeszéljük velük a felmerülő lehetőségeket.

 

– Mennyi hívás érkezik be önökhöz?

– Havonta átlagosan 700-800 hívás érkezik hozzánk, de ez a szám az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ez egyfelől annak az intenzív kommunikációnak tudható be, amellyel igyekszünk minél többekhez eljuttatni a segítő lehetőség hírét, másfelől több kampányunk is fut, koncentráltan ráirányítva a figyelmet a kapcsolati erőszak – járványhelyzet esetén is fennálló – elfogadhatatlanságára és a segítségnyújtás lehetőségeire.

– Hogyan tudnak segíteni a telefonálóknak?

Az OKIT alapvetően információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a hívók hova fordulhatnak személyes segítségért, de ha a bántalmazás miatt kialakult akut krízishelyzetben semmilyen más megoldás nem jöhet szóba, a helyi ellátórendszer, és a természetes támaszok nem tudnak segítséget nyújtani, akkor lehetősége van az áldozatoknak úgynevezett krízisközpontokba, titkos menedékházakba, valamint átmeneti szállásokra bekerülni. Ez az ellátás 2-6 hónap időtartamban állhat az áldozatok rendelkezésére, térítésmentes, és esetmenedzser, gondozó, jogász, pszichológus segíti a klienseket, hogy mielőbb új életet kezdhessenek, de legalábbis ne kelljen újra szembenézniük a bántalmazó személlyel.

– Mit tehet az, aki az ismerősi körében gyanítja, hogy kapcsolati erőszak történik? Hogyan segíthet egy kívülálló?

– Aki az ismerősei körében bántalmazást sejt, tájékozódhat az internetről, konzultálhat segítő szakemberekkel, köztük a mi munkatársainkkal arról, hogy valóban kapcsolati erőszakról van-e szó, illetve arról, hogy hová lehet fordulni ilyen esetekben. Fontos, hogy ezeket az információkat az érintettel, az áldozattal is megossza, és bátorítsa, hogy ő maga kérjen segítséget. Az áldozatnak ilyenkor arra van leginkább szüksége, hogy érezze: nincs egyedül a problémájával, és a története nem magánügy. Ha súlyos, életveszélyes bántalmazásról szerez valaki tudomást, akkor a megfelelő szervek, a rendőrség és a mentők értesítése is szükséges.

– A kijárási korlátozások bevezetése után változott a hívások gyakorisága?

– Igen, jelentősen megnövekedett a hívásszámunk, többen kérnek segítséget, és azt is érzékeljük, hogy az idősek bántalmazásával összefüggésben is több megkeresés érkezik. Az összezártság, a személyes tér csökkenése nagyon rövid idő alatt kiválthat konfliktusos helyzeteket, amik gyorsan tudnak eszkalálódni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezeknek a bántalmazásoknak a jelentős része nem ebben az időszakban kezdődött, ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy a jelenlegi helyzetben jóval rövidebb idő alatt súlyosbodott. A gyermekek talán a legvédtelenebb elszenvedői a bántalmazásnak, most kell csak igazán figyelnünk rájuk, és bántalmazás észlelésekor haladéktalanul megtenni minden szükséges lépést: a bántalmazás fennállását jelezni a segítő szervezetek, szükség esetén pedig a hatóságok felé.

– Az önök tapasztalatai szerint mennyire hat negatívan a kapcsolatokra a járvány okozta bezártság? Hogyan lehet enyhíteni az összezártság okozta feszültséget?

– A járvány miatti bezártság mindenkiben feszültséget okoz, sokak számára pedig nehezen kezelhető, különösen akkor, ha valaki többféle szerepet kénytelen otthonról ellátni, ráadásul szinte egyidőben, például otthonról dolgozik, segít a gyermekének az iskolai feladatok elvégzésében, háztartást vezet, idős családtagjairól gondoskodik. Ez a feszültség gyakran a legközelebbi kapcsolatokon, sokszor a közvetlen családtagokon csapódik le. Azonban a bántalmazás semmilyen formája nem elfogadható, még ebben a frusztrációkkal teli élethelyzetben sem. A feszültség csökkentésére sokféle technika létezik: ilyenek a sport, a séta, a relaxáció, vagy akár minden nap csak néhány perc, amikor az ember egyedül lehet, és kifújhatja a gőzt. Szerencsére sok olyan kezdeményezés is van, ahol szakemberek – pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek – akár ingyen, online formában biztosítanak néhány alkalmas segítő beszélgetést, érdemes élni ezekkel.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.