A kormány elítéli a szélsőségesség minden formáját

Ezért szigorodott a büntető törvénykönyv, és ezért nem masírozhatnak fasiszta gárdák Magyarországon.

Budapest, 2020. június 3. Az Országgyûlés plenáris ülése 2020. június 3-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

– Ez a költségvetés ilyen – jelentette ki Tállai, hangsúlyozva, hogy jövőre újra növekedési pályára állhat a gazdaság, a GDP-növekedés újra öt százalék lesz. Az államtitkár szerint a költségvetés második célja a járványügyi készültség fenntartása, amire 2115 milliárd forint tartalékot biztosít a kormány, ami 900 milliárddal több az eddiginél.

Vadai Ágnes, a DK képviselője szerint csak Magyarországon nincsen érdemi válságkezelés, és mindazt, amit a kormány tett, csak saját magáért és a barátaikért tették. Más országokban a kormányok kifizetik a bérek jelentős részét, de Magyarországon rabszolgatörvény van, és több mint 400 ezer munkanélküli – mondta Vadai Ágnes. Úgy vélte: a kormány az ellenzéki önkormányzatokat is tönkreteszi bosszúból, mert elveszítették az októberi önkormányzati választásokat.

A DK-s politikus szerint a kormány teljesítmény nélkül osztogatta az adófizetők pénzét, amikor a határon túli magyar települések futballcsapatait támogatták. A képviselő azt is kifogásolta, hogy mexikói templomok felújítására is adott pénzt a kormány, valamint támogattak egy kongói szemészeti klinikát. A határon túli papságnak pedig több mint 600 millió forintot ad jövőre a kormány – panaszolta Vadai Ágnes, hozzátéve, hogy a gyógyszerészek nem kapnak fizetéskiegészítést, csakúgy, mint a szociális dolgozók és a gyógytornászok sem.

Vadai Ágnes szerint Kásler Miklós szívtelen, hazudik, és ostobaságokat beszél. Felemlegette azt is, hogy a nyugdíjasok és a családok sem kapnak támogatást. A Demokratikus Koalíció képviselője azt is megemlítette, hogy emelkedik az élelmiszerek ára, és drága az alma a boltokban. Szerinte a kormány éppen azoknak nem segít, akik a költségvetési forrásokat biztosítják, és csak máz, amikor a kereszténységről beszél a kabinet. Vadai Ágnes végül azt javasolta a kormánynak, hogy vegye komolyabban a tízparancsolatot.

Válaszában Dömötör Csaba elmondta, az ellenzékiek nem szavazták meg az otthonápolási díj emelését, és kifejtette, hogy folyamatosan emelik a szociális szférában dolgozók bérét.

Arról is beszélt, hogy a kormány visszaadja azt az egyhavi nyugdíjat, amit még a baloldali kormányok vettek el. Dömötör Csaba elmondta, hogy a bértámogatások több százezer munkavállalónak segítettek, és jelenleg négy százalék alatt van a munkanélküliség, ami a szocialista kormányok idején tíz százalék felett volt.

Az egészségügyre 77 százalékkal, az oktatásra 54 százalékkal, a szociális szférára pedig 139 százalékkal költ többet a mostani kormány, mint annak idején a szocialisták –ismertette Dömötör Csaba. Az államtitkár kijelentette: az ellenzék azért kampányol Európában, hogy a kormánynak – és így a magyar embereknek – kevesebb támogatás jusson. Dömötör Csaba szerint ez botrányos.

A Fidesz képviselője szerint, ha nem a nemzeti kormányok döntenek a forrásokról, akkor nincs arra garancia, hogy azokat a kormányok megkapják Kelet-Európában. Azt is megemlítette, hogy az EU-s pénzek jelentős része visszaáramlik nyugatra.

Dömötör Csaba szerint pártpolitikát akarnak vinni az uniós források ügyébe az ellenzékiek.

Álságosnak nevezték az új nemzeti konzultációt az ellenzéki oldalon, említette az államtitkár. – Miért tartják bajnak, ha a kormány két választás között is megkérdezi a magyarokat? – tette fel a kérdést Dömötör Csaba, emlékeztetve rá, hogy a DK konzultációi teljes érdektelenségbe fulladtak.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint az egészségügy újjáépítésére van szükség. A frakcióvezető arról beszélt, hogy számos tragikus történet kering az ágykiürítések kapcsán, egy 33 éves édesanya is meghalt. – Fatális hibák történtek, amelyért nem hajlandók vállalni a felelősséget – közölte Tóth. A képviselő pártja álláspontját tolmácsolva azt mondta: önálló tárcát kellene kapnia az egészségügyi területnek. A képviselő azt is felrótta a kormányzatnak: a szociális ágazatban dolgozók nem kaptak olyan pluszjuttatást, mint az orvosok és az ápolók.

Rétvári Bence (KDNP) felhívta a figyelmet, hogy jövőre 156 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint a tavalyi évben, és 918 milliárddal több, mint a szocialista kormányok idején. Az államtitkár az ágyfelszabadítások miatt szóba hozta az MSZP Facebook-oldalán vasárnap megjelent propagandavideót, amelyben egy állítólagos mentőtiszt arról beszél, hogy tízből kilenc beteg meghalt az ágykiürítések miatt. A Németh Athinaként bemutatkozó nő Rétvári Bence szerint semmilyen egészségügyi adatbázisban nem található, korábban sem volt mentőtiszt, az egészségügyi szakdolgozói névjegyzékben sem található. Kiemelte:

az Országos Mentőszolgálat közleményben cáfolta, hogy Németh a dolgozójuk vagy volt dolgozójuk lenne.

– Ne állítsanak valótlanságokat, itt egyértelműen erről van szó – szólította fel az MSZP-t a képviselő. – Sikeres volt a magyar védekezés, ne próbálják ilyen történetekkel lejáratni az egészségügyben dolgozók valós teljesítményét – mondta.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy kiemelten fontos a szomszédságpolitika, hangsúlyozta az együttműködés és az egymásrautaltság fontosságát. A politikus örömét fejezte ki, hogy a külügyminiszter találkozott ukrán kollégájával, és hangsúlyozta, új fejezetet kell kezdeni az ukrán–magyar viszonyban. Sikernek nevezte a szlovák–magyar kapcsolatot, és megemlítette Lengyelországot, mivel hasonló a két ország gondolkodása az EU költségvetésével és a migrációval kapcsolatban is.

Juhász Hajnalka kiemelte, a szomszédságpolitikában a hasonlóságokra kell építeni, és Romániával is az együttműködést kell keresni a közép-európai összefogáson belül.

A KDNP képviselője hangsúlyozta, Ukrajna esetleges uniós csatlakozása akkor jöhet szóba, ha a nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogait biztosítják.

A polgári kezdeményezéseket kell segíteni, mert az Európai Unióban hiányzik a nemzeti kisebbségek megfelelő támogatása – fejtette ki Juhász Hajnalka, és kiemelt jelentőségűnek nevezte a politikai nyilatkozatot, amelyet a trianoni évforduló kapcsán tárgyal az Országgyűlés. – Nem az államhatárok megváltoztatására, hanem az államok politikájának megváltoztatására van szükség – húzta alá.

Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért a szomszédságpolitikát hazánk sokkal nagyobb körültekintéssel kell végezze, mint más államok. Nagy magyar nemzeti közösségek élnek a szomszédos országokban – emlékeztetett a tárcavezető, kiemelve, hogy ezeket a közösségeket az anyaország mellett a szomszédaink is erőforrásként kell hogy kezeljék. – Ez javítja a szomszédos országok és Magyarország kapcsolatait – jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint a határon túl élő magyaroknak jobb, ha hazánk jó kapcsolatot ápol azokkal az országokkal, amelyekben ők élnek. A miniszter emlékeztetett rá, még pár évvel ezelőtt is lényegesen rosszabbak voltak a szomszédsági kapcsolatok.

Szijjártó Péter aláhúzta: Szerbiával és Szlovákiával soha nem voltak még olyan jók a kapcsolataink, mint most.

A miniszter megemlítette, a szlovák politikusok számos gesztust tettek a magyar közösség felé, és ezért számíthatnak a kormány együttműködésére abban, hogy sikeres közösséggé tegyék a felvidéki magyarságot. A szerb kormány sikeres Vajdaságot szeretne, és az ehhez adott magyar támogatást örömmel veszik, ami az egész szerb államot erősíti – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

– Magyarország minden partnerének megadja a tiszteletet, de elvárja, hogy ők is adják azt meg hazánknak – mondta a tárcavezető, kiemelve, hogy Magyarországgal nem lehet akárhogyan beszélni. Azt is megemlítette: az új ukrán külügyminiszter szinte egyből Magyarországra látogatott, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban fejlődnek majd a kapcsolatok, és a határon túli kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog.

Jakab Péter vidéki bérfelzárkóztató program bevezetését javasolta, szerinte ugyanis akár 120-140 ezer forintos bérkülönbség is van a fővárosi és a vidéki keresetek között, amit ugyanazért a munkáért adnak, ám az árak egyformák, emiatt pedig a vidék kiürül. – Húzzák ki a fejüket a szivarfüstből és lássák a vidék valóságát – mondta a Jobbik frakcióvezetője. Szerinte az állami cégeknél be kell vezetni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a multiknál pedig újra kell tárgyalni a stratégiai szerződéseket úgy, hogy az rögzítse a dolgozók béremelését. Jakab továbbá az átlag alatt keresők szja-mentességét és a „Mészáros-adó” bevezetését sürgette.

– A legújabb népi bölcsesség szerint két ok miatt gyengül a Jobbik: az egyik a távozók, a másik a maradók – reagált a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Orbán Balázs emlékeztetett:

A távozók a szakmaiságot hiányolták a pártból, ezt pedig igazolja, hogy a Jobbik immár szövetségben repül azzal a balliberális oldallal, amely már bizonyította, hogy hogyan kezeli a válságot.

Elvették a 13. havi nyugdíjat, a közszférában egyhavi bért, csökkentették a gyest, az áfát viszont emelték, végül IMF-gigahitellel adósították el az országot – sorolta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy Ózd jobbikos polgármestere is megszorításokat vezetett be a járvány idején. – A kormány ezzel szemben a munkahelyek megvédésén és újak teremtésén dolgozik – mondta Orbán Balázs. A Jobbikban maradókkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ők a párt hitvallásával ellentétesen, nemhogy eltávolították volna a hatalomból a kommunistákat és a szélsőséges liberálisokat, hanem közéjük álltak.

Kocsis Máté (Fidesz) szerint új szakaszába lépett a védekezés, a járványügyi készültségre szükség van, mert várható egy új hullám. A frakcióvezető szerint a járvány csendesebb szakaszában a magyar emberek kifejezhetik a véleményüket egy nemzeti konzultáció keretében. – Rengeteg munkahely és vállalkozás került veszélybe, örömmel látjuk, hogy a kormány beruházásösztönzéssel, a munkahelyek megvédésével vette fel a kesztyűt – mondta. Kocsis Máté számos olyan témát emlegetett, amelyben a választók véleményt mondhatnak a konzultáció keretében: ilyen az idősotthonok védelme, a védőfelszerelések hazai gyártása és a Soros-által erőltetett adósrabszolgaság. – Kérünk mindenkit, hogy vegyen részt, töltse ki a kérdőívet – mondta.

Szijjártó Péter a felszólalásra adott válaszában emlékeztetett: Magyarország, a magyar kormány, a magyar emberek védekezése sikeresebb volt, mint számos európai országban.

– Köszönettel tartozunk az embereknek, a rendőröknek, az orvosoknak, az ápolóknak, a tanároknak. Magyarország a védekezés első szakaszát sikerrel zárta – összegzett a tárcavezető.

Hozzátette: globális szinten napi százezer fővel emelkedett a fertőzöttek száma. A tárcavezető szerint emiatt a járványügyi készültséget fenn kell tartanunk. A miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy egyetértési pontokat hozzunk létre, amellyel a védekezés következő fázisát is meg tudjuk nyerni, ezért indít nemzeti konzultációt a kormány. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kérdőíveket hamarosan nyilvánosságra hozzák a kormány Facebook-oldalán. Sikerként számolt be arról, hogy több mint 800 magyar vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást kezdett meg, összesen több mint 143 ezer munkahelyet védenek meg. A konzultációval kapcsolatban arra kért mindenkit, hogy „tiszteljenek meg minket a válasszal”.

Az év végéig felfüggesztik a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését

A büntetések, intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt módosította a Ház 139 igen szavazattal nyolc nem ellenében és négy tartózkodás mellett. Az előterjesztő szerint a módosítás célja a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése. A jogszabály indokolása szerint az állampolgárok igazságérzetét alapjaiban sértette az elmúlt években kialakult „börtönbiznisz”, az, hogy elítélt, erőszakos bűnözőknek milliós kártalanításokat ítéltek meg a magyar emberek adójából. A kormány kiemelt célja, hogy felszámolja ezt az igazságtalan gyakorlatot, ezért olyan jogi keretre van szükség, amely megakadályozza, hogy egyes csoportok üzletszerűen visszaéljenek a joggal. A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvény a börtönzsúfoltsági kártalanításos eljárásokban a kifizetést 2020. június 15-ig felfüggesztette. A felfüggesztés indoka az volt, hogy elegendő idő legyen a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti egyensúly helyreállítására. Az időközben a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az országos védekezés azonban a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását nem tette lehetővé. A törvényjavaslat ezért az új szabályozás kidolgozásához szükséges határidő biztosítása érdekében és a veszélyhelyzetre figyelemmel 2020. december 31-ig meghosszabbítja a kifizetések felfüggesztését.