Állatkínzás – Kapával szabdalta fel a birtokháborító macskát

A magyar állatvédő törvények az európai jogalkotáshoz viszonyítva is rendkívül szigorúak. A joggyakorlat azonban még nincs hangsúlyban a jogalkotással, nagyon kevés állatot megkínzó vádlott kapott eddig letöltendő börtönbüntetést.

Hetvenszázalékos biztonsággal választottak jól Fotó: Havran Zoltán

Birtokháborítás. Ezzel magyarázta még a rendőri helyszínelés során is tettét az az érsekvadkerti asszony, aki kapájával szinte felkaszabolta szomszédja kedvenc hét éves cicáját május utolsó napjaiban. A szerencsétlen állatot gyilkosa fészerében találták meg gazdái, deréktől lefelé megbénult, lábait szilánkosra törte kínzója, farkát levágta a kapával, hasfalát felvágta, az állatorvos már csak a macska szenvedéseit tudta megkönnyíteni egy halálos adag fájdalomcsillapítóval. Az ügyben a Balassagyarmati Rendőrkapitányság indított vizsgálatot, információink szerint a gyanúsított kihallgatása során is csak azzal védekezett, a macska nem léphetett volna be az ő kertjébe.

Péter István, a brutális kegyetlenséggel bántalmazott állat gazdájának fia a Magyar Nemzetnek elmondta, érthetetlen az az erőszak, ahogy az idős nő elbánt az állattal. -Azt szeretném, hogy a történet teret kapjon, hogy ha más nem is, legalább a nyilvánosság, a megszégyenülés legyen valamiféle visszatartó erő, ilyen dolgot, ilyen kegyetlenkedést egyetlen ember sem követhet el – mondta. – Nagyon sajnálom édesanyám jámbor macskáját, érthetetlen és értelmezhetetlen döbbenttel állok az eset előtt, de ugyanakkor tudom, egy 70 éves, idős asszonyt ezért nem fog börtönbe küldeni a bíróság, nekem sem ez a célom. Ám nem is lehet, s nem is szabad napirendre térni a történtek, a jelenség felett, sehol, senki nem bánhat így sem mások, sem sajt állatjával sem.

Mindennapi állatkínzások

A rendőrségi és állatvédő szakértők véleménye megegyezik abban, hogy nem csökkent a majd három hónapos veszélyhelyzeti intézkedések során az állatkínzások száma, csak a kijárási korlátozások miatt kevesebb tanúja, észlelője, így bejelentője volt az eseteknek. A bűnügyi statisztika szerint a megyei kapitányságok adatait – beleértve Budapest területét is – elemezve évente országos szinten 100-120 büntetőeljárást rendelnek el állatkínzás gyanúja miatt, nincs olyan régió az országban ahol ne indult volna még ilyen ügyben nyomozás. A legtöbb kegyetlenkedést saját állataikkal követik el a lelketlen gazdák, a statisztikák szerint ezeket az eseteket követik a szomszédok állataival szemben elkövetett jogsértések. Csak az utóbbi napokban öt esetben indult eljárás a rendőrségen állatkínzás miatt, két ügyben pedig most fejezték be vádemelési javaslattal a nyomozást. Tiszafüreden a szomszédja kutyáját lőtte meg légpuskával egy 66 éves férfi, mert állítólag zavarta a kutya ugatása. Héderváron ugyanezzel az indokkal ötször lőtt meg légpuskával egy tacskót az 53 éves szomszéd, aki el is ismerte a bűncselekmény elkövetését. A polgári rendőröket a szomszédok hívták ki egyházhoz, ahol egy férfi azért verte rendszeresen a kutyáját,mert az leszedte a ruhákat a szárítóról. Az állatorvos megállapítása szerint az ebet hónapok óta bántalmazhatták, a kutya egy állatvédő ligához került, a gazda ellen büntetőeljárás indult. Udvariban egy lakóház kertjéből szabadítottak ki egy fához kötött kiéheztetett kutyát a rendőrök. A ház 40 éves albérlője legalább két hete nem adott enni az állatnak, a kikötés súlyos sérüléseket okozott a szerencsétlen, menekülni akaró állatnak, a férfi ellen eljárás indult.

A zirci rendőrök fél órán belül azonosították azt az autóst, aki a 8-as számú főút litéri csomópontjában három kölyökkutyát kitett az út szélére, majd el akart hajtani. Egy arra közlekedő másik jármű utasai megpróbálták felelősségre vonni, de a kutyatulajdonos az állatokat hátrahagyva elment a helyszínről, míg a kölykök sorsát szívükön viselő szemtanúk értesítették a rendőrséget. A 71 éves gyanúsított azzal védekezett, nem tudott sem helyet, sem élelmet biztosítani ennyi kiskutyának, ezért akarta sorsukra hagyni az önmagukról gondoskodni nem képes kis állatokat. A rendőrség vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást. Nemsokára bíróság elé kell állnia annak a gazdának is, aki a lovaival bánt el. Hajdúhadházán egy pajtában három lótetemet találtak, az udvaron egy lesoványodott, kikötözött állat rogyadozott. A rendőrök előállították a lovak tulajdonosát és gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi elmondta a nyomozóknak, rossz anyagi körülményei miatt nem tudott megfelelően gondoskodni a lovakról, arról pedig nem tudott, hogy vannak szervezetek, akik segítséget adtak volna neki az állatok ellátásában.

Szigorúak a hazai törvények

Az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint,mivel az állatkínzás a közbiztonságot sértő bűncselekmények közé tartozik hivatalból üldözendő jogsértés, így a hatóság minden olyan bejelentés, észlelés esetében köteles eljárni, mely kapcsolatba hozható ezzel a bűncselekmény kategóriával, A bántalmazás az állatkínzás legextrémebb esete, de a jogsértés megvalósítható ellátatlansággal, a birtokviszony megszűnésére irányuló elhagyással is. Magyarország kormánya teljes mértékben elítéli az állatkínzást, ezért is szigorította 2013-ban az ezzel kapcsolatos bűncselekmények büntethetőségét. A magyar törvények egyértelműek és európai viszonylatban is a szigorúbb szabályozások közé tartoznak. A felelős állattartás szempontjából Kelet-Magyarország egyes településein jelentős a lemaradás, az ott élők szinte alig törődnek az állataikkal. Az állatkínzás bűncselekménye miatt bárki, aki ilyen jogsértésről információval rendelkezik, feljelentést tehet. Egy állatkínzás gyanújára bukkanva a legcélszerűbb a 112-t felhívni, az irányítási központnak ezután a helyszínre kell rendelniük az ügyben illetékes rendőröket, állatorvosokat, állatvédőket.

Kiss Bea, az Állatmentő Liga örökbefogadási csoportvezetője szerint a „tudatlanság ” csak magyarázat, hárítás, ha máshonnan nem, hát az állatorvostól is értesülhet bárki arról, hogy vannak szervezetek, amelyek segíteni tudnak a bajba jutott embereknek állatuk ellátásában, gyógyításában. Inkább a nemtörődömség a jellemző, ezeket az embereket nem érdekli az állatuk sorsa, fájdalma, nem is fogják fel, hogy egy állat érezhet, használati tárgyként, munkaeszközként kezelik, ami ha már legyengül, megöregszik akkor el lehet dobni, nem érdemel törődést, szemétre vele mint a szétszakadt cipővel. Ez nem csak nálunk van így, Spanyolországban már társadalmi jellegű probléma a híres spanyol vadászkutya fajta, a Galgo esete. A tenyésztők a kölykök 9 hónapos korában tudják csak megmondani, érdemes-e tovább foglalkozni a kutyával, ha nem szabadon engedik, úgy megverik hogy elmeneküljön. Ugyanezt teszik ha a vadászkutya kiöregszik, ha lesántul, megbetegszik, még az a jobbik megoldás ha csak elzavarják, mert az is előfordul, hogy felakasztják, agyonverik a kutyákat. A tenyésztők szerint ez évszázadok óta így szokás, ezt látták a nagyapjuktól is, az értéktelen kutyának nincs helye a portán. Több ezer Galgo kóborol ma Spanyolországban, a helyi állatvédők, állatkórházak már nem bírják, az Európai Unió más országainak menhelyeitől kértek segítséget. A Hungarian Galgo Rescue Team 2019 óta foglalkozik a gyönyörű. spanyol agarak megmentésével, a spanyol kutyákkal való embertelen bánásmód az egész világon felháborodást keltett.

Visszatartó erő lehetne a börtönbüntetés

Hasonló mentalitással bírt az a 68 éves balotaszállási asszony, aki 2019. augusztus 5-én reggel autójához kötve egy nagytestű kutyát húzott az úton. Az állat először még szaladt a kocsi után, amikor már nem bírta tartani a sebességet elesett. A nő a vérző lábú ebet fekve húzta hazáig az úttesten, mire a rendőrök elfogták a kutya már elpusztult. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság indított állatkínzás minősített esete miatt az ügyben, a gyanúsított azzal magyarázta kegyetlenkedését, hogy a kutya már nem való semmire, nem sajnálta egy pillanatig sem, nem érdekelte a sorsa. A Csongrádi Járásbíróságon a koronavírus veszélyhelyzet miatt nyárra várható bírói döntés az ügyében. A március 10-ei tárgyaláson állatvédők is megjelentek, akik kevésnek találták az elsőfokú ítéletként kiszabott hat hónapos, letöltendő börtönbüntetést. Bíró Brigitta, a kiskunhalasi Mancs a Kézben Kutyamentő Alapítvány elnöke szerint a bűncselekmény elkövetését mindvégig tagadó nő ennél komolyabb büntetést érdemelne, csak a letöltendő s nem a felfüggesztett börtön lenne csak visszatartó erő a további, hasonlóan gondolkodó állatkínzónak. Az állatvédők szerint ez az egyetlen szankció, amivel elejét lehetne venni a kegyetlenkedéseknek, sajnos a jogalkalmazók az állatkínzás miatt indított eljárásoknak csak alig egy százalékánál élnek ezzel a lehetőséggel, leginkább visszaesők, illetve olyan elkövetők esetében, akiknél egyéb jogsértés is megállapítható volt. A Pécsi Törvényszél 2019 októberében 8 hónapos börtönre ítélt egy mohácsi férfit, aki baltával ütötte kutyáit, majd egy kiszáradt kútba dobta a sérült ebeket, egyik sem élte túl a kínzást. Különös szenvedést okozó állatkínzás bűntettéért egy év 10 hónapos szabadságvesztésre ítélte az óbudai bíróság azt a 23 éves férfit, aki többszörös visszaesőként Budapest közelében bántalmazta 2 hónapos kistestű keverék kutyáját. Egy szöges fa léccel többször, nagy erővel megütötte. a kutyának bevérzett a bal kötőhártyája, fogai kitörtek, csontjai eltörtek. A szem- és lábsérülései miatt maradandó károsodást szenvedett. Kecskeméten kutyaviadalok szervezői vonulhattak nyolc hónapra rácsok mögé, akik kóbor állatokat befogva edzették kegyetlen, halálos küzdelemre harci kutyáikat. A bíróságok azonban legtöbbször csak a felfüggesztett börtönbüntetést alkalmazzák, sajnos ez van a köztudatban is, állatkínzás miatt ma nem jár börtön.

Bántalmazás bosszúból

Fekecs Kata budapesti kriminálpszichológus szerint az állatkínzók többségét a felelőtlenség, cinizmus, az állat tárgyként kezelése viszi a bántalmazás felé. Néhány esetben az elfojtott hatalomvágy, kisebbségi komplexus állhat a kegyetlenkedés mögött, elenyésző azoknak a lelki sérült gyanúsítottaknak a száma, akik egy gyerekkori trauma, bántalmaz áldozataként vállnak későbbi állatkínzóvá, ezt inkább csak jól hangzó, sajnálatot, szánalmat keltő magyarázatként – sokszor csak védekezési trükként – vetik be az eljárások során. Az állatok bántalmazása mögött gyakran van olyan, emberek közötti konfliktus, amikor az egyik ember a másik ártatlan állatán, kedvencén bosszulja meg vélt vagy valós sérelmeit. Ilyen eset a mostani, érsekvadkerti macska esete is, ahol a kegyetlenkedő, összeférhetetlen asszonynak nem is igazán az állattal, hanem a szomszédjaival volt olyan problémája, amit ezzel torolt meg. Tavaly nyáron az egész országot felrázta az az eset, amikor egy józsefvárosi férfi, élettársi viszonyuk felbomlása után volt párja három kilós kiskutyáját egy kukazsákba rakva verte és rugdosta, majd kidobta. A szerencsétlen, semmiről nem tehető kis állat szíve nem bírta ki az operációkat, elpusztult. A gyanúsított nem is tagadta, bosszú vezérelte, az állaton vezette le a kapcsolati kudarca feszültségét, még viccelni is megpróbált a nyomozókkal, hogy lássák be, sokkal jobb, hogy nem az őt kikosarazó nő, hanem „csak” annak a kutyája lett ennek a szerelmi történetnek az áldozata. Az állatokat az ilyen bosszúk esetében is tárgyként kezeli az aki a másiknak ártani akar, csak éppen nem a ruháit vagdossa szét, nem az iratait tépi fecnikre, nem az autóját önti le festékmaróval, hanem az állaton áll bosszút.