„Keresztény alapokra épült föl a szociális gondoskodás”

Az ország 1600 szociális intézményéből mindössze 33-ban volt koronavírusos megbetegedés, ami jól mutatja, hogy a terület becsülettel helytállt – mondta a lapunknak adott interjúban Fülöp Attila. A szociális ügyekért felelős államtitkár kiemelte: felbecsülhetetlen értéket nyújtottak a járvány idején a fogyatékossággal élőknek az infokommunikációs fejlesztések, így a kormány a jövőben is támogatni fogja az ehhez hasonló projekteket. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását anyagilag és kampánnyal is ösztönzik, és hamarosan jogszabály is születhet arról, hogy mindenki dolgozhasson, aki tud és szeretne.

Az államtitkár köszönetet mondott a helytállásért Fotó: Kurucz Árpád

– A járvány után számos munkahely megszűnt, milyen mértékben hat ki ez például a megváltozott munkaképességű dolgozókra? Lehet olyan integrált foglalkoztatást végző cég, amely először inkább őket bocsátja el, ha kényszerleépítések vannak?

– Először is fontos leszögezni, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalók közé nemcsak a fogyatékossággal élők tartoznak, hanem például a tartós betegséggel élők vagy azok is, akik súlyos műtéten estek át. Jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű (mmk) ember dolgozik Magyarországon, ami két és félszerese a 2010-es adatnak. Az ő életük és munkájuk tökéletes példája annak, hogy attól, hogy megváltozott a munkaképességük, a szándékuk változatlan: az általuk megkeresett pénzből szeretnék eltartani magukat és a családjukat. Foglalkoztatásukhoz persze létezik pénzügyi ösztönző is, ezt hívjuk rehabilitációs hozzájárulási adónak. Vagyis egy több mint 25 munkavállalóval rendelkező cégnek, ha nem foglalkoztat meghatározott arányban mmk-s dolgozót, akkor adót kell fizetnie. Ahhoz, hogy ezen a területen sikereket érjünk el, az állami szektornak össze kell fognia a versenyszférával, ezért indítottuk el év elején az Érték vagy! programunkat, hogy ösztönözzük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, karöltve a versenyszférával; ennek zajlik a jogszabályi előkészítése is.

Az államtitkár köszönetet mondott a helytállásért
Fotó: Kurucz Árpád

– Nemrég hoztak törvényt arról, hogy megerősítik az egyházak szerepét a szociális és gyermekvédelmi ellátások terén, illetve több állami tulajdonú ingatlan kerül majd át az egyház fenntartásába. Mit jelent ez a gyakorlatban, miért volt fontos megalkotni a törvényt?

– Ennek az egyik legkézenfekvőbb oka, hogy az egyházak szociális missziója évszázados hagyományokra épül: már akkor is végeztek ilyen típusú feladatokat, amikor még államokról, jogrendről sem volt szó. Egyrészt ezt az évszázados elkötelezettségüket szeretnénk segíteni, másrészt az Orbán-kormánynak a kezdetektől stratégiai partnerei az egyházak. A törvény két fontos tartalmi részből áll. Az egyik, hogy 29 olyan intézmény van, ahol az utóbbi években az egyházak vállaltak át a szociális feladatok ellátását az államtól, így ők megkapják az ingatlant is ehhez. Ennek számos gyakorlati oka van, ­például egy egyszerű korszerűsítési pályázat benyújtása is nehézségbe ütközött, hiszen eddig nem tulajdonosai, csak használói voltak az ingatlanoknak.

– Az elmúlt időszakban az örökbefogadás mellett a nevelőszülői hivatás szépségeire is felhívták a figyelmet, többek között egy dokumentumfilm is készült. Hogy látja, nyitottabbak lettek a magyarok erre a lehetőségre, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt?

– A nevelőszülői hivatás fontosságára a Befogadlak című országjáró kampánnyal igyekeztük felhívni a társadalom figyelmét. A hosszú távú célunk egy mondatban úgy hangzik: a gyerekvédelem is legyen családközpontú. Ma 23 ezer gyermek van Magyarországon, akik nem a vér szerinti családjukban nevelkednek, olyan traumákon kellett keresztülmenniük, amiket a legtöbben elképzelni sem tudnak. Amikor a gyermekeket muszáj kiszakítani a saját családjukból, akkor az állam próbál meg segíteni, vagy úgy, hogy a gyerek intézménybe kerül, ahonnan kikerülve lényegesen nehezebb a társadalomba való beilleszkedés, vagy nevelőszülői családba kerül. Fontos azt is tisztázni, hogy a gyermekvédelemben élő gyermekek csupán néhány százaléka örökbe fogadható, hiszen róluk nem mondtak le a szüleik. Az örökbe fogadható gyerekek közül is sokaknak van testvérük, idősebb vagy fogyatékos, ezek a körülmények csökkentik a családra találás esélyeit. Ezért is fontos a nevelőszülők szerepe, hiszen sokaknak ez az egyetlen esélyük, hogy családban nevelkedjenek. Ugyanakkor a nevelőszülő mindig csak átmeneti segítség, hiszen a cél az, hogy vagy a vér szerinti saját családjukba visszakerüljenek a gyerekek, vagy örökre befogadják őket. Jelenleg 5500 nevelőszülő van Magyarországon, ez az elmúlt évekhez képest növekedést jelent. Ezt részben a kampánynak köszönhetően értük el, de a cél az, hogy hosszú távon is segítsük a gyerekek elhelyezését.

– Többször is említette, hogy az informatikát a fogyatékosságügy szolgálatába kell állítani. Ezen a téren történtek idén előrelépések? Együttműködnek infokommunikációs cégekkel a vakokat segítő Távszem alkalmazáson kívül?

– Éppen a közelmúltban találkoztam a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek vezetőivel, akik elmondták, hogy a mostani járvány alatt felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak ezek a fejlesztések. A szociális kapcsolattartás, amely a többségi társadalomnak is nehéz volt, a fogyatékossággal élőknek és családjuknak még sokkal nagyobb kihívást jelentett. Ezekre a fejlesztésekre a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított, és közös pontjuk volt, hogy minden esetben a fogyatékosságügyi szervezetekkel egyeztettünk, ők fejlesztették ki az applikációkat, saját szükségleteikre szabva. Ilyenek a siketeket segítő Kontaktszolgáltatás, amelyben egy okoseszköz segíti a jelnyelvi tolmácsolást; a vakoknak kifejlesztett Távszem, amely a mindennapi nehézségek megoldásában támogatja a felhasználókat; valamint az autistákat segítő Data, amelynek az életritmus kialakításában van szerepe. Ezek a projektek nagyon jól sikerültek, a jövőben is szeretnénk folytatni őket. Egyébként most zajlik a jelnyelvi törvény vitája a parlamentben, amelyben a Kontaktnak is kiemelt jelentősége van, mert az alkalmazásnak köszönhetően nincs szükség arra, hogy a tolmács fizikailag legyen jelen mindenhol.

– Hogyan tudná összegezni a szociális szféra jelenlegi helyzetét és kilátásait?

– A járvány miatt jobban reflektorfénybe került a szociális terület, minden kihívásával és szépségével együtt. Rengeteg intézményt látogattam meg az elmúlt hetekben, sok vezető hangsúlyozta, hogy a nehézségek kihozták ­kollégáik rejtett képességeit is, így ezek a hónapok közösségépítők is voltak. Olyan terület került fókuszba, amely eleve az élet kihívásaira és nehézségeire keresi a válaszokat a mindennapokban is. Most a járvány idején a területen dolgozók embert próbáló munkája is láthatóvá vált. Köszönet a helytállásukért! Ahogy arra az örökbefogadási törvény vitája is rávilágított, az Orbán-kormány polgári és keresztény alapú világlátásának helye van a szociális szférában. Ha az örökbefogadási törvényt nem ez a kormány nyújtotta volna be, hanem egy balliberális kabinet, akkor „jövőbelátó”, „európai színvonalú” jelzőket kapott volna. Az elmúlt évtizedekben a liberális és baloldali pártok kisajátították és szép fényes csomagolópapírnak használták a szociális területet, sokszor látványosságnak használva az érintetteket politikai céljaik eléréséhez. De legyen világos: a szociális gondoskodás keresztény alapokra épült, ezért elkötelezett a kormány ezen a téren is.