Milliárdos sikkasztásból versenyző sportautók

Előkészítő tárgyalásokkal folytatta a Pécsi Törvényszék június 24-én szerdán Magyarország eddig legnagyobb, sporttal összefüggő sikkasztási ügyében elrendelt büntetőeljárás bírósági szakaszát. A hatvankilenc vádlott – öt autóversenyző, nyolc reklámszakember és ötvenhat cégvezető, cégtulajdonos – ellen indított perben ezen a héten, négy, a jövő héten újabb három tárgyalási napot tartanak. A vád tizenegy és félmillió forintos kárértékre üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és számvitel rendjének megsértése.

A pécsi bűnbanda nyolc évvel ezelőtt találta ki azt a módszert, amellyel különleges hobbijuknak, az autóversenyzésnek a finanszírozására jól megszervezett, hamis vagy fiktív számlákat gyártó üzleti láncolatot hoztak létre. A hazai majd nemzetközi szinten is jó eredményeket elért baranyai és tolnai autóversenyzők a méregdrága technikai sport, a rali- és a túraautó-bajnokságokban voltak érdekeltek.

Hatalmas költségigény

Az autósportról köztudott, hogy egy-egy versenynél egyedül a megfelelő, különböző időjárási viszonyokra kialakított gumiabroncs-készletnek milliós nagyságrendű a költsége, ráadásul a versenygumikat a biztonsági előírások szerint csak egy futamon lehet használni. Ugyanez a helyzet a motorral, a váltókkal, fékekkel, emiatt az autósport szponzorok nélkül nem létezhet, akik a reklámozástól szeretnék visszakapni a befektetett tőkét. Ez a sportgazdasági mechanizmus a versenysport támogatásának alapja, a bűnszervezett tagjai erre alapozták a milliárdos trükközést.

Hamis reklám

A probléma ott kezdődött, hogy a pécsi kötődésű autóversenyzők olyan helyi érdekeltségű cégekkel, nagyvállalkozókkal kötöttek reklámszerződést a sporttámogatásért cserébe, akik korábban nem vettek részt ilyen szponzorációban, nem is lett volna érdekük, mivel nem az autóverseny iránt érdeklődő réteg a célközönségük. Olyan cégek is kötöttek reklámszerződést, amelyeknek nem volt hirdetésre alkalmas márkájuk, márkajelzésük, védjegyük sem, nem volt mit megjeleníteni a versenyautókon. A reklámozók által kiutalt támogatást a versenyzők azonnal felvették készpénzben, minden száz forintból eltettek 25-öt, kézből kézbe visszaadtak a szponzornak 75-95 forintot, attól függően, milyen nagyságrendű volt az összeg. Ráadásul egy számlát is mellékeltek a bankóköteghez. A hamis, fiktív számla fedezte a reklámtevékenységet, nem volt mögötte semmilyen teljesítés, s mivel a számla alapján a reklámozó visszaigényelte az adót, így még nyert is az üzleten. Mindennek tetejébe a reklámozást profi marketingcégek nevében végeztették el, amelyek szintén levették a maguk hasznát, de még így is jutott mindenkinek.

Világbajnoki támogatás

Hogy mekkora pénz mozgott a háttérben, azt jól szemlélteti, hogy amikor az ügyre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei 2016-ban felfigyeltek, a bizonyítás érdekében összehasonlításként bekérték egy német autógyárhoz tartozó csapat egyik versenyzőjének költségvetését. A reklámtrükk egyik főszereplője ugyanolyan autóval versenyzett, az éves reklámbevételként 380 millió forintot számolt el, míg a gyár által támogatott sportoló 250 milliós támogatással futott végig egy éves versenyszezont. Még a világbajnokság helyezettjeinek sem volt akkora a reklámbevétele, mint a trükközőknek. A NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága pénzügyi nyomozóinak a megállapításai szerint a valótlan tartalmú számlák befogadásával az autóversenyzőket támogató vállalkozók és igazgatók a vagyonuk egy részét a cég érdekköréből jogtalanul vonták ki, konkrétan saját zsebre ellopták. Ráadásul a színlelt sporttámogatással a társasági adó-fizetési kötelezettségét is csökkentették a forgalmi adó visszatérítése mellett. A saját zsebes sikkasztással kilencmilliárd forintot csaltak el, az állami költségvetést ért hátrány is meghaladta a két és fél milliárd forintot. A tavaly befejezett nyomozás során a gyanúba keveredett hamis reklámoztató tevékenységet elszámoló gazdasági társaságok közül húsz cég önként megfizette a költségvetésnek okozott kárt, csaknem nyolcszázmillió forintot, így az ő esetükben ez a kár hiánytalanul megtérült.

A perben az első fokon eljáró Pécsi Törvényszék Darvasi Szilvia vezette büntetőtanácsa az ügyész, majd a vádlottak egyenkénti meghallgatásával kezdte meg a nagy valószínűséggel 2021-ig is elhúzódó tárgyalássorozatot. A vádlottak közül korábban hatan voltak letartóztatásban, most már mindenki szabadlábon védekezik. Két pécsi férfinek leválasztották az ügyét, mert ők más vagyon elleni gazdasági bűncselekményekben is érdekeltek, így az alapügy tárgyalásán 67 gyanúsítottnak kell majd felelnie a jelentősen nagy értékre elkövetett sikkasztások és csalások miatt.