Móri mészárlás: egy félresiklott nyomozás titkai

A dandártábornok szavai szerint azonnal a zálogházi rablóbandát kezdték keresni a rendőrök.

Mr, 2005. oktber 5. Rendrkordon Mron, a bntett sznhelyn, amikor az azta megsznt bankban folytatdott a mri vrengzs msodfok trgyalsa. Elsfok, nem jogers tletben a Fvrosi Brsg Kaiser Edt tnyleges letfogytiglanra tlte, Hajd Lszl pedig fegyveres rablsok miatt kapott tizent v fegyhzat. A 2002. mjus 9-n elkvetett, nyolc hallos ldozatot kvetel mri bankrabls miatt egyedl Kaiser Ede bnssgt mondta ki az elsfok brsg. MTI Fot: Illys Tibor Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor

Nyolc embert mészároltak le hidegvérrel akkor még ismeretlenek 2002. május 9-én 12.30 és 12.55 között az Erste Bank móri fiókjában. Hatan azonnal életüket vesztették, miután a gyilkos egy Scorpio géppisztoly sorozatlövéseivel leterítette, majd közelről tarkón lőtte őket. Ketten a kórházban haltak bele a sérüléseikbe.

Ma már tudjuk, hogy a nagy erőkkel megkezdett nyomozás már a legelején rossz irányt vett, később pedig – Kaiser Ede és bűntársa, Hajdu László elfogása után – végképp félrement, ami a Kaiser elleni jogerős tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésben csúcsosodott ki.

Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor

Kaiser Ede – aki június 1-jén szabadult 18 év letöltése után – tévesnek bizonyult ítélete után számtalan jogos kritika érte a nyomozókat, ám voltak nemtelen vádaskodások, sőt hamis állítások is.

Horváth András nyugalmazott dandártábornok értékelő-elemző és tanácsadó volt a móri mészárlás nyomozása során, és 2008-ban Őszintén Mórról címmel 33 oldalas elemzésben tárta fel a nyomozás fiaskójának valódi okait.

Az első két helyi rendőr 2002. május 9-én 13 óra 10 perckor ért a móri Erste Bank fiókjához, és másfél óra múlva az ORFK már kiadta a körözést két közismert fegyveres rabló, Farkas Róbert és Horváth Szilárd, a zálogházi rablóbanda szabadlábon lévő tagjai ellen, mert közük lehet a történtekhez. A zálogházi rablóbanda akkor már két éve rámolta ki sorban a kisebb zálogfiókokat országszerte. Budapesten még Pataki Attila zaciját is kirabolták. Miskolcon a Mini Zacit rabolták ki, majd menekülés közben Csanyiknál tűzharc robbant ki köztük és az útjukat elzáró rendőrök között. Gombos Lászlót meglőtték és elfogták, a többiek, köztük Horváth Szilárd és Farkas Róbert elmenekültek. A zálogházi rablók profi bűnözők voltak. Erre mutat rá Horváth András is, egyben magyarázatul is szolgál Horváth Szilárd és Farkas Róbert gyors megnevezéséhez, mint akiknek közük lehet Mórhoz.

Horváth Andrást idézem:

„…a zálogházas ügyben nyomozást folytatók úgy gondolták, hogy a már egyébként a korábbi ügyek miatt elfogatóparancs hatálya alatt álló Horváth Szilárd és társai számításba jöhetnek a móri eset kapcsán. A támadás megtervezettsége, elsöprő ereje, a nagy tűzerő, az aránytalanul nagy lőszerkészlet, a könyörtelenség jelentős azonosságot mutatott a korábbi ügyekkel. A rendőri vezetés súlyos dilemma előtt állt. Vagy azt választják, hogy a folytatódó bűncselekmény-sorozat logikája és a módszerbeli azonosság alapján az elfogatóparancsot kiegészítik a móri üggyel, vagy az utóbbi ügyre vonatkozó gyanújukat eltitkolva, a zálogházsorozat ügyeiben folytatják a keresést, és az elfogásuk után veszik ellenőrzés alá a móri mészárlás ügyében is a keresett személyeket. […] A gyanú titokban tartásával mélységi, akár titkosszolgálati módszerekkel történő ellenőrzésre is van lehetőség, mely jelentősen megkönnyíti a későbbi bizonyítást. Ez esetben a gyanúsítottak bizonytalan ideig szabadlábon maradnak, mely időszak akár évekig eltarthatott volna, figyelembe véve, hogy Horváth Szilárd és társai ekkor már mély illegalitásban voltak. Korábbi kapcsolataikat megszakították, hamis okmányokkal béreltek lakást, új ismerőseik hamis nevüket tudták. […] Miután a banda minden tagja kizárólag bűncselekményekből élt, várhatón folytatódott volna a bűncselekmény-sorozat, és a támadások mind gyakrabbá váltak volna. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az előzőekben részletezett okok miatt feltételezhető volt hogy a móri vérengzést az úgynevezett zálogházas sorozat elkövetői hajtották végre, így reálisnak látszott az a veszély, hogy a konspirált keresés alatt újabb, hasonlóan véres bűntett elkövetésére kerül sor. Ennek elkerülésére, a gyanúsítottak gyors kézre kerítésére a másik megoldás, ha a közvéleménnyel a média útján a rendőrség megosztja a gyanút és a rendelkezésre álló adatokat. Ebben az esetben a számításba jöhető személyek »üldözött vaddá« válnak, szabad mozgási lehetőségük megszűnik, minden pillanatban számolniuk kell a leleplezés lehetőségével. Ráadásul az ilyen ügyekben egyértelműen tapasztalható, hogy az alvilág »kiadja« a keresett személyeket. […] Végül a megelőzés elve kapott prioritást. A rendőrség a nyilvánossághoz fordult.”

Fotó: MTI Fotó: Illyés Tibor

Horváth Szilárd a móri vérengzés után néhány nappal az MTV Kékfény című bűnügyi műsor tévéstábjának kamerája előtt, alsógatyára vetkőzve besétált a börtönbe, hogy letöltse megérdemelt büntetését sorozatrablások miatt, és azért alsógatyában, „nehogy lelőjék az ideges rendőrök”, Farkas azóta sem került elő. A nyomozás igazolta, nekik nem volt közük a móri támadáshoz. Horváth egyébként 20 évet kapott gyilkosságért és fegyveres rablásokért. Jelenleg is tölti büntetését.

(Folytatjuk)