Műanyaghulladékból készített úszó kikötőket a PET-kupa csapata

A Tisza mentén összegyűjtött műanyaghulladékot is felhasználva úszó kikötőket terveztetett és épített a PET-kupa csapata. Az építmény fedélzete etilénből készül, a felhajtóerőt pedig levegővel töltött PET-palackok biztosítják. Az ötletgazdák szerint a kezdeményezéssel mindenki nyer, mert a hulladék-alapanyag összegyűjtésével tisztább a Tisza partja és ártere, a kajakosok és kenusok kikötőt kapnak, az azokra kihelyezett reklámok pedig a közeli falvakat népszerűsítik.

A folyóból kiemelt fehér és színes palackokat tisztítják, válogatják, mielőtt ledarálják és megolvasztják, majd újraformázzák Fotó: BANKO JOZSEF / Paradignow Images Forrás: PET-kupa

Palackorrú, lebegő kikötőt készítenek a Tisza-partról és a folyó árteréből összegyűjtött műanyaghulladékból a PET-kupa önkéntesei – a civil csoport erről töltött fel a közelmúltban egy többrészes videót a Facebook-oldalukra. A PET-kupát a Felső-Tisza megtisztítására hívták életre civilek, az eseményt először 2013-ban szervezték meg. Az első környezetvédelmi akción még csak négy hajóval dolgoztak az önkéntesek, míg tavaly, a 7. tiszai hulladékszedő versenyen már 16 pillepalackból készült vízi jármű 320 önkéntese 8-10 tonna szeméttől tisztította meg a folyó Tivadar és Záhony közötti, 80 folyamkilométeres szakaszát.

A PET-kupások mára valóságos fogalommá váltak a Felső-Tisza vidékén. Részben azért vívtak ki elismerést maguknak, mert időre időre megtisztítják a folyó felső szakaszát a hulladéktól, emellett pedig segítik a Felső- és Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkáját is. A szakmérnökségek kiemelik a folyóból hulladékot, azt válogatják, a fehér és színes PET-palackokat is külön pakolják, majd ezeket a PET-kalózok préselik, bálázzák, majd újrahasznosítják. Maguk készítik például PET-palackokból azokat a hajókat, amelyek segítségével a PET-kupán gyűjtik a hulladékot.

Alapanyag az ártérből

A zászlóshajójukat Petényinek nevezték el, amely egyszerre akár két tonna hulladékot is képes a fedélzetén szállítani. A közelmúltban azonban kiderült, hogy ennél sokkal bonyolultabb és fontosabb megoldást is kitaláltak, többek között a folyópartról és ártérből összegyűjtött műanyagból kikötőt építenek.

A Facebookra feltöltött többrészes videóban elmondják, hogy a palack­orrú, lebegő kikötő ötlete bennük, a magukat PET-kalózoknak nevező önkéntesekben merült fel, de a szerkezet terveit a Város és Folyó Egyesület (Valyo) egyik szakembere, Kornai-Varga Dávid készítette el. A feladat az volt, hogy egy olyan kikötőrendszert kell terveznie, ami a tiszai kenusokat segíti a könnyebb kikötésben. Ez azért is fontos, mert a folyón evezve, a víz felől nézve, a dús növényzettől sokszor nem látszódik, pontosan hol van egy-egy település, egy kikötő viszont segíthet a tájékozódásban is. Kornai-Varga Dávid a felkérést követően egy olyan építményt tervezett, amelynek a fő szerkezete fém, amibe azonban a Tiszából kifogott, levegővel megtöltött és végül lezárt PET-palackokat helyeznek. Ezek tartják fent a szerkezetet a víz tetején, ezt az elvet alkalmazták egyébként a Petényi hajó elkészítésénél is.

A folyóból kiemelt fehér és színes palackokat tisztítják, válogatják, mielőtt ledarálják és megolvasztják, majd újraformázzák
Fotó: PET-kupa

Elkészültek a prototípusok

Kornai-Varga Dávid szerint ez a kezdeményezés mindenki számára előnyökkel jár, hiszen azok a települések, amelyek közelében a kikötőket kihelyezik, reklámot és megjelenési lehetőséget kapnak. A Tisza megszabadul a hulladék egy részétől, a kenusok kikötőt kapnak, az akció híre pedig sokakhoz elviheti az üzenetet: ne dobáljuk el a természetben a PET-palackokat és más szemetet. A tervező reményét fejezte ki, hogy ha a prototípusok beválnak, akkor a jövőben több ilyen kikötő létesül majd a Tisza mentén. A PET-kupás csapat egy másik videóban azt mutatta be, hogy miként készülnek azok az etilénalapú műanyag deszkák, amelyekkel beborítják a kikötők felszínét, ami az építmény járófelülete. Erről a munkafolyamatról Molnár Attila Dávid, a PET-kupa ötletgazdája számolt be. Az első lépés az alapanyag összegyűjtése, ez sok fáradozást igényel, de mivel a Tisza partján és árterében sokfelé lehet PET-palackokat, műanyaghulladékokat találni, a feladat nem lehetetlen. Ahogy fogalmaznak, ők úgy gyűjtik a Tisza mentén a palackokat, mint más a gombát vagy a szamócát.

Burkolódeszkák etilénből

Ezután a műanyag palackok kupakjait, a mosószeres flakonokat és üdítőitalos rekeszeket ledarálják. A gond csak az, hogy ezeket jellemzően vegyes anyagokból, etilénből és propilénből gyártották, és a kettőt csak megfelelő technológia alkalmazása mellett lehet szétválasztani egymástól. Az eljárás során a szeparátorral először a folyami üledéket távolítják el, majd szétválasztják a propilént és az etilént. Utóbbit aztán magas hőmérsékleten megolvasztják, és nagy nyomáson lemezzé préselik. Végül a kihűlt és megkeményedett, végleges formájukat elnyert lemezeket méretre vágják; a szakemberek szerint a folyami hulladékból készült végtermék jól megmunkálható.

Így lett a szemétből deszka. Arra, hogy a korábban elkészült tervek alapján hogyan készül a fémszerkezet, egy újabb videóban számolnak be. Rámutatnak többek között arra, hogy két ember két hétig dolgozik azért, hogy egyetlen kikötőhöz legyártsák a szükséges idomokat. Ezeket összeszerelik, kívülről az etilénalapú műanyag deszkákkal borítják, és a köztes részt töltik fel felfújt PET-palackokkal, ami a felhajtóerőt biztosítja. A palackorrú, libegő kikötő ennek köszönhetően megbirkózik a folyó sodrával, de kibírja azt is, ha egy nagyobb uszadék fa ütközik az orrának. Egyszerre több kajak és kenu is oda tud „parkolni” egy kikötőhöz, az oda kihelyezett táblák pedig a környék látnivalóival ismertetik meg a turistákat. Mint a videóanyagból kiderül, a libegő kikötők idén nyártól több ponton várják a Felső-Tiszára látogató vendégeket.

Összevontan védekeznek

Számos megoldást felhasználva, több lépcsőben védekeznek a tiszai hulladékszennyezés ellen a folyó felső és középső szakaszán a területileg érintett vízügyi igazgatóságok. Riportunkon számoltunk be korábban arról, hogy már a magyar–ukrán határ előtt hulladék-előjelző éjjellátó kamerákkal figyelik a vízfelszínt, és ha azt tapasztalják, hogy a folyón érkező PET-palackok száma megszaporodik, akkor működésbe hozzák a felső-tiszai hulladékmentesítési rendszert. Ezzel megpróbálják kiemelni az uszadék és hulladék nagy részét, ami továbbjut a folyón, azt a kiskörei vízlépcsőnél tudják kitermelni.

Az eddigi legnagyobb uszadékmező tavaly tavasszal alakult ki Kiskörénél a Tiszán, a torlasz felülete elérte a 17 ezer négyzetmétert, a vastagsága pedig helyenként meghaladta a három métert. A tisztítási munkálatok öt hónapig tartottak, utána kitermelték és szétválogatták a felgyülemlett hulladékot. A műanyag hasznosításában a PET-kupások is segítettek. A kiemelt és feldolgozott fa, szerves anyag, üveg, fém és műanyaghulladék együttes tömege csaknem tízezer tonna volt a vízügyi jelentések szerint. Ezek alapján elmondható, hogy a rendszer hatékony, de a szakemberek mégis azt szeretnék elérni, hogy minél kevesebb illegális hulladék kerüljön ki a természetbe. (B. A.)

A legnagyobb versenyt nem söpörte el a járvány

Augusztus 1. és 9. között idén is megrendezik a hagyományos Felső-tiszai PET-kupát, amelyre továbbra is várják a jelentkezőket. A szervezők azt közölték, hogy a vírushelyzet miatt a háromból két futamot – a Bodrogi és a Tisza-tavi PET-kupát – el kellett halasztani, de ha a vírushelyzet és a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, a legfontosabb, felső-tiszai fordulót meg szeretnék tartani. Így Záhony és Tokaj között a lelkes önkénteseknek hála, idén is megtisztulhat a Tisza. A szervezők a leghosszabb versenyüket a kitartó és elszánt PET-kalózoknak ajánlják. Jelezték, hogy a gyönyörű vidék az amazóniai esőerdőket is megidézi, de a tapasztalataik szerint a folyó felső szakaszán mindig rengeteg a hulladék. Molnár Attila Dávid, a PET-kupa társalapítója a Family.hu portálnak elmondta: idén számos új megoldást igénybe véve folytatják a küzdelmet a Tisza megtisztításáért. Ebben az évben a teljes folyón végighajóznak majd, amihez a teljes távon – a vadvízi szakaszokon is – hulladékból készült hajókat is használnak majd. Emellett megkezdték a Tisza teljes hulladéktérképének elkészítését egészen a folyó torkolatáig. (B. A.)