A WHO vezetője szerint a világ sokat tanult a magyar védekezésből

Magyarországon az időben meghozott, összehangolt intézkedéseknek köszönhetően maradt alacsonyan a megbetegedések és a halálesetek száma. Erre az egész világ felfigyelt és sok mindent eltanult tőlünk – véli az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője. Lédia Lazeri arról is beszélt, hogy a WHO kiválóan együtt tud működni a magyar egészségügyi hatóságokkal, azt azonban nem tudja megmondani, hogy mikor készül el a koronavírus elleni védőoltás.

Budapest, 2019. június 12. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodájának vezetője (b-j) sajtótájékoztatót tart a Regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Tükörtermében 2019. június 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

– A WHO nem egészségügyi rendőrség vagy egy nemzetek felett álló testület, hanem egy nemzetközi szervezet, amely a tagországok által küldött adatok, információk alapján ajánlásokat fogalmaz meg, például a teszteléssel kapcsolatban. Ezek között vannak régebbiek, teljesen újak és olyanok is, amelyeket időközben frissítettek, azt pedig, hogy ezekből mit fogadnak meg, mindig az adott nemzet hatóságai döntik el – kezdte beszámolóját Lédia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. A szakember közölte: a WHO-nak sima és akadálymentes a kapcsolata a magyar hatóságokkal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal pedig folyamatos az információcsere. Hozzátette: a WHO abban is szerepet vállal, hogy a tagországok egymástól is tanulhassanak. Ebből a szempontból hazánk nagyon aktívnak bizonyult azzal, hogy a globális térben is sok mindent bemutatott a járványügyi védekezés során használt módszereiből, illetve az elért eredményeiből.

– Magyarország egyrészt szociális – például az időseknek biztosított vásárlási időzóna –, másrészt közegészségügyi lépéseket tett, ezeknek a kombinált intézkedéseknek köszönhetően pedig korán meg tudta akadályozni a vírus terjedését és a tömeges megbetegedéseket. Ezekre a világ felfigyelt és sok mindent eltanult a magyaroktól – tudatta az irodavezető. A Magyar Nemzet kérdésére közölte: folynak vizsgálatok a BCG-védőoltás koronavírussal kapcsolatos megelőző szerepéről, de egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés van a tuberkulózisvakcina és a magyarországi jó eredmények között. – Magyarországon alacsony szinten maradt a megbetegedések, a halálesetek, illetve az átfertőződések száma, ezért el kell ismerni, hogy az összehangolt intézkedések sikeresek voltak – jelentette ki.

– Bár vannak országok, ahol a korlátozások enyhítését követően jelentősen emelkedett az esetszám, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez már a járvány második hulláma lenne. Valószínűbb, hogy ez az első hullám felerősödése – mondta el Lazeri, hozzátéve: ez azt igazolja, hogy az életünk már sosem lesz ugyanolyan, mint a pandémiát megelőzően.

– Biztosítani kell, hogy ne importáljuk újra a járványt, ezért minden kormánynak el kell döntenie, hogy alkalmaz-e megkötéseket vagy visszatér a normál életvitelhez. Mi csak tanácsokat adhatunk, illetve felhívhatjuk a figyelmet a higiénés, a maszkviselési és a távolságtartási szabályok betartására. Fontos az egyének és a közösségek bevonása is, hiszen meg kell értetni, hogy mindenkinek szerepe és felelőssége van a védekezésben – húzta alá a szakember. Figyelmeztetett: ha a második hullám ősszel érkezik Magyarországra, akkor azzal is kalkulálni kell, hogy addigra itt lesz az influenza is, ami azt jelenti, hogy egy időben két vírus lesz jelen. – Ennek a kombinált hatását még nem ismerhetjük, ezért meg kell kezdeni a felkészülést a ma még ismeretlen helyzetre. Biztosíthatom önöket, hogy csakúgy, mint a korábbi években, Magyarország erre is megfelelően fel fog készülni – fűzte hozzá a szakember.

MTI/Koszticsák Szilárd

A koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy összehangolt erőfeszítések zajlanak az oltóanyag előállításáért. A világban százötvennél is több klinikai kísérlet folyik, ám ezek közül húsznál kevesebb kecsegtet valódi eredménnyel. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy mikor lesz használható vakcina. Közölte: a WHO abban is szerepet vállal, hogy ha elkészül a védőoltás, az még a legszegényebb országoknak is elérhető legyen.

Lédia Lazeri kitért arra is, hogy korábban úgy vélték, a koronavírus cseppfertőzés útján terjed, de mára egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kórokozó egészen kis részecskék formájában a levegőben is jelen lehet, tehát így is okozhat fertőzést. – Sok tanulságot lehet levonni az első hullámból, a legfontosabb, hogy a későbbiekben a leginkább veszélyeztetett csoportokba tartozók, illetve az idősotthonok lakói, valamint az egészségügyi dolgozók részesüljenek fokozott védelemben, és hogy az óvintézkedések kombináltak legyenek – mondta el a WHO budapesti irodájának vezetője. Arra a felvetésre, hogy egyes országokban a gazdaságvédelmi intézkedéseket az egészségvédelmi intézkedések elé helyezik, a szakember úgy nyilatkozott: álláspontjuk szerint az egészség fontosabb a gazdaságnál, mert csak egy egészséges nemzet lehet egyben prosperáló is. Szólt arról is, hogy az Egyesült Államok Egészségügyi Világszervezetből való kivonulásának pénzügyi vonzatait még nem tudják megítélni, ám Németország és Franciaország már jelezte, hogy hajlandó többlettámogatást biztosítani a WHO-nak.