időjárás 2°C Rajmund, Zelma 2022. January 23.
logo

„Ennél jobban megalázni egy nemzetet nem lehetett”

Jakubász Tamás
2020.07.14. 16:14
„Ennél jobban megalázni egy nemzetet nem lehetett”

Hiánypótló könyvet mutattak be kedden az Alkotmánybíróság (AB) épületében. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy azon részt vett a magyar jogászélet megannyi jeles képviselője. A taláros testület tagjai mellett megjelent az AB ítélethirdető termében mások mellett Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, Stumpf István korábbi alkotmánybíró és Varga Judit igazságügyi miniszter is.

Gulyás Gergely: Fiume története a XX. századi Közép-Európa története

A Fiume – Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvet Juhász Imre alkotmánybíró írta. A kötetet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is méltatta.

– Eggyel magasabbra kerültem, mint ahova tartozom – kezdte beszédét némi humorral a tárcavezető, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság épületében általában a jogalkotás munkáját ítélik meg, így ott nem a jogalkotáshoz tartozók határozzák meg a folyamatokat.

– Fiume Nagy-Magyarország legnagyobb kikötője volt, a város történelme pontos lenyomata a XX. századi Közép-Európa történetének. A város hat ország fennhatósága alatt állt a múlt évszázadban – jegyezte meg a miniszter, majd úgy vélekedett: a könyv azért is hiánypótló munka, mert nemcsak a város nevezetességeit mutatja be, hanem Fiume magyar közjogban játszott szerepét is elemzi.

Fotó: Teknős Miklós

Sulyok Tamás: Tovább kell adnunk nemzeti identitásunkat

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, a könyv előszavának szerzője egyetlen aspektust ragadott ki. – Fontos, hogy a kötet a jogtörténeti kérdéseket is taglalja, mégpedig olyan részletesen, ahogyan még azzal nem foglalkoztak.

– A múlt részletes feldolgozása nélkül nem tudhatjuk, kik is vagyunk és hová tartunk. Kötelességünk továbbadni nemzeti identitásunkat unokáinknak, közös felelősségünk ez – mondta az elnök, aki szerint a könyv is erről szól.

Maga a szerző arról beszélt, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. – Egyrészt – mint Juhász Imre elmondta – meglehetősen régi, jórészt 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, kevesebb szó esik ugyanis a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére. Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról. – Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.

Horváth Attila: A horvátok is megbánták

– A horvátok éppúgy megbánták Trianont, mint mi, rájöttek ugyanis arra, hogy jobb volt nekik a magyar koronához tartozni, mint Jugoszláviához – ezt már Horváth Attila alkotmánybíró, a könyv lektora mondta. Az alkotmánybíró arra emlékeztetett: egy időben az idilli béke, a biztonság területe volt a Szent Koronához tartozó Fiume, ezt mutatja a város közjogi berendezkedése is. – Könyvében Juhász Imre összeszedte az összes jogszabályt, amely Fiume helyzetét, a magyar–horvát kapcsolatot rendezte, emellett részletesen bemutatta a gazdasági, az ipari, a kereskedelmi és a társadalmi viszonyokat is – mondta Horváth Attila.

A jogtörténész végül a jelenre utalva arról beszélt: a horvát–magyar viszony mára sokat javult.

A Szent Korona elvesztett ékkönyve

Mária Terézia királynő úgy rendelkezett: „Fiume városa kerületével együtt ezentúl úgy tekintessék és kezeltessék, mint Magyarország szent koronájához csatolt külön test…”. A kiegyezést követően a magyarországi befektetéseknek köszönhető gazdasági fellendülés elhozta a tengerparti kikötőváros felvirágzását is.