Hiánypótló könyvet mutattak be kedden az Alkotmánybíróság (AB) épületében. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy azon részt vett a magyar jogászélet megannyi jeles képviselője. A taláros testület tagjai mellett megjelent az AB ítélethirdető termében mások mellett Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, Stumpf István korábbi alkotmánybíró és Varga Judit igazságügyi miniszter is.
Gulyás Gergely: Fiume története a XX. századi Közép-Európa története
A Fiume – Egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvet Juhász Imre alkotmánybíró írta. A kötetet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is méltatta.
– Eggyel magasabbra kerültem, mint ahova tartozom – kezdte beszédét némi humorral a tárcavezető, utalva arra, hogy az Alkotmánybíróság épületében általában a jogalkotás munkáját ítélik meg, így ott nem a jogalkotáshoz tartozók határozzák meg a folyamatokat.
– Fiume Nagy-Magyarország legnagyobb kikötője volt, a város történelme pontos lenyomata a XX. századi Közép-Európa történetének. A város hat ország fennhatósága alatt állt a múlt évszázadban – jegyezte meg a miniszter, majd úgy vélekedett: a könyv azért is hiánypótló munka, mert nemcsak a város nevezetességeit mutatja be, hanem Fiume magyar közjogban játszott szerepét is elemzi.
Sulyok Tamás: Tovább kell adnunk nemzeti identitásunkat
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, a könyv előszavának szerzője egyetlen aspektust ragadott ki. – Fontos, hogy a kötet a jogtörténeti kérdéseket is taglalja, mégpedig olyan részletesen, ahogyan még azzal nem foglalkoztak.
– A múlt részletes feldolgozása nélkül nem tudhatjuk, kik is vagyunk és hová tartunk. Kötelességünk továbbadni nemzeti identitásunkat unokáinknak, közös felelősségünk ez – mondta az elnök, aki szerint a könyv is erről szól.
Maga a szerző arról beszélt, hogy több ok miatt fogott a félezer oldalas könyv megírásába. – Egyrészt – mint Juhász Imre elmondta – meglehetősen régi, jórészt 1990 előtt megjelent útikönyveink vannak, ezeket pedig erős forráskritikával kell kezelni. Másrészt Fiume mostohagyermeknek számít mind a mai napig, kevesebb szó esik ugyanis a kikötővárosról, mint más elcsatolt területekről. Pedig a városban az 1870-es éveket követően óriási beruházásokat hajtott végre a magyar állam, komoly összeget áldozva Fiume iparának, közlekedésének és városának fejlesztésére. Az alkotmánybíró végül idézte a trianoni békediktátum V. címét, amely lényegében arról szól, hogy a magyar fél lemond minden jogáról. – Ennél jobban megalázni és porba tiporni egy nemzetet nem lehet – vélekedett Juhász Imre, majd arról beszélt: az utódállamok is foglyai Trianonnak.
