Gyorsan bebizonyosodott, hogy valótlant állítottak hazánkról

Alaptalanok voltak a Magyarországot ért jogállamisági bírálatok – hangsúlyozta Varga Judit.

Fotó: Grazmel-Photography

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi portfólióját a Magyarország eddigi legerősebb ilyen posztjaként értékelte, hangsúlyozva, hogy az nemcsak a térség, hanem az egész európai projekt szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Ezen a ponton a miniszter az unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságáról is szólva megjegyezte: „Magyarország nagyobb és nem több Európára vágyik.”

Varga Judit méltatta a most zárult horvát EU-elnökséget, majd szólt arról is, hogy a V4-es együttműködés a magyar uniós politika sarokköve, a négy ország összehangolja uniós prioritásait. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jogállamisági kérdésekbe az őshonos nemzetiségek védelmének is bele kell tartoznia. Az Európai Unió (EU) többéves pénzügyi keretére térve arról beszélt, hogy a járvány miatt gazdasági visszaesés várható Európában, számtalan országnak azonnali, nagy összegű segélyre van szüksége, ugyanakkor a meglévő keretből az EU aligha fogja tudni kezelni ezeket a kihívásokat.

Magyarország olyan igazságos, méltányos költségvetést szeretne, amely elismeri minden országnak a válság előtt, illetve a csatlakozása óta tett erőfeszítéseit – mondta Varga Judit, majd azt is kijelentette, a kohézió alapelvét sem szabad elfelejteni.

A miniszter beszámolója szerint az unióban folyamatosan napirenden van a migráció kérdése, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont változatlan: „A magyar emberek fogják eldönteni, hogy kivel akarnak együtt élni.”

Az unió belső piaci kihívásaira kitérve úgy vélekedett: a V4-ek gazdasági sikerei kezdik felborítani a korábbi bebetonozott európai rendet, amely szerint a tőke nyugatról keletre, a munkaerő pedig keletről nyugatra áramlik. Az európai zöldmegállapodás kapcsán fontosnak nevezte, hogy az atomenergiát is a tiszta energiák közé sorolták. A digitalizációról megjegyezte, hogy Magyarország partner az Ipar 4.0 célkitűzéseinek megvalósításában.

A beszámoló után a minisztert Balczó Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a többi között az Európai Ügyészségről kérdezte. Varga Judit közölte: ugyan nem kötelező a csatlakozás a szervezethez, azonban mégis szankcionálják azokat, akik így döntenek. A civiltörvényre vonatkozó kérdés kapcsán a tárcavezető azt mondta, hogy a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása nyomós közérdek, amely az uniós jogszabályok értelmében is lehetőséget ad bizonyos szabadságjogok korlátozására.

Az Európai Unió Bírósága is jogszerűnek mondta ki ezt a célt, azonban annak eszközeivel vannak problémái – magyarázta.

Csöbör Katalin (Fidesz) felvetésével egyetértve Varga Judit arra számít, hogy a jövőben is folytatódni fognak a Magyarországot érő brüsszeli támadások. Azok jellemzőjének nevezte, hogy hamar elfogynak a jogi érvek, mivel a támadások alapvetően ideológiai-politikai indíttatásúak.

Gurmai Zita (MSZP) európai minimálbérre vonatkozó kérdésére a miniszter azt felelte: az elmúlt tíz év Fidesz-kormányzása jelentősen növelte a garantált minimálbért, azonban az egy komplex rendszer része, amely összefügg a család- és gazdaságpolitikával, amelyet nem lehet kívülről irányítani. A szocialista politikus másik kérdésére úgy reagált, hogy nem az isztambuli egyezmény a kulcsa annak, hogy a családok és az elesettek a lehető legnagyobb védelemben részesüljenek. A jelentségre komplex intézkedésekkel – köztük a büntető törvénykönyv szigorításával – válaszol a kormány – tette hozzá.