Pátyi horrorház: elektronikus lábcédulát fejlesztenek

Elektronikus lábcédula kifejlesztésén dolgoznak patológusok, miután kiderült, hogy R. Dénes volt boncsegéd halottszállítóként hazahordta pátyi házába a rábízott holttestrészeket, amelyeket krematóriumban kellett volna megsemmisítésre átadnia.

Patológus szakemberek dolgoznak az elektronikus lábcédula kifejlesztésén, amivel pontosan nyomon lehet követni egészen a temetésig vagy hamvasztásig a halott, illetve a műtétileg eltávolított és hamvasztásra küldött testrészeket – tudta meg a Magyar Nemzet szakmai körből. A speciális lábcédula – egyfajta maradványokba beültetett chip – kifejlesztése már korábban megkezdődött, mint ahogy nyilvánosságra került a pátyi horrorház története.

Mint arról beszámoltunk, R. Dénes volt boncsegéd hosszú időn át hazahordta a rábízott emberi testrészeket, embriókat a pátyi családi házába. A Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is vizsgálja, hogy a halottszállítóként dolgozó férfi milyen célból tette mindezt. A maradványokra több mint egy hónapja bukkantak rá, amikor civilek megvették R. Dénestől a háza udvarán álló járművet és ócskavasat. A vevők fedezték fel az udvaron a vödrökben, hordókban tárolt emberi maradványokat. A rendőrség a házban további testrészekre bukkant, és egyelőre emberi test tiltott felhasználásának alapos gyanúja miatt nyomoz. R. Dénes szabadlábon védekezhet, bűnössége esetén mindössze három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Időközben azonban felmerült a sikkasztás gyanúja is. Amennyiben igaz az, amit a halottszállító fia a Blikknek elmondott, hogy R. Dénes anyagi gondjai miatt hordta haza az emberi maradványokat.

A fiú elmondása szerint 2006-ban jutott a boncsegéd élete zsákutcába. Először – családja szerint orvosi hiba miatt – elvesztette feleségét, majd rá egy évre a kórházból is kirúgták, ahol boncsegéd volt. (A fiú boncmestert mondott, ám szakmai körökből tudjuk, hogy R. Dénes soha nem volt boncmester, csak boncsegéd.) A halottszállítóként dolgozó férfi svájcifrank-alapú hitele egyik napról a másikra húszmillió forintról nyolcvanmillióra ugrott.

– Ép ésszel felfoghatatlan tragédiákkal kellett apunak szembenéznie. Miután kirúgták, egyetlen lehetősége maradt, a halott-, illetve az emberi maradványok szállítása. Utóbbinál leginkább amputált testrészekre és abortumokra kell gondolni. Az ő feladata az volt, hogy a kórházból elhozza ezeket és elvigye a krematóriumba. Apu annyit tett, hogy a maradványok közül nem mindegyiket adta le, hanem valamelyiket hazahozta. Időt akart nyerni, és a létfenntartásához használni azt a pénzt, aminek egy része a krematóriumot illette volna. Az apám nem egy perverz, csupán egy hitelcsapdában fuldokló kisember. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy jó vagy helyes, amit csinált, és amiben hibázott, azért vállalja is a felelősséget –

foglalta össze az előzményeket ifjabb R. Dénes a Blikknek.

R. Dénes sikkasztásért egyébként mindössze két év szabadságvesztést kaphat.

Lapunk már júniusban arról írt, hogy a sikkasztás tűnik a legelfogadottabb verziónak a nyomozók köré­ben. A halottszállítók a szerződésük szerint pénzt kapnak a szállításért, kérdés, hogy ebben az összegben benne van-e például a hamvasztás költsége is, akár halottról, akár amputált végtagról van szó. Azóta megerősítették: a hamvasztás költségét is megkapja a halottszállító, ám ha nem történik meg a hamvasztás, akkor az tiszta nyereség a halottszállítónak. Az eddigi információk szerint ez a rendhagyó sikkasztás a legvalószínűbb magyarázat a történtekre.