E feltételezést alátámasztja egyrészt az amerikai tőzsdespekuláns brüsszeli szövetségese, a Bizottság jelenlegi alelnöke, Věra Jourová 2017-es álláspontja, miszerint „az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében”. Értelemszerűen ennek tükrében célszerű értékelni a biztos – első látásra semlegesnek tűnő, ám mögöttes politikai tartalommal rendelkező – szavait a Bizottság említett javaslatáról: „a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet töltenek be a „jogok és az európai értékek előmozdítása, megerősítése és védelme” tekintetében. Másfelől a brüsszeli testület jelenlegi ügyvezető alelnöke, az európai szocialisták egykori csúcsjelöltje, Frans Timmermans már 2015-ben kifejtette, hogy „a társadalmak a világon mindenhol sokszínűvé fognak válni a jövőben – ez a világ jövője. Így [a közép-európai országoknak] majd hozzá kell ehhez szokni”.
Fontos kiemelni továbbá, hogy az Európai Parlament a Jogok és Értékek programra a Bizottság által előirányzott 642 millió eurót is kevesellte, ezért a 2019. január 17-én tartott ülésén – a LIBE-bizottság kezdeményezésére – arra tett javaslatot, hogy a szóban forgó támogatást emeljék fel 1, 834 milliárd euróra. Ugyan az Európai Tanács (a jogérvényesülési programmal együttesen) a korábban említett 841 millió eurós összeget különítené el a projektre, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lesz a jogalkotási eljárás lezárásához. Valószínűsíthető, hogy a Soros György kegyeit kereső európai baloldali erők nem fogják szó nélkül hagyni a nemzetközi NGO-hálózat által is igénybe vehető pénzügyi keret lefaragását.
Tovább árnyalja a képet, hogy az amerikai üzletemberhez köthető érdekcsoportok a korábbiakban is megtalálták szövetségeseiket az európai parlamenti képviselők soraiban. A momentumos Cseh Katalin az EP júliusi plenáris ülésén közvetlen uniós források juttatására tett javaslatot e szervezetek számára, 2019-ben pedig az Egyesült Államok Kongresszusának küldött tájékoztató anyagot, amelyben – többek között – a hazai civil szervezetek „ellehetetlenítéséről” értekezett. Párttársa, Donáth Anna a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar jogszabályt kritizálta, míg a DK-s Dobrev Klára ugyanezen törvény kapcsán a civilek „üldözését” vizionálta.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!