A régi rendszer fenntartásáért küzdők számára kilövési parancs volt Gyurcsány Ferencnek a Vidnyánszky Attilát fenyegető Facebook-bejegyzése – olvasható az Origó.hu cikkében, amelyben felidézik, hogy a gyurcsányi kirohanás után Székely Gábor színházi rendező nyílt levélben ment neki a Nemzeti Színház igazgatójának, aki elfogadta a Színház és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöki posztját.
A cikkben kitérnek rá: Székely Gábor 1975 márciusában a Szigligeti Színház igazgatójaként felszólalt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 11. kongresszusán, ahol nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Szolnok megye kommunistái érdemesnek tartották őt delegálni az MSZMP legmagasabb fórumára, ahol Tovább a lenini úton! díszfelirat, illetve Marx, Engels és Lenin szobrai alatt beszélt Kádár János, Biszku Béla, Apró Antal, és Leonyid Brezsnyev jelenlétében.
‒ Színházunk és a legtöbb vidéki színház igyekszik olyan új, a mához szóló, a jelenünket tükröző, a jelen kérdéseire választ kereső, világnézetileg elkötelezett színházat létrehozni, amelyben szórakoztatnak, és egyben formálják az új szocialista embert ‒ fogalmazott ekkor Székely Gábor, akinek a Vidnyánszky Attilához címzett nyílt levele Bayer Zsoltot olyannyira felháborította, hogy lapunkban publicisztikában írta meg véleményét az ügyről.
Az Origó.hu cikkében utalnak rá, hogy Székely Gábornak bizonyára nem véletlenül alakult úgy a karrierje a kommunizmusban, ahogyan. 1978-ban, 34 éves korában, három évvel a pártkongresszuson elmondott ominózus beszéde után ugyanis kinevezték a Nemzeti Színház vezetőjének.
Ezt követően pedig 1982-ben a Katona József Színház alapító-igazgatója lett, majd a rendszerváltás hajnalán váratlanul lemondott, de 1994-ben, az MSZP‒SZDSZ hatalomra kerülése idején ismét színházvezetést vállalt.
Az Origó.hu cikke arról is ír, hogy Vidnyánszky Attila ‒ elismerve a most őt megtámadó Székely Gábor művészetét ‒ 2013-ban meghívta rendezni a Nemzeti Színházba, ő azonban visszautasította a gesztust.
