Az Emmi Sajtó- és Kommunikációs Osztálya a statisztikákra hivatkozva büszkén állítja, a magyar diákok teljesítménye javul. A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, az megközelíti a világ legfejlettebb országainak átlagát. Az adatok azt is alátámasztják, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével.
Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készített, az ezen időszakhoz kapcsolódó feltételeknek is eleget tevő köznevelési stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra fekteti le a magyar köznevelési rendszer fejlesztésének magas szintű stratégiai irányait. A széleskörű szakmai megalapozással született, tömör és jól áttekinthető stratégia szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és az oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját. A stratégia öt specifikus célkitűzést, és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg, ezek közül kiemelendő az óvodai nevelés kiterjesztése, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a digitális kompetenciák és az idegennyelvi tudás fejlesztése, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!