Több pénz az oktatásra, nagyobb megbecsülés a pedagógusoknak

A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, az megközelíti a világ legfejlettebb országainak átlagát.

Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, okkal bizakodunk abban, hogy a jelenlegi járványhelyzet leküzdése után is tartani tudjuk ezt a pozíciót – adta ki szerdai közleményében az Emmi. Az oktatásért is felelős minisztérium szerint a gazdasági fejlődés fenntartásához és a magyar emberek életminőségének folyamatos növeléséhez szükség van az oktatási rendszer minőségi fejlesztésére is. Magyarország kormánya ennek érdekében az eddigieknél is több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit. A kormány oktatási céljaiban – az európai uniós tervezés érdekében készített 2021-2030-as időszakra tervezett köznevelési stratégia szerint – az iskolafejlesztések és a tananyag folyamatos fejlesztése mellett egyre nagyobb megbecsülést kapnak a pedagógusok is.

Az Emmi a közleményében hangsúlyozza: az oktatás alapvető célja a társadalom, és ezen belül az egyén jólétének elősegítése, a társadalom összetartó erejének előmozdítása, a nemzeti összetartozás és identitás megerősítése. Ennek megfelelően fontos stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is. Kiemelték, hogy a köznevelésben tett eddigi lépések is ezeket a stratégiai célokat szolgálják. 2010 óta az elindított iskolafejlesztések, a családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések mind segítik az oktatás fejlesztését, az utóbbi évtizedben 796 milliárd forinttal több jut az oktatásra. Az állam felelősséget vállalt az iskolák fenntartásért, országszerte zajlanak az iskolafejlesztések, a tornatermek és a tanuszodák építése, folytatódik az iskolák széles sávú internettel, korszerű wifi-hálózattal és informatikai eszközökkel történő felszerelése.

A 2020/2021-es tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet. 2010 óta háromszorosára emelkedett a gyermekétkeztetés kormányzati támogatása, és jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése is. Megújult a Nemzeti alaptanterv, amely a korszerű oktatási tartalmak mellett fontosnak tartja a hazafias nevelés, a családi életre és egészségre nevelés iránti elkötelezettség erősítését is. A kormány több eszközzel segíti a tanulók hatékonyabb nyelvtanulását is. A koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális munkarend tapasztalatait és jó gyakorlatait a jövőben is fel kívánják használni, a most zajló nemzeti konzultáción is felvetették a járvány alatt bevezetendő ingyenes internet használatának lehetőségét a gyermekes családok és a tanárok számára.

Az Emmi Sajtó- és Kommunikációs Osztálya a statisztikákra hivatkozva büszkén állítja, a magyar diákok teljesítménye javul. A 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, az megközelíti a világ legfejlettebb országainak átlagát. Az adatok azt is alátámasztják, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével.

Az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készített, az ezen időszakhoz kapcsolódó feltételeknek is eleget tevő köznevelési stratégia a 2021 és 2030 közötti időszakra fekteti le a magyar köznevelési rendszer fejlesztésének magas szintű stratégiai irányait. A széleskörű szakmai megalapozással született, tömör és jól áttekinthető stratégia szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és az oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját. A stratégia öt specifikus célkitűzést, és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg, ezek közül kiemelendő az óvodai nevelés kiterjesztése, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelése, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentése, a digitális kompetenciák és az idegennyelvi tudás fejlesztése, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítása, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítása.