Gyilkos öngyilkosok viszik a halálba szeretteiket

Súlyos depresszió, elkeseredés, féltékenység, bosszú áll azoknak az ügyeknek a hátterében, amikor valaki úgy dönt, végez magával, de előbb egy érzelmileg hozzá közel álló szerettét is megöli. A rendőrség ilyenkor emberölés miatt rendel el nyomozást, hogy megtudják, mi a mögöttes ok, indíték.

Forrás: police.hu

A kriminálpszichológusok szerint a kiterjesztett öngyilkosságok elkövetőinek kétharmada férfi, akik rendszerint be is fejezik az emberölést követő, saját életüket veszélyeztető cselekményt, míg a női elkövetők fele ezt már nem meri megtenni. A férfiak kegyetlenebbek is, nagyon sokszor a féltékenység, a bosszú, a birtoklási vágy vezérli őket egy megromlott kapcsolat hátterével. Az egyik ilyen megdöbbentő eset 2019. augusztus 22-én történt egy budai lakásban, a válófélben levő férfi négyéves gyermekével és kutyájukkal is végzett, mielőtt megölte magát, hogy az őt elhagyó felesége a lehető legnagyobb, soha ki nem heverhető veszteséget szenvedje el. Az idei, sárospataki ügy előtt pontosan egy évvel Andornaktályán végzett egy válás miatt az apa a gyermekével, majd a feleségével is.

Végh József kriminológus szerint a kiterjesztett öngyilkosságok legtöbbször partnergyilkosságok, a férfiak esetében féltékenység, a nőknél az elkeseredettség érzése a vezérfonal. Végrehajtójánál pedig mindig van egy bizonyos fokú felelősségtudat is a bűncselekmény elkövetése miatt. A szakember rámutatott: a kiterjesztett öngyilkosságoknál szereplő emberölés esetében egyértelműen érzelmi szál áll a bűncselekmény elkövetése mögött. Egy idő után azoknál is elpattanhat a húr, akik évtizedekig békében, türelemben, fegyelmezettségben, kompromisszumokkal élték az életüket. A kiterjesztett öngyilkosságokat nem tervezik meg előre – még ha korábban meg is fordult az elkövető fejében, de akkor még erőt tudott venni az érzésein, az indulatain –, mindig a pillanat, az adott helyzet mozdítja rossz, visszafordíthatatlan cselekedetek irányába az elkövetőt. Amikor az a bizonyos vörös köd elborítja az elmét, akkor nincs visszaút, nem érvényes a társadalmi helyzet, a szociális háttér, neveltetés, műveltség, iskolázottság, ott a bosszú vagy a végső megoldás lehetősége vezérli a tettest. Végh József emlékeztetett: régen volt egy olyan jogelmélet, hogy ezekben az ügyekben primitív, iskolázatlan, kriminális múlttal rendelkező személyek az elkövetők. Ennek az a magyarázata, hogy 1960-ig jóval kevesebb volt a válás, lassabb volt a világ, mások voltak a társadalmi elvárások, türelmesebbek voltak egymáshoz az emberek. Nemzetközi statisztikák is kimutatják, hogy a családi tragédiák, a kiterjesztett öngyilkosságok aránya párhuzamosan növekszik a felbomlott házasságok, elmérgesedett kapcsolatok számával.

A pszichológusok szerint a kiterjesztett öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, amihez mentális zavarok, régebb óta fennálló kezeletlen problémák, külső körülmények vagy frissen bekövetkezett, az elkövető korábbi életét súlyosan megrendítő események, krízisek járulnak hozzá. Tóth Krisztina mentálhigiénés szakember, családterapeuta szerint ha a problémás párok szakemberhez fordulnak, párkapcsolati tréningeken, tanácsadásokon meg lehetne előzni a mostani, sárospataki kettős tragédiával járó eseteket. A tréner kifejtette: sajnos ma Magyarországon, főleg vidéken még gyerekcipőben jár ez a műfaj, az emberek nem merik, szégyellik a szakértő segítségét kérni, pedig egy elmérgesedett viszonyt csak külső segítséggel lehet rendbe hozni, kezelni, békés mezsgyékre terelni.