Huszonöt alagutat fedeztek fel idén a határon

A nap minden órájában figyelik a határrendészek a magyar–szerb határ műszaki zárának földfelszínét, új alagutak után kutatva. Jelenleg a föld alatti járatok a legnépszerűbbek az embercsempészek és a migránsok körében, könnyebb alulról, alagutat ásva megkerülni, mint megmászni vagy megrongálni az elektromos jelzőrendszerrel is ellátott kerítést.

Forrás: Baon

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának adatai szerint idén szeptember 23-ig huszonöt olyan alagutat fedeztek fel a határt védő rendőrök, melyeket illegálisan ástak ki ismeretlenek Szerbia és Magyarország között – számolt be róla a Police.hu. Mint írták, nyolc alagutat Csongrád-Csanád megye területén, tizenhét alagutat Bács-Kiskun megye területén ástak a határsértők. Az életveszélyes, támaszték nélküli alagutakat a rendőrök betemették, legutóbb szeptember 22-én, egy, az előtte való nap során, Mórahalom környékén felfedezett járatot. Ennek a közelében 26 határsértőt fogtak el, mindannyian a 16 méteres alagúton át jutottak magyar területre.

A rendőrség a migrációs ügyekben végzett bűnügyi felderítés során olyan adatok birtokába jutott, ami szerint az alagutakat embercsempészek és illegális migránsok vegyesen ássák, jellemzően az aljnövényzet és a domborzat takarásában. Ezek az alagutak a hazai és az európai baloldali média álhírei ellenére minden esetben olyan átmérőjűek voltak, hogy egy ember átférhetett rajtuk. A csongrádi és a kiskun végek puha, homokos talajszerkezetében különösebb erőfeszítés nélkül egy nap alatt ki lehet ásni egy tíz méter hosszú, a felszín alatt egy méternyire ásott járatot.

Fotó: Police.hu

A Migration Aid nyáron többször is kritizálta a magyar rendőrséget, állításuk szerint az embercsempész alagutakként bemutatott járatokat földikutyák ássák. A magyar földikutya (Nannospalax (leucodon) hungaricus) mára igen ritka, a két nagykunsági populáció egyedszámát kétszázra becsülik.

A faj világállománya alig haladhatja meg a hatezer példányt, s bár Tompa környékén a magyar–szerb határ közelében is előfordulhat, a határrendészek által felfedezett járatok nagyobbak, mint hogy azt valóban földikutyák ásták volna.

Fotó: Police.hu

A kételkedőket ennek ellenére az sem győzte meg, amikor a határrendészek és a honvédek júniusban egy illegális alagút negyven centiméteres átmérőjű magyar területen levő kijáratánál fogtak el egy onnan kibúvó határsértőt, nyolc migráns pedig visszakúszott a szerb oldalra.

A legsűrűbb alagutas nap szeptember 2-a volt, ekkor három járatot is felfedeztek az egyenruhások a kiskun határvidéken. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében folyamatos a terepszakaszok élőerős és technikai eszközökkel történő ellenőrzése, figyelik az alagutakat is. A járatokat mindig szerb területen kezdik ásni, éjjel, bokrok takarásában, de a rendőrök több esetben már az ott megfigyelt mozgás alapján be tudták azonosítani, hol készülhet alagút. Az embercsempészek is tudják ezt, így előfordulhat – ahogyan a kerítésbontásoknál is megtörtént többször is – hogy egyszerre több helyen ásnak, megosztva ezzel a rendőrök figyelmét. Az ilyen esetekben a három alagútból kettő csak elterelés, a harmadikat szánják a valódi határsértésekre.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Ásványtani és Földtani intézetének bányamérnök szakértője szerint ezek a kézi erővel, ásóval csákánnyal, kapával kifaragott alagutak életveszélyesek, a rendőrök életeket mentenek, amikor egy felfedezett alagutat azonnal berombolnak. Németh Róbert állítja, a laza szerkezetű homokos alföldi talajba vájt járatok pont a föld szerkezete miatt könnyen kivájhatók, viszont pont ez a laza szerkezet veszélyes. Egy két méternél hosszabb, harminc centiméternél nagyobb átmérőjű járathoz már kellene a kitámasztás, hogy ne omolhasson az a járatban tartózkodóra.

Fotó: Police.hu