Potápi Árpád János az Ars et virtus – Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás bemutatóján tartott beszédében kiemelte: a magyar történelem egyben szlovák, román, ruszin, de horvát történelem is, és a horvát történelem egyben magyar történelem is.
Az elmúlt évszázadok során – különösen ez a két nép a Kárpát-medencében –, egymásra támaszkodva, egymást védelmezve, segítve élte túl az elmúlt évszázadokat – fogalmazott.
Hozzátette: jó nyolcszáz évig volt közös a történelmünk, bár sokszor azóta, az elmúlt évszázadban, mindkét nemzet részéről voltak olyanok, akik letagadták, tiltották, elítélték, megvetették, illetve eltagadták, a múlt homályába próbálták burkolni ezt a közös múltat.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy nagyon sokan voltak azok, akik tudták, hogy mindez nem igaz. Hiszen szerinte a két nép túl sem élte volna az elmúlt évszázadokat, ha nem együttesen lép fel Közép-Európában. Utalt arra, hogy Magyarország érdekelt az európai együttműködésben.
Különösen érdekelt abban, hogy a V4-ek országai, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország közösen, összefogva jelenjenek meg az európai színpadon – közölte. Mindazonáltal hozzáfűzte: még inkább érdekelt abban, hogy Horvátország és azok az országok, amelyek mellette vannak, a magyar törekvéseket támogassák, és Magyarország is támogatni tudja az ő törekvéseiket.
Örömének adott hangot, hogy Horvátországban a magyar nemzetiségnek erős magyar képviselete van. – Büszkék vagyunk arra, hogy a választásokon nagy számban vettek részt a magyarok, és legitim kisebbségi parlamenti képviselőt választottak Jankovics Róbert személyében – mondta, hozzátéve: csakúgy, mint a magyarországi horvátok esetében, Magyarország is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elmúlt évszázadokhoz hasonlóan Magyarországot a hazájuknak érezzék.
Az 1956. október 23-ai forradalomról és szabadságharcról megemlékezve elmondta: a magyarok nem felejthetik el, hogy a forradalmi napok után, a megtorlás idején, nagyon sokan menekültek az akkori Jugoszláviába, és onnét Nyugatra vagy a tengerentúlra. Az államtitkár ezt követően köszönetet mondott azoknak az embereknek, szervezeteknek és családoknak, akik az '56-os menekülteket 1956-ban és 1957-ben befogadták.