Az is figyelemre méltó, hogy a tüntetés szervezettsége, a vonulás időzítése, a színpad, a technika minősége, és kialakítása jelentős összegekbe kerülhetett, és számottevő tapasztalatot igényelhetett, így nehezen elképzelhető, hogy pusztán a hallgatók, és lelkes amatőrök állták volna a költségeket, és végezték el a szükséges munkálatokat. Többen egyébként látványosságként, és kellemes időtöltésként tekintettek a demonstrációra – jó néhányan kisgyermekkel, vagy kutyával jelentek meg – ami időnként azt az érzetet keltette, hogy az esemény valójában egy október 23-i ünnepség, amellyel a közönség tetszését akarják elnyerni. Például a színpadon fellépett egy szimfonikus- és egy ötvenhat tagú cigányzenekar, a kivetítőre pedig az Uránia épületéből közvetítették a Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara által eljátszott Egmont nyitányt, a performanszot követően pedig a zenészek az épület ablakaiból integettek le a nézőknek, illetve a kivetítőn is láthatóak voltak. Emlékeztetőül: a hivatalos állami megemlékezések elmaradtak a járványhelyzettel járó kockázatok miatt.
Rendbontás nem történt, a rendőrség professzionális módon kezelte a tömeget, ugyanakkor három tucat szélsőségest nem engedtek fel a Szabadság hídra a budai hídfőnél. A szélsőségesek koszorúzás ürügyén akartak csatlakozni a tömeghez. A rendfenntartók a Magyar Nemzet tudósítójának azt mondták, hogy ekkora tömeg kezelhető. Amennyiben a tüntetők részéről nem kerülnek ki provokátorok, békés kimenetel várható.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!