– Miért támogatja ilyen jelentősen az állam az egyházakat Magyarországon?
Magyarországnak joga van kimaradni a migránsok befogadásából
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
– Miért támogatja ilyen jelentősen az állam az egyházakat Magyarországon?
– Fontos, hogy amikor egyházakról beszélünk, nem papokról, lelkészekről, hanem igen nagy létszámú közösségekről van szó. A magyar emberek nyolcvan százaléka a kereszténységet értéknek tartja, és majdnem hetven százalék a magukat vallásosnak vagy a maguk módján vallásosnak tartók aránya. Természetes, hogy támogatjuk az egyházakat, amelyek közfeladat-ellátása iránt jelentős a társadalmi igény. Kiemelkedő a köznevelésben, a szociális és gyermekvédelemben, a karitatív munkában és az egészségügyben végzett szolgálatuk is.
– Milyen formában segíti az egyházakat a kormány?
– Elsősorban az szja egyszázalékos felajánlását lehet említeni: tíz év alatt négyszázezerrel nőtt az erről rendelkezők száma. Ehhez jön egy kiegészítő támogatás, ezeket felhasználhatják saját céljaikra az egyházak. A közfeladatok ellátásához kapcsolódóan ugyanazokat a támogatásokat kapják, mint az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmények. Ezenfelül a 2010 előtt elhanyagolt egyházi óvodák és iskolák, templomok és közösségi terek felújítását, illetve újak építését is támogatjuk. Mintegy háromezer templomot sikerült felújítani Magyarországon és a Kárpát-medencében, és 130 új templom is épült.
– Sokan úgy vélekednek, hogy ne fizessen a papoknak az állam. Mit válaszolna erre?
– Vannak olyan országok, ahol a papok, a lelkészek fizetését az állam adja, nálunk ez nincs így. A kistelepüléseken élők hitéletének segítése érdekében viszont létezik az ott szolgáló lelkészek támogatása, de ez csak néhány tízezer forintos kiegészítés. Az egyházi iskolák tanárai vagy a szociális intézmények dolgozói ugyanúgy kapják meg a bérüket, mint az állami intézményekben.
– Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében már nem említik az egyházak helyzetét. Mit szól ehhez?
– Lehet, hogy a Magyarországot hivatásszerűen besúgók, a Soros-hálózathoz tartozók ezúttal elfelejtettek kritikát megfogalmazni. Idehaza amúgy azok támadnak minket ezen a fronton is, akik, amikor kormányon voltak, elvonták a forrásokat, sőt azt sem adták oda az egyházaknak, ami a törvény szerint járt volna.
– Hogyan látja a konfliktust Iványi Gáborékkal? Az ellenzék szerint kivéreztetik őket.
– Magyarországon 32 bevett egyház van, ami nemzetközileg is kiemelkedő. Iványi Gábor azért támad minket, mert ők kikerültek ebből a kategóriából. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a bevett egyházi jogállásra senkinek nincs alanyi joga. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) több mint hatmilliárd forintos kártérítés megállapítását kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), de Iványi Gáborék igényét még Strasbourgban is irreálisnak találták, a bíróság ennek csupán az egyharmadát ítélte meg. Az EJEB az ítélet indoklásában megállapította, hogy az államnak joga van eldönteni, mely vallási közösségekkel kíván együttműködni a közfeladatok ellátása terén. Az ítélet után az állam két részletben majdnem 2,2 milliárd forintot fizetett ki a MET-nek, ezzel eleget tett az ítéletben foglaltaknak, egyetlen fillérrel sem tartozik. A MET azóta is fenntart köznevelési és szociális intézményeket, ehhez megkapják az állami normatívát. Valótlanok azok az állítások, hogy a kormány megvonta az állami támogatást a MET intézményeitől. 2010 óta összesen 22,8 milliárd forintot kaptak az államtól. Ebből szociális területen 5,4 milliárdot, köznevelési területen 15 milliárdot, amiből 2,5 milliárd a többlettámogatás. Idén már igényelhették volna az szja egyszázalékos felajánlásának a lehetőségét, mégsem tették. Ennyit a kivéreztetésről. Egy riportban azt mondták, azért nem fizetik a közüzemi tartozásaikat, mert szerintük az állam tartozik nekik. Ezt inkább nem minősítem. Az egyházi törvény 2018-as módosítása lehetővé teszi az egyházként történő bírósági nyilvántartásba vételt, ami jelenleg folyamatban van az esetükben.
– Mit szól hozzá, hogy a baloldal felkarolta a MET ügyét?
– Sajátos pillanat volt, amikor a baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc, az egyházellenes DK elnöke Iványi Gábor egyháza miatt támadott minket a parlamentben. Miközben a baloldal szerint az egyházak nem nyilváníthatnak politikai kérdésekben véleményt, azt nem kifogásolják, ha Iványi Gábor tüntetéseken szidja a miniszterelnököt és a kormányt vagy éppen Nobel-díjra jelöli Soros Györgyöt. Mi ez, ha nem politizálás?
– A zsidósággal milyen a kapcsolata a kormánynak?
– A magyarországi zsidóság vezetőivel kiváló a kapcsolatunk, egyedül Heisler elnök úr részéről kapunk nehezen értelmezhető kritikákat. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, amelynek egyértelműek az eredményei. Ehhez képest a Mazsihisz elnöke például a Soros-plakátok kapcsán antiszemita indulatok keltéséről beszélt, Benjámin Netanjahu látogatásakor pedig kijelentette, hogy Magyarországon a zsidók elkezdtek félni. A többi zsidó felekezet vezetőjétől és tagjaitól egészen mást hallok, ők a zsidó élet reneszánszáról beszélnek, és arról, hogy hazánk ma az egyik legbiztonságosabb ország a zsidó emberek számára. Elképesztő, hogy a baloldal nyíltan vállal nyilaspártokat és olyan, a zsidóságot gyalázó politikusokat, mint Bíró László. Ezzel kapcsolatban alig törte meg a csendet az elnök úr. Ezt a kettős mércét nem tudjuk elfogadni.
– Egyes értelmezések szerint a Heisler András és Róna Tamás főrabbi közti vita oka az volt, hogy utóbbi túl jó viszonyt ápolt a kormánnyal. Igaz ez?
– A Mazsihisz belső vitájába nem szeretnénk beleszólni. Amikor a Mazsihisz a Dohány utcai zsinagóga milliárdos turisztikai bevételeinek járvány miatti elmaradása okán támogatást vont el az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemtől, az intézmény vezetése hozzánk fordult. Mi megpróbáltunk segíteni, innen ered a feszültség egy része. A másik a kecskeméti imaterem avatása, amelynek kapcsán az elnök úr ismét érthetetlen kijelentéseket tett. A kormány nyitott az együttműködésre, de ehhez kölcsönös szándék kell.
– Kereszténydemokrata politikusként mi a véleménye a közhangulatot borzoló LMBTQ-mesekönyvről?
– A szexuális identitás mindenkinek a magánügye, ezért senkit nem szabad bántani vagy támadni. A homoszexuális emberek döntő többsége nem akar botrányt kelteni, nem akar senkit sem provokálni, ők ugyanúgy élnek közöttünk, mint bárki más. Viszont egészen más kérdés, ha egyes, a homoszexuális embereket egyébként pajzsként használó csoportok erőszakosan akarnak homoszexuális propagandát ráerőltetni a fiatalokra, sőt már a gyermekeinkre is. Egyetértek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, ez a magatartás felveti a kiskorúak veszélyeztetése bűncselekményének gyanúját. Egy felnőtt ember meg tudja ítélni a szexualitás kérdéseit, de a gyerekek még nem képesek erre. Rendkívül felelőtlen és teljesen elfogadhatatlan rájuk erőltetni ezt akár az óvodában, az iskolában, akár a médián keresztül. Egy szűk, de hangos és erőszakos csoport az, amely ezt erőlteti.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Szentkirályi Alexandra: Karácsonyék drogszobákat alakítanának ki a szórakozóhelyeken a fiataloknak - videó
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Itt az újabb Andrei Mangra botrány! Egy boltban balhézott a táncos
Ilyen, amikor Magyar Péter trágár szavakkal gyalázza egy gyermekotthon vezetőjét + videó
„Vacsora a szívem egyik csücskével” – imádnivaló apa-lánya képet osztott meg Stohl András
Földi László: A politikusok kezdtek el titkosszolgálatot játszani + videó
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
A Veszprémnek hazai pályán sem okozott gondot a Plock legyőzése a kézi BL-ben
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Putyin kemény megtorlást ígért, egy új fegyvert már teszteltek is az ukránok ellen
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.