25°C Ulrik 2022. július 4. 
Az állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozójának előkészületeiről vitázik szerda délelőtt az Európai Parlament: az ülésen a költségvetési patthelyzet kérdése, a magyar és a lengyel vétók is hangsúlyos szerepet kapnak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ülés kezdetén hivatalosan is megerősítette, hogy a hétéves keretköltségvetés és a járvány miatti mentőalap is terítékre kerül majd az EU-csúcson, s maga is meglehetősen kritikus volt a mintegy 1800 milliárd eurós csomagot egyelőre megvétózó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Von der Leyen szerint a beharangozott jogállamisági mechanizmus arányos és szükséges. Mint azt mondta, annak kritikusai az Európai Unió Bíróságán megtámadhatják az eljárást.
Kijelentette azt is, hogy Magyarországon és Lengyelországban is rászorulnak a csomag forrásainak mielőbbi folyósítására.
Az EP frakcióvezetőinek felszólalása Manfred Weberrel, az Európai Néppárt vezetőjével kezdődött. A bajor politikus Von der Leyenhez hasonlóan kritikus volt Budapesttel és Varsóval szemben, s újra üzent a magyar miniszterelnöknek is.
– Orbán Viktor azt mondja, hogy a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes a pénzügyi csomag feltételrendszere. Én azt mondom, hogy épp azzal összhangban van. Miért nem visszük az ügyet az Európai Unió Bírósága elé?
– hangoztatta Weber, egyúttal felelőtlennek nevezve a magyar és a lengyel kormány döntését.
Az EP baloldali politikai csoportjának vezetője, Iratxe García Pérez ugyancsak arról beszélt: amennyiben az uniós parlamenten múlik, egy jottányit sem engednek majd a jogállamisági mechanizmusból. A liberális frakció részéről Dacian Cioloș közben azzal vádolta a magyar és a lengyel kormányt, hogy foglyul ejtik az egész kontinenst.
Cioloș szerint fura helyzet áll elő, amikor az egykor a kommunizmus alatt szenvedő országok állnak ma sorba az orosz vakcináért.
A zöldek részéről Ska Keller is messzemenő hasonlattal élt: a politikus Donald Trumphoz hasonlította Orbán Viktort. Szerinte ugyanis a magyar miniszterelnök – a hamarosan leköszönő amerikai elnökhöz hasonlóan – emberek jövőjét teszi kockára a döntéseivel.
Miközben az EP baloldala és az Európai Néppárt összezártak a költségvetési ügyben, a jobboldali frakciók részéről megvédték a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállást. Marco Zanni, az Identitás és Demokrácia csoportjának vezetője, az olasz Liga politikusa egyenesen arról beszélt:
mindenki nagyon jól tudta, hogy Magyarország és Lengyelország nem fog rábólintani a feltételrendszerre, tehát az EP gyakorlatilag kiprovokálta a vétókat, amelyeket most hevesen támad.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság részéről Beata Szydło egykori lengyel miniszterelnök szólalt fel az EP-ben. Mint azt elmondta, az uniós alapszerződésekben egész egyszerűen nem szerepel jogalap a kilátásba helyezett feltételrendszerhez, tehát az valóban ellentétes az uniós szabályokkal.
– Nekünk kötelességünk megvédeni a polgárainkat – érvelt a lengyel vétó mellett.
A holland Fórum a Demokráciáért EP-képviselője, Derk Jan Eppink azon véleményének adott hangot, miszerint
az egész jogállamisági vita célja, hogy a konzervatív kormányokat leváltsák. – Mondjuk ki, maguk azért erőltetik a saját doktrínájukat, mert változást akarnak látni a szóban forgó országok vezetésében –
hangoztatta a holland politikus, arról is szólva: érdekes módon sem a Hollandiában, sem a Franciaországban elkövetett jogsértések nem ütik meg az európai uniós intézmények ingerküszöbét.
Magyar részről Deutsch Tamás és Cseh Katalin is felszólaltak a vitában. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a magyar kormánypártok EP-képviselői egyetértenek az Európai Néppárt politikusaival, hiszen korábban azok is elutasították a jogállami feltételrendszer politikai zsarolóeszközként való használatát. Deutsch emlékeztetett rá: Donald Tusk, a pártcsalád elnöke korábban kockázatos és rossz irányba mutató lépésnek nevezte a jogállamisági kondicionalitást.
– Az a véleményem, hogy nem szabadna ezt tennünk. A fenyegetőzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására – a szintén néppárti Jean-Claude Junckertől származik e mondat, amelyet most Deutsch Tamás idézett az ülésen. A Fidesz politikusa Manfred Webert pedig emlékeztette arra, hogy alig egy esztendeje még arról cikkezett egy lapban, hogy az EU közös értékei nem konkrét, hanem absztrakt kategóriák, a jogközösség védelme pedig nem kerülhet politikai meggyőződés befolyása alá.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: az EP-nek esze ágában sincs meghátrálni a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállás elől. – Ha a jogállamiság rendben van Magyarországon és Lengyelországon, a szóban forgó kormányok miért utálják annyira a polgáraikat, hogy válsághelyzetben megtagadják tőlük a forrásokat? – érvelt Cseh, aki szerint Varsó és Budapest cselekedetei a kereszténydemokrácia értékeinek sem felelnek meg.
Budapesti egyeztetés
Budapestre látogat csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon az uniós keretköltségvetésről és járvány miatti mentőalapról – közölte a Twitteren Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedd este.
W czwartek w Budapeszcie odbędzie się spotkanie premiera @MorawieckiM z premierem Węgier V. Orbanem. Głównym tematem będą trwające negocjacje budżetowe w Unii Europejskiej.
— Piotr Müller (@PiotrMuller) November 24, 2020
Ismert, hazánk és Lengyelország még a múlt héten jelezték, hogy megvétózzák a mintegy 1800 milliárd eurós csomagot, mert annak feltételrendszere az országvezetők nyári megállapodásával ellentétesen, politikai zsarolásra alkalmas elemeket tartalmaz. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke múlt csütörtökön, az állam- és kormányfők videókonferenciáját követően jelezte, hogy intenzív tárgyalások kezdődnek a költségvetési patthelyzetben – ennek része lehet a csütörtöki magyar–lengyel egyeztetés is.
