A magyar és a lengyel vétót támadja az Európai Parlament

Heves vita zajlott a magyar és a lengyel vétókról az Európai Parlament brüsszeli ülésén szerdán. A testület jobboldali politikusai szerint az EP egyszerűen kiprovokálta a költségvetési vétókat, hiszen a beharangozott jogállamisági feltételrendszer nem fér össze az uniós alapszerződésekkel. Egyes képviselők szerint nyilvánvaló a cél: Brüsszel változást akar látni a jelenleg konzervatív vezetésű országok élén. Az EP baloldala – illetve az Európai Néppárt – részéről viszont bírálták a budapesti és a varsói kormányokat.

Manfred Webert (képünkön) kritizálta, emiatt került bajba a Fidesz politikusa. Fotó: Riccardo PAREGGIANI Forrás: European Parliament

A holland Fórum a Demokráciáért EP-képviselője, Derk Jan Eppink azon véleményének adott hangot, miszerint

az egész jogállamisági vita célja, hogy a konzervatív kormányokat leváltsák. – Mondjuk ki, maguk azért erőltetik a saját doktrínájukat, mert változást akarnak látni a szóban forgó országok vezetésében –

hangoztatta a holland politikus, arról is szólva: érdekes módon sem a Hollandiában, sem a Franciaországban elkövetett jogsértések nem ütik meg az európai uniós intézmények ingerküszöbét.

Beata Szydło megvédte a lengyel álláspontot az EP-ben
Fotó: Európai Parlament

Cseh Katalin szerint a magyar kormány utálja a polgárait

Magyar részről Deutsch Tamás és Cseh Katalin is felszólaltak a vitában. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a magyar kormánypártok EP-képviselői egyetértenek az Európai Néppárt politikusaival, hiszen korábban azok is elutasították a jogállami feltételrendszer politikai zsarolóeszközként való használatát. Deutsch emlékeztetett rá: Donald Tusk, a pártcsalád elnöke korábban kockázatos és rossz irányba mutató lépésnek nevezte a jogállamisági kondicionalitást.

– Az a véleményem, hogy nem szabadna ezt tennünk. A fenyegetőzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására – a szintén néppárti Jean-Claude Junckertől származik e mondat, amelyet most Deutsch Tamás idézett az ülésen. A Fidesz politikusa Manfred Webert pedig emlékeztette arra, hogy alig egy esztendeje még arról cikkezett egy lapban, hogy az EU közös értékei nem konkrét, hanem absztrakt kategóriák, a jogközösség védelme pedig nem kerülhet politikai meggyőződés befolyása alá.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője angol nyelvű hozzászólásában kijelentette: az EP-nek esze ágában sincs meghátrálni a jogállamisági mechanizmussal szembeni ellenállás elől. – Ha a jogállamiság rendben van Magyarországon és Lengyelországon, a szóban forgó kormányok miért utálják annyira a polgáraikat, hogy válsághelyzetben megtagadják tőlük a forrásokat? – érvelt Cseh, aki szerint Varsó és Budapest cselekedetei a kereszténydemokrácia értékeinek sem felelnek meg.

Budapesti egyeztetés

Budapestre látogat csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon az uniós keretköltségvetésről és járvány miatti mentőalapról – közölte a Twitteren Piotr Müller lengyel kormányszóvivő kedd este.

W czwartek w Budapeszcie odbędzie się spotkanie premiera @MorawieckiM z premierem Węgier V. Orbanem. Głównym tematem będą trwające negocjacje budżetowe w Unii Europejskiej.

— Piotr Müller (@PiotrMuller) November 24, 2020

Ismert, hazánk és Lengyelország még a múlt héten jelezték, hogy megvétózzák a mintegy 1800 milliárd eurós csomagot, mert annak feltételrendszere az országvezetők nyári megállapodásával ellentétesen, politikai zsarolásra alkalmas elemeket tartalmaz. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke múlt csütörtökön, az állam- és kormányfők videókonferenciáját követően jelezte, hogy intenzív tárgyalások kezdődnek a költségvetési patthelyzetben – ennek része lehet a csütörtöki magyar–lengyel egyeztetés is.