időjárás °C Vendel 2021. October 20.
logo

A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatot is

Szemán László János
2020.11.26. 21:49
A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatot is

Ahogy a Covid–19, úgy a korrupció is az egész világ alattomos betegsége, a leghatékonyabb védekezés pedig nyilvánvalóan a megelőzés – hangzott el csütörtökön a korrupciós helyzetet értékelő online konferencián.

A világjárvány növelheti a korrupciós kockázatokat is, így minden korábbinál időszerűbb a társadalmi összefogás a közélet tisztaságáért – szögezték le csütörtökön Magyarország állami szervei­nek vezetői a pandémia miatt online formában megtartott IX. Integritás-kerekasztalon.

Mint emlékezetes, a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke 2011-ben közös nyilatkozatot írt alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére. Ehhez kapcsolódott az évek során a többi állami szervezet.

Kilenc évvel a közös nyilatkozat aláírása után tegnap az együttműködő intézmények a Magyar Nemzeti Bank szervezésében online formában értékelték a korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében végzett tevékenységük eredményeit.

Hangsúlyozták: Magyarországon továbbra is az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelenti a megfelelő eszközöket a közélet tisztaságának szavatolására olyan helyzetben, amikor, ahogyan arra a világ vezető nemzetközi szervezetei, köztük az ENSZ, az OECD vagy az IMF is rámutatnak, a járvány világszerte növelheti a korrupciós kockázatokat.

Leszögezték: hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás pedig a mindennapi életben azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre se tudjanak jönni. A gazdaság növekedéséből és kifehérítéséből fakadó pozitív folyamatok – az egyszerűsödő és kiszámítható adórendszer, az adminisztrációcsökkenés, illetve az átlátható és zárt ügyintézés, valamint az igazságszolgáltatás korrupciót szankcionáló joggyakorlata – az állampolgároknak is előnyösek, ezáltal ugyanis erősödik a pénzügyi és társadalmi biztonságuk.

– A Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen – jelentette ki a rendezvényen Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter. Mint mondta, az új Nemzeti korrupcióellenes stratégiában központi szerepet kapnak a korrupció megelőzésében a technikai eszközök, mint például az elektronikus ügyintézés szélesebb körű alkalmazása, az informatikai rendszerekhez való hozzáférés személyazonosításhoz kötése és naplózása, valamint az automatikus döntéshozatal a közigazgatási ügyekben. A kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért felkérte azokat az állami szerveket, akik eddig nem csatlakoztak a nyilatkozathoz, hogy ezt tegyék meg – tájékoztatott Pintér Sándor.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke azt hangsúlyozta: az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá. – Ahogy a Covid–19, úgy a korrupció is az egész világ alattomos betegsége, a leghatékonyabb védekezés pedig nyilvánvalóan a megelőzés – szögezte le Domokos László.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a pénzügyi intézmények felé hangsúlyos elvárás a belső védelmi vonalak erősítése, miközben az MNB piaci visszaélés-bejelentési rendszert is működtet. Az azonnali fizetési rendszer bevezetése és a digitális fizetési szolgáltatások erősítése pedig az egész társadalom számára erősítette az átláthatóságot. – szögezte le.

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke azt hangsúlyozta: az OBH a bíróságok integritásának erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy biztosítja az alkotmányos működésük központi igazgatási feltételeit, de a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a statisztikáik alapján egyértelmű, hogy mind az átláthatóság, mind a versenyfeltételek a közbeszerzési eljárások területén évek óta szinte teljes mértékben megvalósulnak.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész-helyettes állította: Magyarország ügyészségének tevékenységében központi szerepet játszott a korrupció elleni küzdelem. Vádhatósági funkciójából fakadóan, a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban is fontos feladat hárul az ügyészségre, amelynek kizárólagos feladata a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása.

Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese nyomatékosította, hogy a Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben. A legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc olyan ügyben járt el érdemben, amelynek tárgya korrupciós cselekmény volt.

Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke kiemelte: a GVH a hatáskörébe tartozó tevékenységek ellátása során eddig is aktívan közreműködött a korrupciós kockázatok csökkentésében. – Az idei esztendőben a hivatal korrupcióellenes tevékenységét munkánk során tovább tudtuk erősíteni – emelte ki az elnök.