Az 1989 utáni rendszerváltoztatás nemcsak a politikai, hanem a katonai életben is változtatásokat hozott. Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes szerint korábban is voltak erre utaló jelek, hiszen 1984-től a diktatúra magyar néphadseregének összetétele már eltért a korábbi szervezeti formáktól. Mivel már a nyolcvanas évek végén megindult a lazítás, valamint a demokratizálódás az MSZMP-ben, így a hadsereg vezetésébe sem szóltak bele oly mértékben, mint az azt megelőző időszakokban. Az enyhülés ezáltal érződött a hadseregben, a magyar katonák pedig felkészültek a teljes átalakulásra. Nem véletlen – mondta Kiss Dávid –, hogy a Kádár-rendszer politikai tisztjeinek sikerült átmenteniük magukat az 1990 utáni katonai vezetésbe; mindezt annak ellenére, hogy a rendszerváltás környékén végbement a depolitizálódás, 1989 októberében megszűnik a magyar néphadsereg pártirányítása, és 1990. október 23-án egy csapásra feloszlik a Munkásőrség.
Ugyanakkor nemcsak a pártban, hanem a néphadseregben is változások történtek. Fodor Lajos – aki a Magyar Honvédség parancsnoka és a Honvéd vezérkar főnöke volt 1999 és 2003 között – megjegyezte: 1990. március 1-jétől a százharmincezer fős Magyar Néphadsereg helyett Magyar Honvédség jön létre, melyhez háromszázezer fős tartalékos állomány csatlakozott. Kilenc év alatt, majdnem a NATO-csatlakozásig leépítették a hadsereget.
Kiss Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar haderő átalakulásával párhuzamosan történik meg a szovjet csapatok kivonása, ugyanis már 1989-ben egyezkednek az ügyben. Körülbelül kilencezer főt vonnak ki Magyarországról, akiket nem tudtak elszállásolni, többen sátortáborokban laktak a Szovjetunióban. Éppen ezért a szovjet katonák többsége nem akart igazán hazamenni. A tudományos munkatárs arra is rámutatott, hogy a kivonulás költségét a Szovjetunió a magyar államra hárította volna, amit Antall József miniszterelnök többek közt az 1956-ban okozott károkra hivatkozva utasított el. A tábornok megjegyezte: a szovjetek kivonulása semmilyen traumát nem okozott a magyar hadseregnek. Annál nagyobb bonyodalmat okozott viszont az atomtöltetek elszállítása Magyarországról. Fodor Lajos szerint ugyanis nemcsak a Dunántúlon – például Nagyvázsonyban –, hanem több más helyen – például Kunmadarason – is tároltak szovjet atomtölteteket. Mindez arról tesz tanúbizonyságot, hogy a szuperhatalom saját szövetségeseiben, így Magyarországban sem bízott meg.
