Álláskeresőket von be a pénzmosásba a maffia

A rendőrség szerint a nehéz sorsú személyeknek a gyors meggazdagodás lehetősége táptalajt nyújt a bűncselekmények külföldi szervezői számára jogsértő tevékenységük elfedésére.

Forrás: police.hu

Külföldi csalásból származó pénzt, több mint 300 millió forintot utaltak át egy bűnszervezet tagjai két magyar állampolgár direkt erre a célra nyitott számlájára, még tavaly novemberben. A 42 éves budapesti Sz. Ferenc és egy általa beszervezett nő rövid időn belül egy hongkongi cég nevére továbbította a pénzt, hogy eltüntessék a csalás nyomait. A budapesti férfit és társát pénzmosás és közokirat-hamisítás miatt folytatott eljárás keretében a ferencvárosi rendőrök őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki, szabadlábon védekezhetnek. Internetes álláslehetőségre jelentkezve kerültek kapcsolatba a bűnszervezettel, a nemzetközi bandák így toborozzák a büntetlen, semmilyen rendőrségi nyilvántartásban nem szereplő, a jogsértésről mit sem sejtőket.

Csapda az álláshirdetésben

Molnár Gábor biztonságtechnikai és adatvédelmi igazságügyi szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta, az interneten terjedő csábító, külföldi, otthon végezhető munkát kínáló lehetőségek sokakat megtéveszthetnek. Szavai szerint a hirdetések mögött olyan bűnözői csoportok is állhatnak, akik kábítószer-kereskedelemből, emberkereskedelemből, internetes csalásokból, számlalopásokból származó pénzt akarnak tisztára mosni. A bűnözők olyan munkakeresőket keresnek, akik bankszámlával rendelkeznek vagy az állás betöltéséhez nyitnak egyet. A megbízó a gyanútlan jelentkező folyószámlájára nagyobb összeget utal, amit jutalékért cserébe tovább kell utalni egy másik, külföldi számlára, vagy készpénzben felvenni és személyesen átadni egy közvetítőnek.

Az egyszerű pénzügyi tranzakcióval az illető valójában a bűnszervezetek egész világot behálózó pénzmosási tevékenységében működik közre, vagyis a jóhiszemű álláskereső bűnözők strómanjává, ezáltal bűntársukká válik.

Nemzetközi kampány

A pénzmosás mint járulékos bűncselekmény magyar jogszabályi meghatározását az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt egyezménye alapján alakították ki. A magyar törvény megfelel a pénzmosás elleni büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak is.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs szolgálatának magyarázata alapján hazánkban a pénzmosás jellemző elkövetési magatartása az úgynevezett social engineering fraud (SEF), azaz pszichológiai manipulációs csalás elkövetéséből származó pénz eredetének leplezése céljából végzett pénzügyi tevékenység. A SEF olyan csalási módszert takar, amely során az elkövetők a célpont informatikai rendszerének feltörését követően pszichológiai manipulációval ráveszik a sértett cég vagy szervezet felelős alkalmazottját, hogy teljesítse részükre az üzleti partner nevében, de valójában az általuk megküldött hamis vagy hamisított fizetési felszólításban foglaltak szerinti átutalást. A nyomozók tapasztalatai szerint a csalók telefonon veszik fel a kapcsolatot a célzott gazdálkodó szervezettel, és a megbízó nevében érdeklődnek a közeljövőben esedékes számlákról, azok összegéről és a fizetési határidőkről. Ezt követően az elkövetők e-mailben értesítik a partnercéget arról, hogy megváltozott a bankszámlaszámuk, és azt kérik, hogy a következő utalást már az új, akár magyar, akár külföldi pénzintézetnél vezetett bankszámlára teljesítsék. Ebbe a fázisba vonják be a csalásról semmit nem tudókat.

Magas jövedelmet ígérő hirdetéseikkel a bűnszervezetek elektronikus levelekben vagy a közösségi médián keresztül álláskeresőket, diákokat, anyagi gondokkal küzdő embereket választanak célpontjuknak.

A rendőrség szerint a nehéz sorsú személyeknek a gyors meggazdagodás lehetősége táptalajt nyújt a bűncselekmények szervezői számára tevékenységük elfedésére.

Fotó: Police.hu

Az Európai Unió rendőri bűnüldöző ügynöksége, az EUROPOL már 2019-ben figyelemfelhívó kampányt indított a könnyű pénzszerzési lehetőséggel kecsegtető állásajánlatok mögött megbúvó pénzmosás ellen. A bűnmegelőzési szakemberek szerint gyanús lehet minden olyan hirdetés, melyben képzettség és tapasztalat nélkül ajánlanak nagy fizetésért otthonról végezhető munkát, melyben jutalékért cserébe kizárólag interneten keresztül folytatott banki átutalások teljesítését kérik.

Hazai csalók

Az ázsiai eredetű csalási módszert már magyar bűnözők is átvették. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Vagyon-visszaszerzési Hivatal üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt két szolnoki férfi ellen indított eljárást. A páros egy céghálózatot működtetett, internetes csalásokból származó pénzösszeget legalizáltak és tüntettek el, a jogsértéshez több tucatnyi magyar bankszámlát használtak fel. Az ügyben a nyomozók 83 millió forint készpénz mellett 22 gépkocsit, és egyéb ingóságokat, valamint 500 millió forint értékben 16 ingatlant is lefoglaltak.

Egy másik ügyben egy 32 éves és egy 36 éves szokolyai férfi egy budapesti ötletgazda irányításával három gazdasági társaságot és egy magánszemélyt tévesztett meg. Feltörték az egymással üzleti kapcsolatban álló cégek elektronikus levelezését, majd egy hamis levélben jelezték a partner bankszámlájának megváltozását. Az átutalásokat követően az elkövetők az összeg egy részét készpénzben felvették, a másik részét pedig tovább utalták a beszervezett balekok számlájára, ahonnan végül szintén hozzájuk került a pénz.