Hosszú csaták és küzdelmek várnak a magyar kormányra Brüsszelben

Összegyűjtöttük, hogy hazánk szemszögéből melyek voltak az elmúlt év legfontosabb és itthon a legnagyobb visszhangot kiváltó uniós eseményei, illetve mi, magyarok, mire számíthatunk 2021-ben az Európai Unióban. A jogállamiság, a migráció és az ­LMBTIQ-kérdés a továbbiakban is ütközőzónát jelent majd Budapest és Brüsszel között, miközben az Európai Néppárt és a Fidesz vitájának végére már az év első felében pont kerülhet.

2021. 01. 04. 7:51
JOUROVÁ, Vera
Brüsszel, 2020. szeptember 18. Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke a bizottság rasszizmus elleni akciótervét ismertetõ brüsszeli sajtóértekezleten 2020. szeptember 18-án. MTI/AP pool/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys Forrás: MTI/AP pool/Olivier Matthys
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly az uniós történések fő csapásirányát egyértelműen a járvány elleni védekezés jelentette, ám az új, 2019 végén hivatalba lépett Európai Bizottság több olyan kulcsfontosságú területen kezdeményezett jogalkotást, ahol a magyar nemzeti érdekek nagyon is következetesek. Idén főként ezekben a kérdésekben – például a migráció és a családpolitika – lehet magyar–­uniós csatározásra számítani, miközben a biztosi testület részéről már azt is jelezték, hogy 2021 őszén napvilágot láthat a jogállamisági jelentések második csoportja.

Január elsejével pedig kötelező érvényű jogszabállyá vált az EU pénzügyi érdekvédelmét célzó jogállamisági rendelet – ezt Magyarország és Lengyelország az elkövetkező hetekben tervezi megtámadni az Európai Unió Bíróságán.

Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy Budapest szemszögéből melyek voltak az elmúlt év legfontosabb és itthon a legnagyobb visszhangot kiváltó uniós eseményei, illetve mi, magyarok, mire számíthatunk 2021-ben Brüsszelben.

Jogállamiság

Az európai uniós országok vezetői tavaly júliusban minden idők második leghosszabb csúcstalálkozóján határoztak a történelmi, 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról, amely a 2021–2027 közötti uniós keretköltségvetést, valamint a járvány miatti mentőalapot foglalja magában. A pénzügyi érdekek védelmét a liberális tagállamok, illetve az Európai Parlament unszolására feltételekhez kötötték egy kötelező erejű uniós jogszabályban, erről előzetesen múlt novemberben született egyezség, amivel Magyarország és Lengyelország is elégedetlen volt annak átpolitizált jellege miatt. A budapesti és varsói költségvetési vétók nyomán kialakult patthelyzetben a német EU-elnökség jutott kulcsszerephez, és végül – Angela Merkel kancellár közbenjárásával – az állam- és kormányfők múlt decemberben elfogadták a magyar–lengyel–német kompromisszumot, amely jogi alapú értelmezési keretet ad a rendeletnek. – Győzött a józan ész! Magyarország érdekeit megvédtük – fogalmazott Orbán Viktor az év végi EU-csúcsot követően, egyúttal bejelentve, hogy hazánk (illetve Lengyelország) megtámadja a jogállamisági rendeletet az uniós bíróságon. A balliberális többségű EP-ben magától értetődően váltott ki nemtetszést a csúcstalálkozó eredménye, a testület pedig bejelentette, hogy mindenképp gyorsított eljárást kér a kvázi előzetes normakontroll során. Az EP támadta az országvezetők konklúzióinak azon részét is, amely szerint a rendelet a bíróság döntéséig nem alkalmazható.

Január elsejétől számítva a magyaroknak és a lengyeleknek két hónapjuk van arra, hogy bíróságra vigyék a jogszabályt, és sürgősségi döntéshozatal esetén akár már 4–6 hónapon belül, idén nyár végére ítélet születhet a jogállamisági rendelet alkalmazásának ügyében.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság már őszre ígéri a jogállamisági jelentések második körét: emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben előzetesen négy területen – köztük a médiapluralizmus és a korrupció elleni küzdelem területén – vizsgálták a tagállamokat. A magyar kormány szerint a jelentés összeállításakor a bizottság egyoldalúan értelmezte a jogállamiságot, hiszen több EU-ország esetében hallgatott az ott elkövetett jogsértésekről, míg a magyarokkal és a lengyelekkel igencsak kritikus volt. A jogállamisági küzdelem olyannyira nincs lefutva, hogy

Věra Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke egy tavaly év végi lapinterjúban azt mondta: a jogállamisági mechanizmus január 1-jei életbelépésével Brüsszelben valóban elkezdenek foglalkozni Magyarországgal és Lengyelországgal.

Migráció

A magyar miniszterelnök az emlegetett múlt decemberi EU-csúcsot követően első alkalommal az Országgyűlés előtt fejtette ki, hogy a győzelem ellenére még bőven maradtak nyitva küzdelmes kérdések az unióban, nevezetesen migrációs és gendertémákban. Lapunkban is sokat cikkeztük róla, hogy az EB múlt ősszel mutatta be az úgynevezett rugalmas, de kötelező szolidaritásra épülő migrációs reformját, amelyet a visegrádi országok alig huszonnégy órával a meghirdetését követően már elutasítottak. Orbán Viktor a döntést úgy magyarázta: attól még, hogy átnevezik a kvótát, az kvóta marad. Több uniós tagállam is szkeptikus a bevándorlási reformmal kapcsolatosan, arról a tavalyi év végén is zajlott a vita a tagállamok között az uniós tanácsban. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos múlt decemberben azt mondta: csupán remélni tudja, hogy a portugál EU-elnökség idején, tehát 2021 első felében sikerül megállapodniuk az EU-országoknak a reformról.

Ugyancsak nagy visszhangot kapott itthon az Európai Bizottság migránsok és bevándorló-hátterű európaiak integrációját célzó akcióterve: a tavaly november végén nyilvánosságra hozott dokumentumban lefektetett fő cél, hogy a kontinensen élő, de nem itt született 34 millió migránst az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás terén teljesen integrálják az európai társadalomba.

A magyar kormánypártok szerint ez burkoltan azt jelenti, hogy mielőbb szavazati jogot akarnak adni a baloldali pártokra nagyobb hajlandósággal voksoló bevándorló-hátterű személyeknek. Az akcióterv bemutatásakor a görög bizottsági tag, Margaritísz Szkínász egyenesen azt mondta: a bevándorlással szemben kritikus országok „túldrámázzák” a helyzetet.

LMBTIQ

Tavaly az EU történetében először hoztak létre a leszbikus, meleg, biszexuá­lis, transznemű, interszexuális és ­queer (LMBTIQ) személyek esélyegyenlőségére vonatkozó stratégiát, amelyben többek közt lefektették: az uniós bűncselekmények jegyzékét ki kellene terjeszteni a homofób gyűlöletbeszédre és gyűlölet-bűncselekményekre, az Euró­pai Bizottságnak pedig jogszabályt kellene benyújtania a szülői státus például határokon átnyúló helyzetekben való kölcsönös elismeréséről. A tagállamok mindenesetre az uniós szerződésekben lefektetettek alapján maguk dönthetnek a családjogi szabályozás kérdéseiben, ez az ő hatáskörük. A genderkérdés ­2021-ben is átszőheti majd a brüsszeli politikai diskurzust, épp a frissen életbe lépett jogállamisági rendelettel összefüggésben.

Helena Dalli esélyegyenlőségi ügyekben illetékes uniós biztos tavaly ugyanis többször is kijelentette: az ­LMBTIQ-jogok kielégítő helyzete is az EU-s pénzek lehívhatóságának egyik feltétele kellene hogy legyen.

A cikkünkben korábban említett múlt decemberi magyar–lengyel–német jogállamisági kompromisszum viszont kizárólag az EU pénzügyi érdekeinek sérelme esetén helyez kilátásba szankciókat, illetve felszólít a nemzeti identitás tiszteletben tartására is. Utóbbi miatt is kulcsfontosságú lehet, hogy a közeljövőben az ­uniós bíróság milyen értelmezési keretet ad a jogállamisági rendeletnek. Tavaly láthattuk azt is, hogy a lengyel elnökválasztást gyakorlatilag a melegjogok kérdése uralta, ­uniós berkekből – főként az Európai Parlament részéről – pedig aktívan bele is szóltak a kampányba, minél megengedőbb LMBTIQ-ideoló­giát szorgalmazva.

A hazai alaptörvény múlt decemberi módosítása – miszerint az anya nő, az apa férfi – ugyancsak kapott már bírálatot az EU-s intézmények részéről.

 

Európai Néppárt

Az Európai Néppárt (EPP) politikai közgyűlése legközelebb februárban ül össze, és a járványhelyzet javulása esetén a delegáltak ekkor tárgyalhatnak a Fidesz néppárti tagságának sorsáról. Emlékezetes, a magyar kormánypárt 2019 óta működik felfüggesztett tagsággal a legnagyobb európai pártcsaládban. A tagság kérdését majdnem egy éve, 2020 februárjában vette terítékre a néppárti közgyűlés, amikor is a tárgyalások folytatásáról döntöttek. Tavaly szeptemberben pedig a vírushelyzet lehetetlenítette el a Fidesz lehetséges kizárásáról szóló szavazást: erre ugyanis kizárólag személyes jelenléttel kerülhet sor.

Az elmúlt hónapbeli fejlemény, hogy az EPP európai parlamenti frakciója is arra kérte az ernyőpártot, mielőbb határozzon magyar párttagság ügyében.

Utóbbira annak margóján került sor, hogy a néppárti EP-csoport szankcionálta Deutsch Tamást, a Fidesz–KDNP EP-delegációjának vezetőjét egy interjúja miatt. Az elmérgesedő helyzet láttán Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke tavaly decemberben újfajta együttműködési formát javasolt a Fidesz és az EPP között az uniós parlamentben, ám Manfred Weber frakcióvezető hivatalosan egyelőre nem kommentálta a tervet. A bajor politikus és a miniszterelnök az elmúlt hetekben több újságcikkben és levélben bírálta egymást. Weber szerint Orbán Viktor politikája téves út, míg a kormányfő szerint a néppárti frakcióvezető neheztel hazánkra, amiért nem teljesültek az Európai Bizottság elnöki székét megcélzó ambíciói.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.