Tavaly az uniós történések fő csapásirányát egyértelműen a járvány elleni védekezés jelentette, ám az új, 2019 végén hivatalba lépett Európai Bizottság több olyan kulcsfontosságú területen kezdeményezett jogalkotást, ahol a magyar nemzeti érdekek nagyon is következetesek. Idén főként ezekben a kérdésekben – például a migráció és a családpolitika – lehet magyar–uniós csatározásra számítani, miközben a biztosi testület részéről már azt is jelezték, hogy 2021 őszén napvilágot láthat a jogállamisági jelentések második csoportja.
Január elsejével pedig kötelező érvényű jogszabállyá vált az EU pénzügyi érdekvédelmét célzó jogállamisági rendelet – ezt Magyarország és Lengyelország az elkövetkező hetekben tervezi megtámadni az Európai Unió Bíróságán.
Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy Budapest szemszögéből melyek voltak az elmúlt év legfontosabb és itthon a legnagyobb visszhangot kiváltó uniós eseményei, illetve mi, magyarok, mire számíthatunk 2021-ben Brüsszelben.
Jogállamiság
Az európai uniós országok vezetői tavaly júliusban minden idők második leghosszabb csúcstalálkozóján határoztak a történelmi, 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagról, amely a 2021–2027 közötti uniós keretköltségvetést, valamint a járvány miatti mentőalapot foglalja magában. A pénzügyi érdekek védelmét a liberális tagállamok, illetve az Európai Parlament unszolására feltételekhez kötötték egy kötelező erejű uniós jogszabályban, erről előzetesen múlt novemberben született egyezség, amivel Magyarország és Lengyelország is elégedetlen volt annak átpolitizált jellege miatt. A budapesti és varsói költségvetési vétók nyomán kialakult patthelyzetben a német EU-elnökség jutott kulcsszerephez, és végül – Angela Merkel kancellár közbenjárásával – az állam- és kormányfők múlt decemberben elfogadták a magyar–lengyel–német kompromisszumot, amely jogi alapú értelmezési keretet ad a rendeletnek. – Győzött a józan ész! Magyarország érdekeit megvédtük – fogalmazott Orbán Viktor az év végi EU-csúcsot követően, egyúttal bejelentve, hogy hazánk (illetve Lengyelország) megtámadja a jogállamisági rendeletet az uniós bíróságon. A balliberális többségű EP-ben magától értetődően váltott ki nemtetszést a csúcstalálkozó eredménye, a testület pedig bejelentette, hogy mindenképp gyorsított eljárást kér a kvázi előzetes normakontroll során. Az EP támadta az országvezetők konklúzióinak azon részét is, amely szerint a rendelet a bíróság döntéséig nem alkalmazható.
Január elsejétől számítva a magyaroknak és a lengyeleknek két hónapjuk van arra, hogy bíróságra vigyék a jogszabályt, és sürgősségi döntéshozatal esetén akár már 4–6 hónapon belül, idén nyár végére ítélet születhet a jogállamisági rendelet alkalmazásának ügyében.