Az ügyészség az USA-ból vár adatokat Gulyás Gergely rágalmazási ügyében

– Az Amerikai Egyesült Államokat a magyar hatóságok az elkövetéssel érintett honlapokra vonatkozó bizonyítékok beszerzése miatt keresték meg múlt év végén. Eljárási érdekből részletesebb információt nem áll módunkban megosztani

– tájékoztatta a Magyar Nemzetet Rab Ferenc Levente, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője.

Lapunk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi, 2019-es rágalmazási ügye kapcsán fordult a vádhatósághoz. Mint arról beszámoltunk, a tárcavezetőt a múlt héten is megrágalmazták baloldali szennylapok, azonban már korábban is az álhírgyártók célkeresztjébe került. 2019 őszén és telén, majd 2020 májusában is felbukkant az álhírek terjesztésére „szakosodott” portálokon az a valótlanság, hogy a kormány a nyugdíjak csökkentésére, vagy azok kifizetésének beszüntetésére készül. Az álhírportálok úgy igyekeztek „hitelesebbé” tenni ezeket a hazugságokat, hogy különböző, soha el nem hangzott idézeteket tulajdonítottak Gulyás Gergelynek.

Az ügyben a tárcavezető feljelentéssel élt, amelynek nyomán hamarosan megindultak a nyomozások. Összesen öt különböző álhírportál ellen négy eljárás van folyamatban.

Ezek közül egyes oldalak szervere az Amerikai Egyesült Államokban található, és ennek kapcsán jogsegélykérelemmel fordult az ügyészség az USA-hoz. Az ilyen esetekben a jogsegélykérelem a Legfőbb Ügyészségen keresztül jut el a külföldi hatóságokhoz, így kérdéseinkkel megkerestük a Legfőbb Ügyészséget.

„A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten az 1994. év december hó 1. napján aláírt szerződés értelmében a magyar jogsegélykérelmek elbírálására kijelölt központi hatóság az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Igazságügyi Minisztériuma. Ügyintézési tapasztalataink szerint a központi hatóság minden esetben érdemben bírálja el a magyar jogsegélyeket, és egyedileg mérlegeli azok teljesíthetőséget. Ez vonatkozik az információs rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben küldött jogsegélyekre is” – válaszolta a Magyar Nemzetnek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

„E bűncselekménykörben több példa van arra, hogy a központi hatóság – a szerződés 3. cikkének 1. c) pontja alapján – megtagadta a jogsegélyt, arra hivatkozással, hogy a kérelem teljesítése sértené az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását, biztonságát vagy más hasonló érdekét.

Ennek indoka az alkotmány első kiegészítésére – szólás- és sajtószabadság – történő hivatkozás volt” – tudatta lapunkkal a szóvivő, ugyanis arra is kíváncsiak voltunk, az amerikaiak várhatóan teljesítik-e a kérést.

Ismert: számos esetben a techcégek nem kötelesek együttműködni a hatóságokkal. Ennek egyik legismertebb példája az Apple techóriás, amely csak kivételes esetekben segít akár olyan amerikai szövetségi hatóságoknak is, mint az FBI a cég telefonjainak feltörésében. Erre akkor lehet szükség, ha egy gyanúsított eszközén a nyomozás szempontjából fontos adatok lehetnek.

A Fővárosi Főügyészséget arról is kérdeztük, hogy a magánvádas rágalmazások kapcsán miért az ügyészség viszi tovább a magánvád képviseletét. Mint írták, „a magánvádas eljárásban a vádat az ügyész indokolás nélkül átveheti, ez a lehetőség az 1970-es évektől az összes, egymást követő büntetőeljárási törvény által biztosított volt”. A Fővárosi Főügyészség kifejtette, hogy „az ügyész ilyenkor azt mérlegelheti szabadon, hogy milyen társadalmi érdekek indokolják az átvételt. A kérdezett ügyekben

olyan álhírek közzététele a vád tárgya, amelyek közvetve a társadalom nagyobb csoportját (nyugdíjasok) is becsmérelték, illetve alkalmasak lehettek arra, hogy ebben a csoportban nyugtalanságot keltsenek”

– indokolt az ügyészség.