Az ügyészség az USA-ból vár adatokat Gulyás Gergely rágalmazási ügyében

Egyes, Gulyás Gergelyt rágalmazó álhírportálok külföldi szerverekről működtek, ezért a Legfőbb Ügyészség jogsegélykérelemmel fordult az Amerikai Egyesült Államokhoz. Az ügyekben előfordulhat, hogy az amerikai hatóságok megtagadják az adatszolgáltatást az első alkotmánykiegészítésre hivatkozva.

Budapest, 2020. július 16. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2020. július 16-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

– Az Amerikai Egyesült Államokat a magyar hatóságok az elkövetéssel érintett honlapokra vonatkozó bizonyítékok beszerzése miatt keresték meg múlt év végén. Eljárási érdekből részletesebb információt nem áll módunkban megosztani

– tájékoztatta a Magyar Nemzetet Rab Ferenc Levente, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője.

Lapunk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi, 2019-es rágalmazási ügye kapcsán fordult a vádhatósághoz. Mint arról beszámoltunk, a tárcavezetőt a múlt héten is megrágalmazták baloldali szennylapok, azonban már korábban is az álhírgyártók célkeresztjébe került. 2019 őszén és telén, majd 2020 májusában is felbukkant az álhírek terjesztésére „szakosodott” portálokon az a valótlanság, hogy a kormány a nyugdíjak csökkentésére, vagy azok kifizetésének beszüntetésére készül. Az álhírportálok úgy igyekeztek „hitelesebbé” tenni ezeket a hazugságokat, hogy különböző, soha el nem hangzott idézeteket tulajdonítottak Gulyás Gergelynek.

Az ügyben a tárcavezető feljelentéssel élt, amelynek nyomán hamarosan megindultak a nyomozások. Összesen öt különböző álhírportál ellen négy eljárás van folyamatban.

Ezek közül egyes oldalak szervere az Amerikai Egyesült Államokban található, és ennek kapcsán jogsegélykérelemmel fordult az ügyészség az USA-hoz. Az ilyen esetekben a jogsegélykérelem a Legfőbb Ügyészségen keresztül jut el a külföldi hatóságokhoz, így kérdéseinkkel megkerestük a Legfőbb Ügyészséget.

„A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten az 1994. év december hó 1. napján aláírt szerződés értelmében a magyar jogsegélykérelmek elbírálására kijelölt központi hatóság az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Igazságügyi Minisztériuma. Ügyintézési tapasztalataink szerint a központi hatóság minden esetben érdemben bírálja el a magyar jogsegélyeket, és egyedileg mérlegeli azok teljesíthetőséget. Ez vonatkozik az információs rendszer felhasználásával elkövetett bűncselekmények miatt indult bűnügyekben küldött jogsegélyekre is” – válaszolta a Magyar Nemzetnek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

„E bűncselekménykörben több példa van arra, hogy a központi hatóság – a szerződés 3. cikkének 1. c) pontja alapján – megtagadta a jogsegélyt, arra hivatkozással, hogy a kérelem teljesítése sértené az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását, biztonságát vagy más hasonló érdekét.

Ennek indoka az alkotmány első kiegészítésére – szólás- és sajtószabadság – történő hivatkozás volt” – tudatta lapunkkal a szóvivő, ugyanis arra is kíváncsiak voltunk, az amerikaiak várhatóan teljesítik-e a kérést.

Ismert: számos esetben a techcégek nem kötelesek együttműködni a hatóságokkal. Ennek egyik legismertebb példája az Apple techóriás, amely csak kivételes esetekben segít akár olyan amerikai szövetségi hatóságoknak is, mint az FBI a cég telefonjainak feltörésében. Erre akkor lehet szükség, ha egy gyanúsított eszközén a nyomozás szempontjából fontos adatok lehetnek.

A Fővárosi Főügyészséget arról is kérdeztük, hogy a magánvádas rágalmazások kapcsán miért az ügyészség viszi tovább a magánvád képviseletét. Mint írták, „a magánvádas eljárásban a vádat az ügyész indokolás nélkül átveheti, ez a lehetőség az 1970-es évektől az összes, egymást követő büntetőeljárási törvény által biztosított volt”. A Fővárosi Főügyészség kifejtette, hogy „az ügyész ilyenkor azt mérlegelheti szabadon, hogy milyen társadalmi érdekek indokolják az átvételt. A kérdezett ügyekben

olyan álhírek közzététele a vád tárgya, amelyek közvetve a társadalom nagyobb csoportját (nyugdíjasok) is becsmérelték, illetve alkalmasak lehettek arra, hogy ebben a csoportban nyugtalanságot keltsenek”

– indokolt az ügyészség.