Credo: Jelenleg egy ateista forradalom zajlik

Mindent meg akarnak semmisíteni, ami az Istenhez, a hazához és a családhoz kapcsolódik – hangzott el a Hír TV műsorában.

Lassan már minden hétre jut egy-egy keresztényellenes kirohanás, ezek közül is a legfrissebb eset a HVG címlapja, amelyet az első, másodfokú, a legfelső bíróság, majd most az Alkotmánybíróság is jogszerűnek talált múlt heti döntésében. Többek között ezekről a vallásgyalázó esetekről beszélgetett a Hír TV Credo című műsorában Földi-Kovács Andrea műsorvezető.

Néhány éve még mindannyian elképzelhetetlennek gondoltuk, hogy Magyarországon a kereszténység jelképeit érő mindennapos támadásokról kell beszélni. Pápai Gábor Jézust gúnyoló rajzai, Békés Gáspár megjegyzése a keresztelés betiltásáról, a pusztaszabolcsi polgármester Szűz Máriát gúnyoló posztja, a Szent Korona Pride-színekbe öltöztetése és a legfrissebb: az Alkotmánybíróság döntése a HVG vallásgyalázó címlapjának ügyében azonban mind-mind arra utalnak, hogy a „békeidők” véget értek. S bár hiába mondja ki az alaptörvény, hogy „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához”, a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a bírósági döntések során rendre alulmaradnak a keresztény jelképeket védő beadványok – vezette fel a műsor témáját Földi-Kovács Andrea műsorvezető.

Ezek után azt a kérdést tette fel vendégeinek, hogy a vallásgyalázás vagy az istenkáromlás is alapvető emberi jog-e.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője egyértelműen kijelentette, hogy semmiképpen nem, még akkor sem, hogyha a bírósági ítéletek mostanában afelé mutatnak, mintha az lenne. A képviselő ezután azt is leszögezte, hogy

itt egy ateista forradalom zajlik, amelyben meg akarnak semmisíteni mindent, ami az Istenhez, a hazához és a családhoz kapcsolódik.

De azt is, ami a férfi és nő misztériumához kapcsolódik, és mindezek helyébe egy nagy semmit akarnak adni. Az a céljuk, hogy elbizonytalanítsák az embereket, kihúzzák a szőnyeget a lábuk alól, hogy utána úgy tudják befolyásolni őket, ahogy akarják – húzta alá Vejkey Imre.

Ékes Ilona, az Ergo Európai Regionális szervezet elnöke a jogi döntések kapcsán kijelentette, hogy a bírák érzékenyítése is azokkal a liberális szervezetekkel történt, akiknek a kereszténység egy lenézett dolog. Majd rámutatott arra, hogy más vallásúaknál ugyanezt nem tapasztalják Ékes Ilona arra is kitért, hogy amennyiben ezek az ítéletek szaporodni fognak, akkor a keresztények „még határozottabban ki fognak állni amellett, hogy az ő szívüknek kedves Úr Jézust, az Atya Istent és a Szentháromságot ne lehessen viccként használni”.

Az Alkotmánybíróság öt tagja elutasította a panaszt a kereszténygyalázásról. Ők öten: Dienes-Ohm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Miklós, Schanda Balázs, Czine Ágnes.

Akik különvéleményben a kereszténységet védték és a gyalázkodást elítélték (szintén öten): Handó Tünde, Horváth Attila, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária.

Az alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás döntött a maga liberális véleményével – elutasította a panaszt, nem kifogásolva a kereszténygyalázás megtörténtét a HVG, a járvány-karikatúra, a keresztelést betiltó kiáltvány, Szűz Mária kigúnyolása és a Szent Korona Pride-háttere esetében. Itt tartunk.

A műsor hátralévő részében azzal is foglalkoztak hogy

a jövő héten veszi kezdetét a 40 nap az életért nevű imamozgalom, amely világszerte a megfogant magzati életek védelmét tűzi ki célul.

A Credo teljes adása ide kattintva tekinthető meg.