A Parlamentből dobták a mélybe Szőts András színészt a Lenin-fiúk

Megszurkálták, agyonverték, majd a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét a Lenin-fiúk. A mártírhalált halt színész, Szőts András 37 évesen lett a vörös terror áldozata 1919-ben – írja cikkében a Mandiner.

Százával ölték meg az embereket a Tanácsköztársaság nevében (fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor)

A ma 102. éve megalakult tanácsköztársaság működése közben, a Parlamentben létrehozott kommunista politikai rendőrség számos embert kínzott meg, s dobott az éj leple alatt a Dunába. A korabeli leírások szerint az alagsorban meggyötört emberek kiáltásai miatt a Parlament elé járó motorú autókat állítottak, hogy elnyomja a mártírok segélykiáltásait. Itt ölték meg a tehetséges színészt, Szőts Andrást is, aki 140 éve, 1881 augusztusában látta meg a napvilágot, de csak 37 évig élhetett.

Kolozsváron született incseli Szőts Andrásként, az előnevet még II. Lipóttól kapta a családja. Már a gimnáziumban is minden vágya az volt, hogy színész lehessen, ezért költözött 1903-ban Budapestre, és el is végezte a színiakadémiát. Már kezdő színészként többször írtak róla a lapok, az egyik például megállapította:

„erős temperamentumával szép jövőre tarthat számot”.

1906-ban a Pesti Hírlap emelte kalapját az abban évben végzős Szőts András előtt, aki Aradon alakította a Cyrano de Bergerac című dráma főszerepét. A lap szerint „figyelemre méltó debutot” láthatott a publikum.

Százával ölték meg az embereket a tanácsköztársaság nevében Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor

1909-ben fejezte be a sorkatonai szolgálatot, Nagyváradon a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya lett. Nem sokkal az I. világháború kitörése után mérgezés miatt hosszú ideig ápolták, ám visszament a frontra. Végül

főhadnagyként szerelt le, és a hősiessége miatt megkapta a Bronz Katonai Érdemrendet.

Szőts András tehetségére jellemző, hogy a Nemzeti Színház szerződtette: olyan nagyságokkal szerepelhetett egy színpadon, mint Jászai Mari vagy éppen Blaha Lujza. De ott volt a társulatban egy bizonyos Lugosi Béla is, aki később, a tanácsköztársaság idején támogatta az új rendszert, s mindezért a vörös terror bukása után, némi kitérővel az Egyesült Államokba távozott, ahol aztán Drakula grófként a világhírig jutott. Szőts a színészi pálya mellett az egyik legjobb barátjával, a tanár Homonnai Imrével állandóan újításokon törte a fejét. Több szabadalmat is beadtak, például a szabadalmi hivatalhoz fordultak egy olyan esernyővel, amelynek csuklós volt a nyele. Ez később meg is valósult, ám nincs nyoma annak, hogy övék lett volna a szabadalom.

Szőts András 1919-ben részt vett a ludovikás felkelésében,

amelynek Lemberkovics Jenő százados volt a vezetője. Őt a vörösök azonnal kivégezték, Szőtsöt ellenben a Parlamentbe hurcolták, ahol embertelenül megkínozták az alagsorban. Agyba-főbe verték, megszurkálták, majd valószínűleg azt a látszatot akarták kelteni, hogy öngyilkos lett, így a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét.

Történt mindez 1919. június 26-án. Sokáig senki nem tudta, mi történt a színésszel, aztán a tanácsköztársaság bukása után a Nemzeti Újság írta meg a rémes esetet. Így értesült róla a Nemzeti Színház társulata is, amely eldöntötte, egy portrét festetnek a mártírról, és azt kiállítják a Nemzeti Színház épületében. Így is történt, 1920-ban a színház társalgójában fel is avatták a festményt, amely aztán a II. világháború végéig a helyén maradhatott, ekkor azonban a kommunista hatalom levetette.

Csak a vörös terror bukása után derült ki, hogy a Parlamentben kínozták halálra Szőts Andrást Fotó: Fortepan/Szabó Lóránt

Közben az is kiderült, kik tehettek Szőts András haláláról. Például a hithű kommunista, a tanácsköztársaság egyik véreskezű végrehajtója, Korvin Ottó, akit még 1919 végén tartóztattak le, és ítéltek halálra. Habár a történészek már bebizonyították, hogy vérszomjas Lenin-fiúról van szó, ehhez képest még ma is több közterület viseli a vörös terror egyik meghatározó képviselőjének a nevét.

Szőts halála Korvin helyettese, Sallai Hollander Imre lelkén is szárad, ők ketten adtak utasítást a gyilkosságra. Őt 1932-ben állították bíróság elé, Fürst Sándor társaságában. A tárgyaláson Szőts András megölése is szóba került: a bíró kiemelte, hogy Korvin és Sallai Hollander adott rá parancsot, ám Sallai faarccal csak annyit válaszolt: „nincs tudomásom a dologról”. A tárgyalás végén Sallai Hollander és Fürst Sándor sem kerülhette el a bitófát.

Szőts András mártíromságát 2016 óra a Parlament épületében emléktábla hirdeti,

Kövér László házelnök avatta fel.

Közterület ellenben nem hirdeti a nevét. Százegy év után talán ideje lenne végre egy-két Korvin utcát Szőts András utcára átnevezni.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az 1919-ben a Parlament épületében mártírhalált halt incseli Szõts András emléktáblájának avatásán Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Fortepan