A ma 102. éve megalakult tanácsköztársaság működése közben, a Parlamentben létrehozott kommunista politikai rendőrség számos embert kínzott meg, s dobott az éj leple alatt a Dunába. A korabeli leírások szerint az alagsorban meggyötört emberek kiáltásai miatt a Parlament elé járó motorú autókat állítottak, hogy elnyomja a mártírok segélykiáltásait. Itt ölték meg a tehetséges színészt, Szőts Andrást is, aki 140 éve, 1881 augusztusában látta meg a napvilágot, de csak 37 évig élhetett.
Kolozsváron született incseli Szőts Andrásként, az előnevet még II. Lipóttól kapta a családja. Már a gimnáziumban is minden vágya az volt, hogy színész lehessen, ezért költözött 1903-ban Budapestre, és el is végezte a színiakadémiát. Már kezdő színészként többször írtak róla a lapok, az egyik például megállapította:
„erős temperamentumával szép jövőre tarthat számot”.
1906-ban a Pesti Hírlap emelte kalapját az abban évben végzős Szőts András előtt, aki Aradon alakította a Cyrano de Bergerac című dráma főszerepét. A lap szerint „figyelemre méltó debutot” láthatott a publikum.

1909-ben fejezte be a sorkatonai szolgálatot, Nagyváradon a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya lett. Nem sokkal az I. világháború kitörése után mérgezés miatt hosszú ideig ápolták, ám visszament a frontra. Végül
főhadnagyként szerelt le, és a hősiessége miatt megkapta a Bronz Katonai Érdemrendet.
Szőts András tehetségére jellemző, hogy a Nemzeti Színház szerződtette: olyan nagyságokkal szerepelhetett egy színpadon, mint Jászai Mari vagy éppen Blaha Lujza. De ott volt a társulatban egy bizonyos Lugosi Béla is, aki később, a tanácsköztársaság idején támogatta az új rendszert, s mindezért a vörös terror bukása után, némi kitérővel az Egyesült Államokba távozott, ahol aztán Drakula grófként a világhírig jutott. Szőts a színészi pálya mellett az egyik legjobb barátjával, a tanár Homonnai Imrével állandóan újításokon törte a fejét. Több szabadalmat is beadtak, például a szabadalmi hivatalhoz fordultak egy olyan esernyővel, amelynek csuklós volt a nyele. Ez később meg is valósult, ám nincs nyoma annak, hogy övék lett volna a szabadalom.
Szőts András 1919-ben részt vett a ludovikás felkelésében,
amelynek Lemberkovics Jenő százados volt a vezetője. Őt a vörösök azonnal kivégezték, Szőtsöt ellenben a Parlamentbe hurcolták, ahol embertelenül megkínozták az alagsorban. Agyba-főbe verték, megszurkálták, majd valószínűleg azt a látszatot akarták kelteni, hogy öngyilkos lett, így a Parlament harmadik emeletéről egy aknába dobták a testét.