– Viszonylag régi bútordarab vagyok a városházán, 1998-ban kerültem be a debreceni közgyűlésbe, majd 2010 és 2014 között gazdaságfejlesztésért és városstratégiáért felelős alpolgármesterként segítettem Kósa Lajos munkáját, így több mint húsz éve van rálátásom a hivatali munkára – bocsátja előre Debrecen első embere, aki 2014 óta áll a hajdú-bihari megyeszékhely élén. Papp László fontosnak tartja kiemelni, hogy több mint két évtizede őrzik a választók bizalmát. Hozzáteszi, hogy
utoljára 1998-ban vesztettek el egy egyéni körzetet az önkormányzati választáson, azóta minden választókerületben kormánypárti jelölt szerzett mandátumot. – Ez csak úgy lehetséges, ha érzékenyek vagyunk az emberek véleményére, javaslataira, és próbáljuk azokat beépíteni a városfejlesztési politikába.
Kósa Lajos időszakából azt tanultam meg, hogy politikát csinálni csak az emberekkel együtt lehet, ha ettől eltérnek a döntéshozók, akkor annak meglesz a következménye. Ezt szem előtt tartva viszem a várost 2014 óta, a mi víziónkat és az emberek javaslatait folyamatosan összegyúrjuk, ami a sikertörténetünk alapja – fejti ki a debreceni polgármester.
Papp László azt mondja, hogy 2014-ben az ország egyik legjobban fejlődő városát vette át. Ennek ellenére volt olyan terület, ahol úgy érezte: újat kell tudni mutatni, ez pedig a gazdaságfejlesztés volt. A további előrelépéshez még jobban működő gazdaságra volt szükség, 2014 és 2019 között erre a területre koncentráltak. – Rengeteg komoly sikert értünk el.
Több mint kétmilliárd eurónyi működő tőke érkezett Debrecenbe, hatezernél is több munkahely jött létre. S nemcsak a BMW fejlesztett a városban, hanem más cégek is érkeztek, és több meglévő társaság is bővítette kapacitását.
Ez olyan felhajtóerőt jelentett, hogy komoly, tíz évre szóló városfejlesztési stratégiát hívott életre – mutat rá Papp László.
Hiánypótló fejlesztések
Debrecen polgármestere felhívja a figyelmet arra, hogy a megyeszékhelyen 2014 és 2020 között az Új főnix tervet hajtották végre, ami beépült a Debrecen 2030 városstratégiába. Ennek megfelelően a 2019 és 2024 közötti ciklusban a városépítés lesz a fókuszban, amihez a korábbi öt év gazdaságfejlesztése adja az alapot. – Ezt egészítette ki a Modern városok program, ami Debrecen esetében sokrétű és rendkívül sikeres. A csomagba azok az elemek kerültek be, amelyekre korábban nem volt uniós forrás, és amelyek illeszkednek a városstratégiába.
A Modern városok programban kaptunk forrást a repülőtér és a strandfürdő fejlesztésére, a nemzetközi iskola megépítésére, az egyetem innovációs központjának kialakítására, a Csokonai Nemzeti Színház felújítására, a déli iparterület bővítésére, illetve a menekülttábor bezárására, ami rendkívül fontos volt, ez volt az első megvalósult elem
– sorolja a beruházásokat Papp László, hozzátéve, hogy a nemzetközi iskola és a strandfürdő is komoly építészeti elismerést szerzett, utóbbi a Brit Építész Kamara lapjának címlapján is szerepelt. Két fejlesztés van folyamatban: a színház 2023-ban, az egyetem innovációs központja pedig jövő tavaszra lesz kész.