A baloldali európai parlamenti képviselők tevékenysége feltérképezésének egyik legkézenfekvőbb módja az általuk benyújtott módosító indítványok mélyebb vizsgálata. E dokumentumok egyrészt tartalmi szempontból megvilágítják azt, hogy az egyes képviselők milyen politikai agendát követnek, milyen irányba kívánják elmozdítani az uniós jogalkotást – olvasható a Századvég Alapítvány legfrissebb tanulmányában. Mint írták,
gyakori jelenség, hogy a módosító javaslatokat az európai parlamenti képviselők nem önállóan, hanem más (akár külföldi) politikusokkal együtt jegyzik, így az együttműködési viszonyaik is feltárhatóak a segítségükkel.

Ennek megfelelően a Századvég áttekintette, hogy a baloldali EP-képviselők az elmúlt időszakban a módosító indítványaik kidolgozásakor mely képviselőkkel működtek együtt (vagyis milyen a kapcsolati hálójuk), illetve milyen tartalmúak a szóban forgó javaslataik.
Kapcsolati háló
Az elemzés rámutat, hogy az Európai Parlamentben a magyar baloldali képviselők tagállamon kívüli, úgynevezett külső kapcsolatainak aránya 99 százalék az összes kapcsolatukon belül, továbbá a hazai kormánypárti és ellenzéki európai parlamenti képviselők közötti közvetlen kapcsolatok aránya nulla százalék, tehát egyáltalán nincs együttműködés a két oldal között a megtett módosító indítványok vonatkozásában. E megállapítások alapján több következtetés szűrhető le. Egyrészt a magyar baloldali EP-képviselők politikai agendája teljes mértékben ellentétes a kormányzat álláspontjával, ami a nemzeti minimum hiányára utal, illetve az ideológiai szempontok követésének elsődlegességét sejteti. Másfelől az ellenzéki képviselők külföldi, külső kapcsolatainak közel százszázalékos aránya azt is mutatja, hogy a magyar baloldal az európai uniós politikai térben külföldi partnereivel karöltve igyekszik hiteltelenné tenni a nemzeti kormány munkáját, másképp fogalmazva, a legnagyobb méretű magyar delegáció helyett inkább külföldi partnerekkel kíván együttműködni – fejtették ki.
Az elemzés szerint a nemzeti együttműködés hiányára vonatkozó következtetést az a körülmény is alátámasztja, hogy a kormányoldal és a baloldal között a közös külföldi partnerek aránya is rendkívül alacsony (5,5 százalék), vagyis a két tömb között nem pusztán a közvetlen, hanem a közvetett – más tagállamból származó EP-képviselők közvetítésével megvalósuló – kapcsolatok aránya is marginális. Ennek fényében elmondható, hogy