Tiszavasvárin fejlesztési program feledteti a város jobbikos múltját

Rossz állapotú házak, kopott falak, gondozatlan, kerítéssel sem elválasztott porták, a lakatlanul maradt épületekből már kibontották a hasznosítható anyagokat. Tiszavasváriban járunk, a Külső-Szentmihálynak nevezett településrészén. Szőke Zoltán (Fidesz–KDNP) polgármester és Ráduly Zsolt (Fidesz–KDNP) alpolgármester a kísérőnk, előbbitől tudjuk, hogy a város 13 ezer lakosából négyezer halmozottan hátrányos helyzetűnek számít, ők nagyrészt Büdön, Külső-Szentmihályon és Józsefházán élnek.

Vízvezeték nélkül házak

– Sok házban a mai napig nincs mosdó: kinti vécébe járnak, vagy a szabadban végzik dolgukat, Külső-Szentmihály forgalmasabb útjai pedig csak az elmúlt pár évben kaptak aszfaltburkolatot – mutat körbe a polgármester.

Tiszavasvári szegény településrészein továbbra is problémát jelent az illegális szemétégetés
Fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet

Büd városrészében rendezettebb körülmények között élnek a lakosok: gyakrabban találkozunk elkerített és rendezett portákkal. Ettől eltekintve a mélyszegénység itt is jelen van: a házak többsége rossz állapotú, felújításra csupán egy-két tulajdonosnak volt pénze. Az utcák között haladó utak egy része még földút, amelyek felújítását a felzárkóztatási programból igyekszik megoldani a városvezetés.

Józsefháza a polgármester szerint helyi és országos civil szervezetek hangulatkeltésének lett az eszköze. Jelenleg azzal próbálnak feszültséget generálni, hogy azt követelik, a városvezetés találjon azonnali megoldást az ősrégi problémára, miszerint csak közkútból oldható meg a házak vízellátása.

– Több évtizedre visszanyúló gondról van szó, hiszen az itt található házak még az 1980-as években épültek, akkor még nem vonatkozott olyan szabályozás a lakóingatlanokra, hogy kizárólag közművesített telken építhetők – magyarázza Szőke Zoltán.

– A Glonczi László-féle civilek (Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete) sürgetik leghangosabban a megoldást, miközben természetesen van cselekvési tervünk – mondja a polgármester, majd a településrésztől néhány kilométerre megmutatja azt a kisebb lakóterületet, ahol szintén hasonló feltételekkel építkeztek valamikor réges-régen, az ott élők házai és portái mégis tiszta, rendezett képet mutatnak, és a folyóvíz kérdését is maguktól oldották meg.

Gyűlöletkeltés helyett felzárkóztatás

Szőke Zoltán szerint a jobbikos városvezetés nemhogy elhanyagolta a hátrányos helyzetű településrészeket és azok lakóit, hanem kimondottan abban volt érdekelt, hogy Tiszavasvárin cigányellenes hangulatot tartson fenn.

– 2010 előtt a Külső-Szentmihályon működő közösségi ház a helyi romák számára tisztálkodási, mosási lehetőséget biztosított, az önkormányzat felügyeletével pedig különböző programokat is szerveztek nekik – mutatja be a leromlott állagú házakat felsorakoztató utca elején álló épületet a polgármester. Hozzáteszi:

2009 óta a Magiszter Alapítvány működtette a tanodát, amely óvodás kortól egészen szakképzésig kíséri a hátrányos helyzetű fiatalokat, a Jobbik városvezetése azonban elengedte a programot, az alapítvány pedig egyedül már nem tudta olyan hatékonyan végezni a feladatot.

– 2018 után a Fidesz–KDNP-s önkormányzat karolta fel ismét a közösségi házat, a tanoda működtetését pedig az Esélytér Intézményfenntartó vette át. Az állami támogatással megvalósul felzárkóztatásban kiemelt szerepe van a tanoda programjának – ismerteti a terveket a polgármester.

Apropó, állami támogatás. Közel kétmilliárd forintot kapott települési szintű felzárkóztatásra Tiszavasvári tavaly decemberben.

Ebből a pénzből 250 millió forint jut a központi háziorvosi rendelő és járóbeteg-ellátó megújulására, 200 millió forintot belvíz- és csapadékrendezési projektre fordíthat a város, valamint 765 millió forintból a település út-és járdafelújítás valósulhat meg. A hátrányos helyzetű lakosok számára Biztos kezdet bölcsőde épül, valamint a meglévő közösségi ház felújítása mellett egy új telephely is létrejön. A támogatás elnyerésében nagy szerepe van Vinnai Győző (Fidesz) országgyűlési képviselőnek is – hangsúlyozta Szőke Zoltán és Ráduly Zsolt.

Nagyon kell a szakképzés

A közösségi ház belső felújítása már el is kezdődött: a tanoda helyiségét kifestették, és új padlóburkolatot kapott, valamint új asztalok és székek is érkeztek. A közösségi térben internetszoba működik, ahol a helybéliek az internet használatának megtanulásában és a netes információszerzésben kapnak segítséget. Ottjártunkkor a népkonyhán a rászorulók meleg ételt kaptak. A felújítást követően közösségi fürdő, mosási lehetőség, szociális helyiségek és a segítő szervezetek számára fenntartott irodahelyiségek kialakítása valósul meg.

[gallery ids="9449999,9418364,9418358,9418352,9418346,9418343"]

– A fiatalok már egy bitumennel fedett focipályán sportolhatnak, amelynek szomszédságában épül fel az új közösségi ház is. Ehhez kapcsolódóan kimondottan a hátrányos helyzetű gyerekek sportolási lehetőségét biztosítandó, szervezett és irányított sportprogramot is elindít a városvezetés – sorolja a polgármester.

A külső-szentmihályi harmincfős tanoda mellett Büd városrészben is szeretnének nyitni egy harmincfős telephelyet, Józsefházára pedig buszt indítanának, hogy az anyukákat és a kisgyerekeket a Biztos kezdet gyermekházba behozzák, majd a nap végeztével hazavigyék.

A szakmák iránt érdeklődő gyerekek az állami fenntartású, tiszavasvári szakképző intézménybe vagy Nyíregyházára jelentkeznek. Ugyanakkor Ráduly Zsolt szerint a képzési centrumok között szétosztott szakképzésekből a tiszavasvári iskola rosszul jött ki:

– Nincs a helyi igényekhez igazodó szakképzés, miközben Tiszavasvári mezőgazdasági város, ahol több ezer hektáron működnek gazdaságok. Szinte lehetetlen mezőgazdasági gépkezelőt vagy gépszerelőt találni.

A hátrányos helyzetű fiatalok is nyitottak a szakmaszerzés iránt, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy amennyiben nem helyben tanulnak és nincsenek kontroll alatt, hanem például Nyíregyházára mennek, már az első félév után kezdenek kimaradni az iskolából, később pedig lemorzsolódnak – vázolja a helyzetet az alpolgármester.

Zöldségtermesztés közmunkában

Az általános iskola nyolcadik osztályosai között több mint harminc hátrányos helyzetű gyerek van: – Ők is szakmát választanának, és szeretnének továbbtanulni, azonban egy kőműves vagy asztalos képzés miatt nagyon kevesen fognak elmenni Nyíregyházáig, vagy egyáltalán meg sem próbálják. Ezen segítene, ha a helyi szakképzési centrum képzési kínálatán lehetne változtatni – fogalmaz az alpolgármester.

Ráadásul a napnál is világosabb, hogy a szakképzésnek és a munkavállalásnak köszönhetően Tiszavasváriban elindul a társadalmi mobilitás: mert azok a cigány családok, akik a szakmaszerzés révén tartósan képesek elhelyezkedni, rendszerint elköltöznek a szegregátumból.

– Akklimatizálódnak, és igyekeznek betartani a közösségi együttélés szabályait. A szegény településrészeken is látható, hogy a dolgozó és a környezetére már igényesebb családok a településrésznek a belvároshoz közelebb eső, jobb állapotú területeire költöznek – mondja Ráduly Zsolt.

Azok számára, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mert nem rendelkeznek szakmai végzettséggel és aluliskolázottak, az önkormányzat közmunka program segítségével biztosít megélhetést. A közterek takarítása, az illegális szemétlerakás által érintett településrészeken a hulladékkezelés felügyelete, valamint a Sopron úti telepen zöldségtermesztés biztosítja számukra a munkavégzést. A zöldségtermesztő program már most is sikeres, és tovább fejlődik:

Tiszavasváriban a közmunka program keretében termelt zöldségek egész évben biztosítják a szociális intézmények ellátását | Fotó: Havran Zoltán (HZ) Magyar Nemzet

– Jelenleg a helyi szociális intézmények menzáit látjuk el alapanyaggal, illetve tervezzük a helyi piacon is értékesíteni a megtermelt zöldségek egy részét, hogy a tiszavasváriak megfizethető és jó minőségű áruhoz jussanak. A közmunka programban dolgozóknak a fizetésük mellett mindig jut a megtermelt javakból is – vázolja a program előnyeit Szőke Zoltán.

Fejlesztik a gyógyfürdőt

A következő években két és fél milliárd forintos kormányzati támogatással valósulhat meg a Szentmihályi strandfürdő fejlesztése, amely mellett egy ötvenszobás hotel is felépül. Szőke Zoltán szerint ez az egyik kitörési lehetősége a településnek, mivel Nyíregyházáról, Borsodból, Szlovákiából, Lengyelországból, Romániából és Ukrajnából is ellátogatnak ide a vendégek. Egy forróbb nyári napon akár négyezer vendég is megfordulhat a fürdőben, és sok olyan visszajáró vendég van, aki a gyógyfürdő miatt vásárolt üdülőt a városban. A polgármester szerint a fürdő népszerűvé válása a Strandfürdő Kft. érdeme, a kormányzati támogatással együtt azonban olyan fejlesztés valósulhat meg, ami segít helyben tartani a munkaerőt.