
Fotó: Teknős Miklós
A szakértő az Európai Unió (EU) tavaly elfogadott roma stratégiájáról is beszélt. Szerinte az EU 2030-ig megfogalmazott célkitűzései között szerepel, hogy megduplázzák azoknak a roma személyeknek a számát, akik feljelentést tettek diszkrimináció miatt. Ezért az EU a roma NGO-k (nem kormányzati, politikai szervezetek) szerepét kívánja hangsúlyozni, ezeket pedig bekötné a nemzetközi, uniós NGO-khoz. A szakértő úgy látja, a diszkrimináció ellen egyértelműen fel kell lépni, az EU célkitűzései között azonban nem egységes annak a megítélése, hogy kinek és hogyan kellene cselekednie. Álláspontja szerint a megfelelő jogszabályi környezet kialakításának nemzetállami belügynek kell lennie.
– A roma NGO-k szerepe fontos, de más feladatokat is vállalniuk kellene azon túl, hogy folyamatosan a diszkriminációt próbálják tetten érni. Fontos szerepük lenne abban, hogy olyan kérdésekben ösztönözzék cselekvésre a roma közösségeket, amelyekkel eddig szinte senki sem foglalkozott.
Amennyiben elsődlegesen továbbra is csupán az emberi jogi megközelítés érvényesül, az súlyos gazdasági és társadalmi együttélési kockázatokkal járhat az unió keleti tagállamaiban – emelte ki Forgács István.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!