A világ a szakadék szélén táncol – Putyin új fegyvere és az orosz nukleáris doktrína árnyéka

Oroszország ismét demonstrálta katonai erejét: a Burevesztnyik atomhajtású szubszonikus cirkálórakéta tizenöt órán át szelte az eget, 14 ezer kilométert megtéve, Moszkva pedig az egyedülálló fegyvert dicséri. Horváth József biztonságpolitikai szakértő lapunknak arról beszélt, hogy ez a demonstráció azonban nem csupán a technológiai fölényt hivatott bizonyítani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov vezérkari főnök Fotó: Grigorij Szysojev Forrás: AFP

A 9M730 Burevesztnyik – vagy ahogy a NATO nevezi, Skyfall – 14 ezer kilométert tett meg, és tizenöt órán át volt a levegőben. Valerij Geraszimov tábornok szerint „a rakéta minden előírt manővert végrehajtott”.

A Burevesztnyik rakéta indítása (Forrás: Képernyőkép)

Vlagyimir Putyin úgy fogalmazott:

Ez valóban egy egyedülálló fegyver, amelynek nincs párja a világon.

Putin visited one of the command posts of the joint group of forces and held a meeting with Gerasimov and the commanders.

Russia tested advanced weapons during nuclear force training this week, Vladimir Putin announced.

Tests of the Burevestnik cruise missile have been… pic.twitter.com/rnIhJs3gpC

— Victor vicktop55 commentary (@vick55top) October 26, 2025

Moszkva szerint a 9M730 Burevesztnyik legyőzhetetlen a jelenlegi és jövőbeli rakétavédelmi rendszerek számára, szinte korlátlan hatótávolsággal és kiszámíthatatlan repülési pályával rendelkezik. A fegyver látványos tesztje és a Nyugat–2025 hadgyakorlaton bemutatott Cirkon hiperszonikus rakéta újabb bizonyítékai annak, hogy Moszkva nemcsak a fronton, hanem stratégiai kommunikációban is erődemonstrációt tart.

Ahhoz, hogy reményeink szerint a közeljövőben Budapesten rendezendő békecsúcson megállapodás szülessen, az oroszok is szeretnék, hogy a lehető legjobb és legkedvezőbb pozíciójuk legyen

– mondta lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője.

Horváth József (Fotó: Éberling András)

A kardcsörtetés a közelgő béketárgyalásoknak szól

A szakértő szerint a kardcsörtetés nem véletlen, az új fegyverrendszerek demonstratív bemutatása, mint amilyen korábban a Cirkon vagy a nemrégiben megismert Burevesztnyik rakéta is Moszkva pozícióit erősíti. Oroszország emellett a fronton is egyre nagyobb nyomást gyakorol.

Pokrovszknál és Kupjanszknál több ezer ukrán katonát bekerítettek, és látható, hogy minden fél igyekszik ezen a képzeletbeli sakktáblán egyet előrelépni.

A szakértő rámutatott, hogy a háború kimenetelét ma már nemcsak a katonai műveletek, hanem a diplomáciai játszmák is befolyásolják. 

Macron közölte, hogy Lengyelországban vannak az idegenlégiósok, tehát amíg le nem ül Trump és Putyin, addig úgy tűnik, eszkalálódik a háború, amit csak a két vezető tud megakadályozni

– figyelmeztetett.

Putyin és az orosz nukleáris doktrína

Oroszország nukleáris doktrínája alapvetően defenzív jellegű, de tartalmaz olyan feltételeket, amelyek alapján megelőző csapás is lehetséges. A közelmúlt politikai és katonai fejleményei jelentősen megnövelték az orosz nukleáris doktrínáról való diskurzus súlyát.

Idén májusban Putyin még azt mondta: „Nem volt szükség a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség.”

2024 novemberében az orosz elnök azonban aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amely részletezi azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – amely a világ legnagyobbjának számít – a használatát.

Horváth József emlékeztetett: Moszkva a nukleáris doktrínája alapján egy nyerhető atomháborút vizionál, amiben a területi nagyságukban bíznak.

Azt is látni kell, hogy ezek az egyezségek még a hidegháború idején a két akkori nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült államok között köttettek. Ezeket azonban most már az amerikaiak is felmondták, tekintettel arra, hogy a Kína ezekben a szerződésekben nem szerepelt, és nem is tekintette magára nézve kötelezőnek, így a nukleáris fegyverek terén is felzárkózott

– mondta.

Amihez egyre inkább csatlakozik India és Észak-Korea is, tette hozzá, valamint a két európai atomhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország is rohamléptekkel fejleszti ezen képességeit, folytatta.

Phenjan bár szegénynek számít, és Észak-Korea viszonylag kis ország, de egymilliós hadsereget tart fegyverben, és katonái most szereznek harci tapasztalatokat éppen az ukrán fronton. Emellett Kína is orosz kiképzőket szeretne hadierejéhez, mert ennek az újfajta háborúnak a tapasztalatait mindenki magának szeretné tudni

– jelezte a szakértő.

Elhúzódó háború, hosszú frontvonal, drónháború megjelenése és a légelhárító rendszerek újragondolása, ezek mind az orosz–ukrán háború tanulságai

– összegezte Horváth József.

A világ tehát új korszakba lépett: miközben Putyin atomhajtású rakétái az eget szelik, a diplomáciai csatornák még mindig csak keresik az utat egy békés megoldás felé. A kérdés már nem az, ki nyerhet meg egy háborút – hanem hogy meddig lehet elkerülni azt, amit senki sem élhet túl.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov vezérkari főnök (Fotó: AFP/Grigorij Szysojev)