Hagyományos és progresszív antiszemitizmus a baloldalon

Teljes a hallgatás a baloldalon Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármesterének otromba, antiszemita toposzt tartalmazó kiszivárgott hangfelvétele kapcsán. Néhány hete az ellenzék vezetői, véleményformálói egy emberként követelték Demeter szilárd fejét, miután a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója egy sokakat megosztó, Soros György európai terveiről szóló véleménycikket tett közzé, amit később visszavont. A balliberális oldalon uralkodó zavar nem véletlen, az MSZP, DK, PM és Momentum háza táján megjelent a progresszív antiszemitizmus, az ellenzék a kormány bírálata közben egyre gyakrabban tesz antiszemita és rasszista megnyilatkozásokat.

Budapest, 2020. január 29. Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő (j) és Bíró László, a párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzati képviselője sajtótájékoztatót tart a tokaji borokkal kapcsolatban Budapesten, a Legfőbb Ügyészség épülete előtt 2020. január 29-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Még mindig csak 2014-ben jártunk, amikor az önkormányzati választás kampányidőszakában a tolerancia és szolidaritás értékeivel legkevésbé sem vádolható rapper Czigle László, alias Gotti az MSZP zuglói testületének elnöke, Tóth Csaba és az ellenzéki összefogás közös zuglói polgármesterjelöltje, a PM-es Karácsony Gergely társaságában bukkant fel.

Gotti nevéhez olyan dalszövegek köthetők, mint a Sóher himnusz, amelyből néhány sort idézünk: „Uniós az ország, nevetséges dolgokkal, lepaktáltak ezek is a kibaszott zsidókkal”. Karácsony Gergely egy a HVG-nek adott interjúban maga is elismerte, hogy személyesen ismeri a rappert.

(Gottit később többrendbeli felbujtásért, bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt első fokon négy és fél év fegyházra ítélték, majd 2019-ben súlyosabb büntetés kiszabását kérte az ügyészség.)

Az ellenzéki kettős mércére volt tipikus példa, amikor 2018-ban Vágó István, a DK politikusa és jelenleg a BKV Vasúti Járműjavító Kft. felügyelőbizottságának tagja nyíltan az ortodox zsidókra tett kirekesztő kijelentéseket Facebook-oldalán. Úgy fogalmazott, hogy nehezen viseli a kaftános-pajeoszos-kalapos zsidók látványát. Az ATV megkereste a volt tévés személyiséget, aki nemcsak megerősítette, hogy ő írta az antiszemita sorokat, hanem a televízió kérdésére válaszolva azzal is képes volt megfejelni korábbi szavait, hogy ez a megkülönböztetés vonatkozik a burkára és a rózsafüzérre, valamint minden demonstratív vallásosságra. A politikus is kijátszotta a származási kártyát, párttársai pedig mélyen hallgattak.

Hitler és Karácsony

A 2019-es önkormányzati választások előtt az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum és a Jobbik képviselőit tömörítő Szolnoki Többség elnevezésű baloldali szervezet Kis Grófo és zenész édesapja, Kozák László Gróf roma emberek képével kampányolt. Az ellenzéki csoport Facebook-oldalán megjelent rasszista posztot a 24.hu szúrta ki. A roma származású zenészek bűne az volt, hogy történetesen a fideszes polgármester társaságában voltak láthatók a képen, mire a tolerancia élharcosai a következő kiírással kezdtek kampányolni: „Szeretnéd, ha ezek az emberek döntenének októberben arról, ki vezesse a várost? Szeretnéd, ha a megvásárolt szavazatok tartanák továbbra is hatalomban Szalayt? Ezért fontos, hogy októberben elmenj szavazni és körzetedben az egyedüli ellenzéki jelöltre szavazz! Ne feledd! Ők ott lesznek!”. A szolnoki összefogás azután belső politikai harcokból kifolyólag repedezni kezdett, de a rasszista megnyilvánulások elítélése nem került terítékre.

Szintén 2019-ben, az EP-választás kampányidőszakában történt, hogy Karácsony Gergely, a PM és az ellenzéki összefogás közös főpolgármester-jelöltje a Hír TV adásában kiállt Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő mellett.

Gyöngyösi nevéhez köthető az a 2012-es országgyűlési felszólalás, melynek során a kormányt arra szólította fel, hogy listázzák a zsidó származású, kettős állampolgárságú országgyűlési képviselőket. Amikor a Hír TV műsorvezetője azt kérdezte Karácsony Gergelytől, hogy rasszistának tartja-e Gyöngyösi Márton korábbi kijelentését, a politikus azt válaszolta, hogy nem nácizmus, hanem egy rossz mondat volt.

A baloldali kettős mérce azonban nem állt meg Gyöngyösi Márton eseténél. A DK jelenlegi XI. kerületi polgármestere, László Imre egy önkormányzati ülésen Adolf Hitlert méltatta. A DK-s politikus később bocsánatot kért, így politikai szövetségesei nem látták értelmét az elhatárolódásnak. A polgármester később ügyesen kijátszotta a származási kártyát is, a polgármesteri tisztségéről történő lemondása pedig fel sem merült.

Idegenellenes húrok

Szintén a DK háza táján történt 2019-ben, hogy Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő az ATV A nap híre című műsorában vállalhatatlan kijelentéseket tett. A beszélgetés tárgya a Magyarországra érkező vendégmunkások tömeges megjelenése volt, amelyre Gréczy úgy reagált, hogy szerinte rettenetes lakosságcsere zajlik. Erről a jobboldalisággal cseppet sem vádolható Mérce.hu úgy fogalmazott, hogy a DK-s politikus neonáci eszméknek adott hangot.

Gréczy azon kesergett, hogy minden hatodik magyar gyermek már külföldön születik és „majd a vietnami fog ideszülni”.

Kitért arra is, hogy a munkásoknak épített bádogvárosok körül élő helyiek félnek. Később a politikus szexbotrányba keveredett, így lemondott az országgyűlési mandátumáról, azonban a szélsőséges kijelentései miatt soha nem ítélték el a társai.

Győr egykori MSZP-es polgármestere, Balogh József is színt vallott 2020 novemberében, amikor az Úgytudjuk.hu internetes magazin készített vele interjút pályafutásáról. Balogh már az MSZMP-ben is politizált, ahol előbb helyettes tanácselnöki, majd tanácselnöki posztot töltött be, a rendszerváltást követően pedig 2006-ig három cikluson át volt Győr polgármestere. Amikor a 2006-os választási vereségről kérdezték, elmondta, hogy ő negyven év aktív politizálás után nyugdíjba vágyott, az utódnevelés pedig nem jól alakult. Ő Eredics Imrét javasolta, azonban a párt második vonala nem fogadta el, hanem Kun András személyét erőltették. Baloghnak kifogása volt Kunnal szemben: „Mindig azt mondtam neki, hogy te vagy a legokosabb közöttünk, de nagyon kellemetlen a megjelenésed. Emellett engem a zsidó hitközség külön megkért, hogy nem indítsunk zsidó jelöltet. Ezt András nem látta be”.

Momentumos igények

Szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásokból a Momentumnál sincs hiány. A pécsi szervezetüknél 2020 augusztusában tartott tisztújító taggyűlésen az a Nemes Balázs lett a helyi szervezet elnöke, akiről 2018-ban kiderült, hogy egy 2010-ben készült rádió podcast műsorban antiszemita, rasszista, xenofób és homofób kijelentések sorozatát tette. Nemes megfogalmazása szerint „Magyarországon nincs antiszemitizmus, de igény az lenne rá!”, Izrael pedig nem ország. A beszélgetés során kellemesen viccelődött azon, hogy betörés közben lelőttek egy 14 éves fiút, aki Nemes és neonáci barátai szerint biztosan cigány volt. Úgy vélték, árnyalja a képet, hogy a fiúnál kapa volt: „Láttál már munkaeszközt cigánynál?”. Nemes Balázs következmények nélkül sértegette a melegeket és a bevándorlókat is. Miután 2018-ban nyilvánosságra került a hangfelvétel, bocsánatot kért ugyan, de a politikai szerepvállalását nem adta fel. A baloldali összefogás pártjai és politikusai azóta sem érzik kínosnak Nemes jelenlétét és nem szólították fel a közéletből való visszavonulásra.

2019-ben felháborodást váltott ki a Momentum székesfehérvári elnökének a kijelentése, amelyet a Facebookon posztolt: „Most tartottam bejárást a gettóban” – viccelődött.

A megnyilvánulása már csak azért is el kellett volna ítélni, mert a kijelentést a holokauszt egyik tragikus, székesfehérvári helyszínén tette, azonban ahogyan Nemes Balázs, ő is pozícióban maradt, a baloldal pedig hallgatott, ahogy hallgat az újabb és újabb botrányok esetén is.

Nyugati példa

Az Origo.hu 2018-ban gyűjtötte össze az európai baloldal és a zöldek antiszemita cselekedeteit. A muszlim országokból érkező bevándorlók támogatásában élen járó európai liberálisoktól egyáltalán nem áll távol az antiszemitizmus. A Magyarországról a Soros-szervezetek által megtámogatott jelentést készítő zöldpárti holland EP-képviselő, Judith Sargentini 2018-ban saját Twitter-oldalán írta a következő sorokat: „Júliusban meglátogattam Izraelt és Palesztinát, és blogoltam is. Izraelre a helyes szó igazán az apardheid”. Sargentini Izraelt azzal a dél-afrikai politikai irányzattal azonosította, mely által faji alapú szegregációt alkalmazott a fehér kisebbség a Dél-afrikai Unióban, illetve annak utódállamában, a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig.

Arye Sharuz Shalicar, az izraeli hadsereg külpolitikai szóvivője egy, a németországi viszonyokat leíró könyvben úgy fogalmazott: „radikális muszlimok, baloldali radikálisok és értelmiségiek és öngyűlölő zsidók találtak egymásra az Izrael elleni gyűlöletkeltésben és a szabadpiac elutasításában, miközben a vezető médiumok ünneplik őket”. A szerző úgy fogalmazott, hogy a baloldali antiszemitizmusnak régi történelmi gyökerei vannak, a mai változat pedig azon alapul, hogy a baloldali világképnek áldozatokra van szüksége, akikkel szolidaritást tud vállalni, a zsidóság pedig Izrael megalapítása óta már nem áldozat, hanem ellenség.