Európában kivételes a Fidesz népszerűsége

Nőtt az utóbbi hónapokban a Fidesz–KDNP támogatottsága, a magyar választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság – mutatott rá friss cikkében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője.

Kerpel-Fronius Gábornak ők csupán droidok Fotó: Kurucz Árpád

Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe – hívja fel a figyelmet legfrissebb elemzésében a XXI. Század Intézet.

A Deák Dániel által jegyzett anyag rámutat: a választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság.

A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez pedig azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak

– fogalmaz a szakértő, kiemelve: Karácsony Gergely korábbi munkahelye, a Medián is arra a következtetésre jutott, hogy a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal.

A sikeres vakcinabeszerzések növelték a kormánypártok népszerűségét, a baloldal oltásellenes hecckampánya viszont nem tetszik a választóknak.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Sikeres járványkezelés és oltási program

Deák felidézi, hogy legutóbb a Závecz Research publikált április hónapra vonatkozó közvélemény-kutatást, amelyben

a Fidesz támogatottsága trendszerűen növekedett: a teljes népesség körében februárban 31, márciusban 33, áprilisban 34 százalékos volt.

Mindez azért figyelemreméltó, mert a koronavírus-járvány harmadik hulláma sok európai országhoz hasonlóan Magyarországot is súlyosan érintette, aminek hatására általában támogatottságcsökkenés jellemzi az európai kormányokat.

A Fidesz–KDNP erősödése mögött vélhetően az áll, hogy az emberek többsége elégedett a kormány járványkezelésével – húzzák alá, hozzátéve: a Medián közvélemény-kutatása szerint például a felnőtt lakosság elégedettebb volt áprilisban a kormány járványkezelésével, mint márciusban. Áprilisban egy százas skálán hatvanasra, míg egy hónapja még 57-esre értékelték a felmérés szerint, emellett ugyancsak pozitív a kormány számára, hogy a magyar oltottsági arányt az emberek több mint kilencven százaléka jónak látja, tehát jelentős részben még az ellenzékiek is.

Mindez azt is mutatja, hogy a baloldali politikusok politikája – amelyek megállás nélkül támadják a járványügyi intézkedéseket, illetve hosszú hónapokon keresztül hergeltek a keleti vakcinák ellen – a választók többségének nem szimpatikus, ezzel a kommunikációval nem tudott javítani a támogatottságán a baloldal.

Kisebb átrendeződések figyelhetőek meg csupán a baloldali pártok között: Fekete-Győr András kínosabbnál kínosabb szerepléseinek hatására a Momentum gyengül, a legerősebb oltásellenes kampányt folytató DK stagnál, míg a nagyotmondási versenyben leghangosabb Jobbik valamelyest erősödött a többi baloldali párt rovására. Ez ugyanakkor nem jelent a szivárványkoalíció egészének erősödést, csupán az ellenzéki szavazói tortát szeletelik tovább egymás között.

Európában stagnál vagy gyengül a kormányok népszerűsége

A magyar kormánypártok támogatottsága a harmadik hullám során elkezdett erősödni, amivel párjukat ritkítják Európában, hiszen a többi uniós tagállamban inkább gyengült vagy stagnált a kormányok támogatottsága.

A közvélemény-kutatások szerint a leglátványosabb visszaesést a német CDU/CSU szenvedte el: a januári csaknem negyvenszázalékos támogatottsági szintről áprilisra jóval harminc százalék alá zuhant. Deák Dániel szerint ez komoly visszaesésnek számít, amely azt mutatja, hogy a német választópolgárok egyáltalán nem elégedettek Angela Merkel kormányának válságkezelésével, ráadásul az oltási program is lassan halad az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés miatt az országban, amelyet az orosz vakcinabeszerzéssel akarnak ellensúlyozni. Hozzátette: mindez azért is érdekes, mert a magyarországi baloldal körében gyakran hivatkozási pont a német oltási program,

Karácsony Gergely például egy teljesen üres német oltási pontot mutogatott a közösségi oldalán az elmúlt hetekben.

Az elemzésből kiderült az is, hogy Szlovákiában komoly politikai válságot okozott a járvány harmadik hulláma. A szomszédos országban egy év kormányzás után kellett távoznia a kormányválság megoldása miatt Igor Matovicnak, aki a továbbiakban már nem miniszterelnökként, hanem miniszterként folytatja tovább a munkáját a négypárti koalíciós kormányban. Ugyancsak a napokban bukott meg a bolgár miniszterelnök is, aki a választást követően nem tud kormányt alakítani, hiszen Bojko Boriszov pártjával a többi párt elutasítja az együttműködést. Megingott pár napja a román kormány is, ott azonban sikerült a kormányválságot megelőzni azzal, hogy a koalíciós megállapodáshoz fűzött kiegészítésben pontosították együttműködésük szabályait.

Nincs ugyan kormányválság, de Ausztriában is csökkent a kormány támogatottsága: az Osztrák Néppárt támogatottsága áprilisban 38 százalékról 35 százalékra csökkent, míg a Zöldeké 10 százalékon stagnál. Nem tudott profitálni a válságkezelésből a francia elnök sem, Emmanuel Macron elfogadottsága 41 százalékról 37 százalékra esett vissza.

Két olyan ország van, ahol a kormányerők politikai sikert tudtak felmutatni az elmúlt hónapokban: a Mark Rutte vezette kormánypárt nagyon megnyerte a holland választásokat márciusban, a VVD még javítani is tudott az előző voksoláson elért eredményéhez képest; Észtországban pedig Kaja Kallas miniszterelnök pártja tudott erősödni az utóbbi hónapokban – zárul az elemzés.