Portik Tamás: Hazudik a nyelvész szakértő, indítványozom a kizárását

A Fenyő-gyilkosság csütörtöki tárgyalása a nyelvészeti szakvélemény ismertetésével folytatódott a Fővárosi Törvényszéken. A szakvéleményben leírtak szinte mindenben ellentmondanak a vádlottak védekezésében foglalt állításoknak, így várható volt, hogy Gyárfás Tamás és Portik Tamás, valamint védőik is ízekre szedik a dokumentumot. Portik fogalmazott a legélesebben, aki szerint a nyelvészek hazudnak, és indítványozta a szakvélemény és a szakértők kizárását is.

20210422 budapest portik gyarfas birosagi targyalasa havran zoltan magyar nmezet Fotó: Havran Zoltán

Gyárfás sérelmezte azt is, hogy a véleménye szerint a szakértői anyagban nem kapott elég hangsúlyt az, hogy Portik már az első beszélgetéskor hazugsággal nyitott, mondván, hogy nincs „betechnikázva”, azaz nem hallgatja le a kettejük beszélgetését, valamint a beszélgetések során Portik kifejezett célja az volt, hogy őt csőbe húzza.

Egy nem formális megbízás következménye

A több mint százoldalas dokumentum kétharmadának részletes ismertetése a terjedelmi korlátok miatt nem lehetséges, ezért itt most csak a szakvélemény legfontosabb állításait vehetjük sorra. A bíróság a szövegek kapcsán azt kérdezte a szakértőktől, hogy a hangfelvételek alapján „valós cáfolat-e Gyárfás Tamás részéről annak tagadása, hogy nem részese a cselekménynek?”. – A megvizsgált szövegrészek elemzése együttesen a bizonyossággal határosan valószínűvé teszi, hogy nem valós cáfolat az, ami szerint Gyárfás Tamás nem volt részese az eseményeknek – summáztak a szakértők. A megállapítások arra vonatkoznak, hogy a beszélgetések szerint Portik Tamás segített Gyárfás Tamásnak valamiben.

Gyárfás Tamás a Fővárosi Törvényszék folyosóján.
Fotó: Havran Zoltán

Portik: Most ne hülyéskedj, Tamás, ha megbíztál vele, akko' csak gondoltál, hogy hátha, nem?! Ha megbíztál vele valakit.

Gyárfás: Most ez a megbízás, ez egy értelmezés kérdése, én úgy vettem, hogy ez, ez, ez egy meglepetés!

– olvasható a leiratokban, erre pedig a bíró is rákérdezett a szakértőknél. Gyárfás Tamás „azt állítja, hogy formálisan nem adott megbízást, és annak a nem formális megbízásnak a következménye meglepetés volt számára” – összegeztek a szakértők. A védelem vitatta, hogy ez a szövegrész a Fenyő-gyilkosságra vonatkozik, hiszen az ezt megelőző részekben egy festmény elajándékozása kerül szóba, ami végül nem történt meg, de a felajánlás meglepte Gyárfást.

Közvetítő

Portik a beszélgetések egy részében elismerte, hogy ő volt a közvetítő, más részében pedig tagadta. A szakértői dokumentum szerint „a vizsgált szövegrészek elemzése együttesen a bizonyossággal határosan valószínűvé teszi, hogy Portik Tamás csak akkor nem ismerte el közvetítői szerepét, amikor a fiktív helyzetekről beszélgetett Gyárfással”. A szakértők a fiktív helyzeteket úgy definiálták, hogy egyes beszélgetésekben Portik elképzelt, jövőbeni eseményekről beszélt, többször a beszélgetések tartalmát is eltervezte a saját nézőpontjából.

A szakértők szerint Gyárfás Tamás önszántából akart segíteni Portik Tamásnak, akinek a beszélgetések során többször is felajánlja segítségét – ám egyébként egyszer sem nyújtott valódi segítséget. Zamecsnik Péter itt le is csapott az „önszántából” kifejezésre, mint ami azt sugallja, hogy Gyárfás ezt a cselekvést végre akarta hajtani. Ezzel szemben a védelem megjelölte azt, hogy a segítség felajánlásának számtalan oka lehet, Gyárfás Tamás úgy fogalmazott, hogy áltatta Portikot, akitől tartott, és ezért is vetette be ezt az eszközt.

Titkos nyelv

Egyes szövegrészekben a vádlottak a nyelvi szakértők által „titkos nyelvnek” nevezett szókészletet használtak. A szövegekben ilyen, amikor Portik arra emlékezteti Gyárfást, segített neki, amikor kidurrant a kereke („gumicsere”, „kerékcsere” stb. kifejezések). Azt a vádlottak is elismerték, hogy itt nem egy valós kerékcsere történetéről beszélgetnek. A nyelvi szakértők megállapították a párbeszédrészlettel kapcsolatban, hogy a beszélők metaforákban beszélnek, amelyek „a dekódolás alapján bűncselekményre utalnak”.

Az eredeti szöveg:

Portik: Én azért csináltam meg azt a melót anno, részben, (szünetet tart) át’autószerelésért (szünetet tart), mer’ elromlott, emlékszel, defektet kaptál.

Gyárfás: Igen.

Portik: És engem hívtál föl, hogy cseréljem ki a gumit. Jó így?

Gyárfás: Te mondtál dolgokat, hogy tudsz segíteni.

Portik: Igen.

A szakértők igyekeztek dekódolni a szöveget, íme az eredmény:

Portik: Én azért csináltam meg a melót anno, részben mert nálad hiba volt a rendszerben, akadályba ütköztél, kellemetlenséged, problémád volt (ezek közül bármelyik lehet).

Gyárfás: Igen.

Portik: Én engem felhívtál, hogy oldjam meg a helyzetet.

Gyárfás: Te mondtál dolgokat, hogy tudsz segíteni.

Portik: Igen.

Gyárfás Tamásra nem volt jellemző az ironikus beszédmód, amikor Portikkal beszélt – állapította meg a dokumentum, ami szintén problémás állítás a védelem számára. Gyárfás ugyanis azzal védekezett korábban, hogy számos esetben, amikor látszólag elismer valamit vagy igennel felel, akkor azt csak ironikusan mondta. A szakértők a felvételek elemzése során azonban más következtetésre jutottak. Egy különálló szakvéleményben egyébként kitértek arra, hogy Portik érti-e az iróniát. Ennek kiderítésére a nyelvészeti szakértő több Örkény-novellát mutatott be Portiknak, illetve hétköznapi szövegeket is. A vizsgálatból az derült ki, hogy Portik érti, ha iróniával találkozik.

A következő tárgyalási nap június 22-ére esik, amelyet szorosan követ öt másik tárgyalási nap. Zamecsnik Péter csütörtökön nyújtotta be a bírónak azt a terjedelmes dokumentumot, amelyben észrevételeket tett a nyelvészeti szakvéleménnyel kapcsolatban, pontosabban a szakvélemény kapcsán tett megállapításaira válaszoltak a szakértők, erre pedig ismét válaszolni kívánt a védelem. A következő tárgyalási napon tehát ízekre szedik majd a nyelvészeti szakvéleményt, az észrevételekre ismét reagálhatnak majd a szakértők is. Póta Péter bíró tervei szerint meghallgatják a hangtechnikai szakértőt is, akinek szakvéleményét szintén többféle módon értelmezte a vád és a védelem. Remélhetőleg ezek után megkezdődhet a hangfelvételek meghallgatása is: a tervek szerint a nyilvánosság számára egy kitisztított, lelassított felvételt mutatnak be, így talán jobban hallhatók lesznek a párbeszédek.