Bethlen Trianon revíziója kapcsán a kis lépések politikáját követte. Ilyen volt a Sopron és környéke ügyében kiírt sikeres népszavazás, melynek eredményeként hazánk megtarthatta a „leghűségesebb várost”, illetve Magyarország Népszövetségbe történő felvétele is.
Az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság – amelynek hatásai már 1930-ban súlyosan érintették Magyarországot – megtörte a megelőző egy évtized dinamikus fejlődését, ami 1931-ben Bethlen kormányának a végét is jelentette.
A gróf 1931 később is a magyar politikai élet meghatározó szereplője maradt, s Horthy bizalmasának számított. Hatvanadik születésnapján, 1934-ben az ország irányító lelkének nevezték. A háttérből folyamatosan figyelte a fejleményeket, az egyre inkább jobbra sodródó politikai folyamatokat látva megpróbálta azokat tompítani. Következetesen kiállt a nyugati orientáció mellett, a világháborúba történő belépést tragikus lépésnek tartotta, s ellenezte a zsidótörvényeket. A német megszállást követően illegalitásba vonult, de kapcsolatát a kormányzóval ezek alatt a hónapok alatt is fenntartotta.
Bethlen István 1944. december 6-án a Somogy megyei Niklán került a szovjet hadsereg fogságába.
Sorsáról 1945 februárjában a szovjet hatóságok úgy döntöttek, hogy „Bethlent ténylegesen el kell szigetelni, le kell tartóztatni és a Szovjetunióba szállítani, ott kell őrizni néhány hónapig, amelynek leteltével véglegesen rendezni kell ezt a kérdést.”
Bethlen István 1946. október 5-én a Butirszkaja börtön kórházában, a hivatalos szovjet tájékoztatás szerint szívbénulásban halt meg.
Jelképes hamvait 1994-ben hazaszállították, és június 17-én a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra, Antall József és Deák Ferenc sírja mellé.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!