Száz éve alakított kormányt Bethlen István

Pontosan száz évvel ezelőtt alakította meg kormányát gróf Bethlen István, a két világháború közötti korszak egyik legmeghatározóbb konzervatív politikusa. Bethlen és kormánya volt az, aki a háborús vereség és az ország területének kétharmadát elcsatoló trianoni békeszerződés okozta gazdasági, politikai és lelki sokkból kiemelte a nemzetet.

2021. 04. 14. 6:05
Forrás: tortenelemportal.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Új politikát kell kezdenünk, mert a politikát ott, ahol Tisza István elhagyta, újrakezdeni nem lehet. A régi jelszavak elkoptak, sok irányzat, amely ebben az országban annak idején diadalmasan haladt előre, ma nem követhető. Megváltoztak a viszonyok, megváltozott körülöttünk a világ képe, megváltozott idebenn az ország képe, új irányok és új emberek léptek a porondra. De azért, bár új politikát keresünk, ezt a politikát össze kell kapcsolnunk a múlttal; össze kell kapcsolnunk azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, amelyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek az országnak, ennek az államnak a rendje. Össze kell kapcsolnunk azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, mert ha ezeket nem vesszük figyelembe, romba dől ebben az országban minden. Új politikát kell követnünk, de a régi politika hibái nélkül. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy egy nemzet életének vagyunk az őrei, nem osztályoknak, nem felekezeteknek, nem pártoknak, nem egyéni érdekeknek, hanem kizárólag a nemzet érdekének.” – mondta 1921. április 19-én a nemzetgyűlésben kormányprogramjának ismertetésekor gróf Bethlen István.

A neves erdélyi felmenőkkel rendelkező Bethlen István előtt nem kisebb feladat állt, mint a forradalmak és Trianon után 1920-ban létrejött rendszernek a konszolidálása, aminek érdekében kiegyezett a szociáldemokratákkal, és koalícióra lépve a kisgazdákkal, megteremtette a stabil kormányzás pártpolitikai alapjait. A gazdaság sikeres szanálásával és a racionálisan felhasznált népszövetségi hitellel a húszas évek közepére nemcsak talpra állt, hanem növekvő pályára állt a magyar gazdaság. Megalapították 1924-ben a Nemzeti Bankot, bevezették a nyugdíj- és betegbiztosítást, 1927-ben pedig megszületett a korszak egyik legstabilabb fizetőeszköze, a pengő.

Kiegyezett a szociáldemokratákkal, koalícióra lépett a kisgazdákkal, stabil kabinetet teremtett
Fotó: Magyarságkutató Intézet

Bethlen Klebelsberg Kuno személyében olyan vallás- és közoktatásügyi minisztert választott maga mellé, aki a magyar kultúrfölény gondolatával és annak konkrét intézkedésekre – iskolahálózat kiépítése – váltásával megteremtette a rendszer fő kultúrpolitikai ideológiáját.

Bethlen Trianon revíziója kapcsán a kis lépések politikáját követte. Ilyen volt a Sopron és környéke ügyében kiírt sikeres népszavazás, melynek eredményeként hazánk megtarthatta a „leghűségesebb várost”, illetve Magyarország Népszövetségbe történő felvétele is.

Az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság – amelynek hatásai már 1930-ban súlyosan érintették Magyarországot – megtörte a megelőző egy évtized dinamikus fejlődését, ami 1931-ben Bethlen kormányának a végét is jelentette.

A gróf 1931 később is a magyar politikai élet meghatározó szereplője maradt, s Horthy bizalmasának számított. Hatvanadik születésnapján, 1934-ben az ország irányító lelkének nevezték. A háttérből folyamatosan figyelte a fejleményeket, az egyre inkább jobbra sodródó politikai folyamatokat látva megpróbálta azokat tompítani. Következetesen kiállt a nyugati orientáció mellett, a világháborúba történő belépést tragikus lépésnek tartotta, s ellenezte a zsidótörvényeket. A német megszállást követően illegalitásba vonult, de kapcsolatát a kormányzóval ezek alatt a hónapok alatt is fenntartotta.

Bethlen István 1944. december 6-án a Somogy megyei Niklán került a szovjet hadsereg fogságába.

Sorsáról 1945 februárjában a szovjet hatóságok úgy döntöttek, hogy „Bethlent ténylegesen el kell szigetelni, le kell tartóztatni és a Szovjetunióba szállítani, ott kell őrizni néhány hónapig, amelynek leteltével véglegesen rendezni kell ezt a kérdést.”

Bethlen István 1946. október 5-én a Butirszkaja börtön kórházában, a hivatalos szovjet tájékoztatás szerint szívbénulásban halt meg.

Jelképes hamvait 1994-ben hazaszállították, és június 17-én a Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra, Antall József és Deák Ferenc sírja mellé.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.