Tíz évet is kaphat a bordélyt működtető ékszerész

Három éve változott a prostitúciós ügyek büntetőjogi megítélése Magyarországon. Igazodva az 1957-es New York-i egyezményhez, mely önmagában a legális prostitúciós tevékenységet elismeri, de tiltja a nők prostitúciós kizsákmányolását, a nyugat-európai joggyakorlatnak megfelelően a emberkereskedelemként kezelik a prostituáltakból élő, úgynevezett parazita bűncselekmények elkövetőit. A jogszabály értelmében nálunk tilos a bordélyház üzemeltetése is, ennek ellenére évente több büntetőeljárás is indul titkos örömtanyák ügyében.

Siófoki bűnözők elfogása, akik 2020 májusában vettek rá erőszakkal egy nőt prostitúcióra Forrás: police.hu

A bíróság állásfoglalása szerint továbbra is szabadlábon védekezhet az a két gyanúsított, akik a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi felderítői által beszerzett bizonyítékok alapján idén áprilisban egy budai bérelt lakásban működtettek titkos bordélyházat. A Magyar Nemzet információi szerint a budapesti ékszerész és szekszárdi barátnője korábban máshol is bérelhetett már ingatlanokat ilyen céllal prostitúcióra vállalkozó nőknek. A jelenleg prostitúció elősegítése bűntett gyanúja miatt május első napjaiban elrendelt eljárásban a bűncselekményből származó bevétel egy részéért a gyanúsítottak interneten hirdették nők szexuális szolgáltatásait, melyhez ők biztosították a lakást és a tevékenység egyéb feltételeit. Ha bizonyíték merülne fel arra, hogy az illegális örömtanya üzemeltetőinél valaki nem önként, hanem erőszak, zsarolás hatására vállalt prostitúciós tevékenységet, akkor súlyosbodhat a jogsértés minősítése, emberkereskedelem gyanúja miatt vonnák felelősségre a lakás bérlőit.

Rendőrségi razzia egy illegális bordélyként működő bérelt lakásban
Fotó: Police.hu

Tiltott zónák

2018 végén adott ki egy állásfoglalást a Legfőbb Ügyészség arra vonatkozólag, a prostitúcióval kapcsolatos bűntettek esetén mikor állapítható meg az emberkereskedelem. A hatályos magyar jogszabály, a „maffiatörvénynek” is nevezett 1999. évi LXXV. törvény szerint a prostitúció önmagában nem számít bűncselekménynek, szabálysértési eljárás is csak azok ellen indul, akik a tilalmi zóna alá eső területen, közintézmények, iskolák, templomok, főutak közelében próbálkoznak prostitúciós tevékenységgel. Adójogi – és egészségügyi normatíváknak is meg kell felelni ahhoz, hogy valaki vállalkozóként legálisan ebből éljen. A prostituált bérelhet magának lakást erre a célra, önmaga hirdetheti is a szolgáltatást, ez nem jogsértő. Ám ha más reklámozza a prostituáltat, más szervezi az üzletet, kezeli a kuncsaftok hívásait, más bérli vagy adja át erre a célra a lakását, a prostituált bevételéből részesülve pénzt kér a védelemért, fuvarozásért, az már bűncselekményt követ el.

Kiszolgáltatottság és kizsákmányolás

Horváth László budapesti ügyvéd szerint ezek voltak korábban az úgynevezett parazita-bűncselekmények, melyeket most is szankcionál a jog, ám ha már erőszakos magatartásra is talál bizonyítékot a hatóság egy eljárás során akkor megváltozik a minősítés. A jogász kifejtette, köznapi értelemben emberkereskedelem alatt azt szokás érteni, amikor egy nőt vagy lányt pénzért eladnak, majd aztán prostitúcióra kényszerítenek. A modern joggyakorlat szerint az emberkereskedelem ennél sokkal szélesebben értelmezendő: minden olyan eset emberkereskedelemnek számít, ahol a prostituált kiszolgáltatott helyzetben volt, és őt kizsákmányolás céljából eladták, megvásárolták, elcserélték, átadták, átvették, toborozták, szállították, elszállásolták, elrejtették vagy megszerezték. Horváth László hozzátette, az sem mentség, ha a megfélemlített nő beleegyezik ebbe a kiszolgáltatottságba, illetve önmaga által kerül olyan helyzetbe – például uzsorakölcsön miatti adósság –, amit a prostitúcióbál élők kihasználnak.

Siófoki bűnözők elfogása, akik 2020 májusában vettek rá erőszakkal egy nőt prostitúcióra
Fotó: Police.hu

Vigalmi negyedek külföldön

A prostituáltak kizsákmányolását tiltó 1950-es, 1957-ben módosított ENSZ-egyezmény szerint minden olyan jogsértés üldözendő, mely fizikai vagy pszichikai erőszakkal bír rá valakit prostitúcióra. Az egyezmény tiltja a bordélyházak engedélyezését is, mert a jogalkotók szerint ezekben a mások által irányított intézményekben elvesztik a nők szabad akaratukat. Magyarország elsők között csatlakozott a nemzetközi szabályokhoz, nálunk 65 éve tilos helyet, teret biztosítani a prostitúcióhoz. Bár Németország és Hollandia is csatlakozott a kizsákmányolás ellen irányuló jogelvhez, az úgynevezett vigalmi negyedekben engedélyezi a bordélyokat, rendőri felügyelet mellett. Svájcban is ez a helyzet, csak ott nincsenek külön utcák ilyen célra elkülönítve. A rendőrök szerint a szervezett prostitúció esetében jobban ellenőrizhető a szolgáltatás tisztasága, kiszűrhetők a jogsértések, illetve védhetők a prostituáltak is az erőszakos vendégekkel szemben. A vigalmi negyedekben dolgozó nőknől naprakész, fényképes nyilvántartást, orvosi ellenőrzést kér a hatóság, ennek megsértése az engedély bevonásával jár. A német, holland és svájci rendőrök szerint ebben a rendszerben kevesebb a prostitúcióhoz köthető egyéb jogsértés, rablás, fizikai erőszak, zsarolás, kábítószer-terjesztés. Álláspontjuk szerint a szervezett bűnözést a bordélyházak tiltásával sem lehet távol tartani a prostitúciótól, ez a bűnbandák első számú bevételi forrása, ám az engedélyezéssel és az ehhez köthető felügyelettel könnyebben kezelhető a helyzet. Kevesebb a prostituáltakat ért bántalmazás is, legutóbb 2009-ben, Amszterdamban ért halálos támadás egy, a vigalmi negyedben dolgozó lányt, pont egy magyar prostituált volt az áldozat. A Pingvin becenevű Szabó Bernadettet több késszúrással ölték meg, ami arra utal, gyilkosát fékezhetetlen indulat, bosszú, esetleg szerelemféltés vagy valami perverz hajlam vezérelte, nem a nő pénze, ékszerei megszerzése volt a célja. A holland és a magyar rendőrség mai napig keresi a gyilkost, 15 ezer euró, azaz több mint ötmillió forint járna a gyilkos személyéhez elvezető információért.

Az Amszterdamban tizenegy éve megölt lány gyilkosát a holland és a magyar rendőrök is keresik
Fotó: Police.hu

Tízezer prostituált

A magyarországi statisztika szerint évente átlagosan két-három esetben indítanak nyomozást ilyen ügyekben, legutóbb a BRFK II. kerületi rendőrkapitányságán. A legtöbb esetben a budapesti rendőröknek kell eljárniuk, ami nem meglepő, hiszen a becslések szerint a Magyarországon dolgozó közel tízezer prostituált –a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének hároméves felmérését alapul véve – több mint háromnegyede a fővárosban dolgozik. A közelmúltban Baján és Győrben is buktattak meg titkos bordélyokat a rendőrök. Korábban a külföldi hatóságokkal együttműködve Bécsben fogtak el egy nógrádi bandát, akik öt stúdiót bérelve ötven magyar prostituáltat foglalkoztattak az osztrák fővárosban, ahol szintén tilos a bordélyházak működtetése.

Ahogyan azt korábban a Magyar Nemzet is megírta, Németországban két esetben is olyan magyar bűnözőket fogtak el tavaly májusban, akik az engedélyezett bordélyházakban bérelt szobákban erőszakkal prostitúcióra kényszerített magyar nőket dolgoztattak. A borsodi falvakból toborzott fiatal lányok úgy tudták, pincérként fognak elhelyezkedni a német autópályák melletti motelekben, a bűnözők bántalmazással, irataik elvételével, szexuális erőszakkal bírták rá őket a prostitúcióra. Prostitúció elősegítése miatt ötéves börtönbüntetést szabhat ki a bíróság. Emberkereskedelem esetében ennek a duplája is lehet a büntetés, ha pedig bűnszervezet tagjaként vesz részt valaki a jogsértésben, tizenöt éves szabadságvesztést kockáztat.