Össznemzeti ügy a haza védelme

A nemzeti biztonsági stratégia elemei köszönnek vissza Magyarország új nemzeti katonai stratégiájában. Kiemelt kérdés a haderő további fejlesztése, modernizálása, bővítése. Már a közeljövőben növelni fogják a harcoló alakulatok létszámát és új helyőrségeket is létrehoznak.

2020.03.06. Ujdorogd Légirohamot szimuláltak a Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat részeként tartott Hawk Strike 2020 gyakorlaton magyar és amerikai katonák csütörtökön Veszprém megyében, az újdörögdi bázison. Sánta Gábor, a MH 2. vitéz Bertalan Árpád különleges rendeltetésű dandár parancsnoka az MTI-nek kiemelt fontosságúnak nevezte a gyakorlatot. Elmondta: ezek a gyakorlatok teszik lehetővé, hogy a taktikai együttműködést, a jeleket, jelzéseket be tudják gyakorolni a külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy egy műveleti területen is hatékony közös munkát végezhessenek. A gyakorlaton az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi erőinek wiesbadeni parancsnokságához tartozó páncélos felderítők, a szintén amerikai 3. harcihelikopter-dandár, valamint a vitéz Bertalan Árpád dandár, az MH 86 szolnoki helikopterbázis, az MH Bakony harcikiképző központ és az MH 5. Bocskai István lövészdandár katonái vettek részt. A feladatokat száz-százhúsz katona végezte el, két napja pedig egy másik, ugyanekkora csapattal hajtották végre a gyakorlatot – közölte Sánta Gábor. A légirohamban a Magyar Honvédség két MI-24-es harci helikoptere, valamint az amerikaiak két Boeing CH-74 Chinook kéthajtóműves, nehéz szállítóhelikoptere, valamint több amerikai UH-60 Black Hawk helikopter és ennek a sebesültszállító, HH-60-as változata vett részt. A légirohamot szárazföldi lövész alegységek támogatták. A Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat február 24. és április 15. közt zajlik Magyarországon, a Hawk Strike 2020 gyakorlat repülési és éleslövészeti feladatai pedig pénteken zárulnak. Fotó:Kurucz Árpád

Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnoka egy háttérbeszélgetésen a jövő célkitűzéseiről beszélve kifejtette: célja a harcoló alakulatok létszámának növelése és további helyőrségek létrehozása. A háttérbeszélgetés másik résztvevője, Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellett a vezérőrnagy azt is kiemelte: már mintegy kilencven középiskolával működik együtt a Magyar Honvédség. A jövőben – a további együttműködések megkötése mellett – újabb katonai középiskolákat és kollégiumokat kívánnak alapítani, ezzel is segítve a honvédelmi és hazafias nevelést. Ruszin-Szendi Romulusz is kiemelte: a katonák a migránshelyzet és a pandémia során is megmutatták, hogy számíthat rájuk az ország.

A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a nagy intenzitású, összhaderőnemi műveletekben történő nagyobb szerepvállalásra
Fotó: Kurucz Árpád

Ennek köszönhetően nőtt a katonák társadalmi megbecsültsége, amelynek fenntartása ugyancsak a jövő célkitűzései közé tartozik. Mindketten kiemelték: a honvédelmi és haderőfejlesztési program célja az ország és a lakosság biztonságának megőrzése a jelenben és a jövőben egyaránt. A miniszter hangsúlyozta: a haditechnikai eszközök beszerzése és a katonai életpálya továbbfejlesztése mellett a katonák egyéni felszereltsége az egyik központi eleme a haderőfejlesztési programnak. Ennek sikerességét egy friss példával szemléltette a tárcavezető az Ohiói Nemzeti Gárda egy hónapos minősítő gyakorlatáról hazatérő önkéntes tartalékos század kapcsán, ugyanis a gyakorlatot vezető amerikai fél elismeréssel szólt a magyar tartalékosok teljesítményéről és technikai felszereltségéről.

begyűrűző válságok

A miniszter és a honvédség parancsnokának szavai összecsengenek Magyarország új nemzeti katonai stratégiájáról (a továbbiakban: stratégia) szóló kormányhatározattal, amely szerint a haza védelme össznemzeti ügy. A haderő képességeinek fejlesztése mellett megköveteli az országvédelemben érintett szervezetek közötti szoros együttműködést, a gazdaság növekedése mellett a nemzeti védelmi ipar fejlesztését, a széles társadalmi összefogást és az állampolgárok haza védelme iránti elkötelezettségét.

A kormányhatározat kimondja: változékony és nehezen kiszámítható biztonsági környezetünkben előrejelzés nélkül alakulhatnak ki válságok közvetlenül Magyarország határain, közvetett térségünkben vagy stratégiai távolságokban. A modern globalizált világban a távoli válságok is rövid idő alatt begyűrűzhetnek a régió és az ország területére, aláásva az állampolgárok és a haza biztonságát, ahogy azt a 2015. évi migrációs válság is bizonyította. Ugyanakkor leszögezik: Magyarország egyetlen államot sem tekint ellenségnek.

A dokumentum szerint Magyarország stratégiai célkitűzése, hogy 2030-ra olyan Magyar Honvédséget építsen, amely a NATO tagjaként és a régió egyik meghatározó haderejeként képes garantálni az ország biztonságát, elrettenteni az esetleges agressziót, támogatni az összkormányzati védekezést a katonai és nem katonai fenyegetésekkel és kihívásokkal szemben, továbbá képes ellátni szövetségi és európai uniós tagságából származó feladatait.

hadi drón és kiberhadviselés

Biztonságpolitikai és katonai elemzők szerint fontos látni, hogy az év elején elfogadott nemzeti biztonsági stratégia elemei köszönnek vissza a stratégiában. Kiemelt kérdés a haderő további fejlesztése, modernizálása, bővítése. Növelni fogják a harcoló alakulatok létszámát és új helyőrségeket is létrehoznak. Kiemelt figyelmet kap a hibrid- és a kiberhadviselés elleni, akár támadó jellegű fellépés és a hadi drónok rendszeresítése is. A minden területen jelen lévő mesterséges intelligenciával rendelkező robotok, a forradalmian fejlődő drónraj-technológia, az ember-robot együttműködésben megvalósuló katonai feladat-végrehajtás, az automatizált döntéshozatali technológiák, a 3D-s nyomtatás katonai alkalmazása, a kibertérműveletek és az irányított energiájú fegyverek, valamint a nagy pontosságú és autonóm csapásmérési képességekkel rendelkező haditechnikai eszközök alapjaiban változtatják meg a jelenlegi hadviselés szabályait és eljárásrendjét. A jövő hadszínterein kisebb létszámú, fejlett technológiai támogatással rendelkező szemben álló felek megjelenése várható.

A stratégia azt írja: a nyilvános diplomácia és a stratégiai kommunikáció révén jellemzővé vált a belföldi és a nemzetközi közvélemény aktív és tudatos befolyásolása, az információs műveletek keretében az információs csatornák és közösségi médiaplatformok manipulálása, a társadalmi, politikai és gazdasági instabilitás gerjesztése, a válságok kihasználása, valamint a befolyásolás és nyomásgyakorlás eszközeként a feltételekhez kötött katonai és gazdasági-pénzügyi segítségnyújtás. A nem katonai műveletek előtérbe kerülése automatikusan maga után vonja a háború és a békeállapot közti határ elmosódását.

Vagyis – írják – a jelenkori korszerű háborúkban elmosódik a hadászati és a hadműveleti szintek közötti különbség, valamint megváltozott a győzelem fogalma, ugyanis a támadó félnek a politikai cél elérése érdekében nem szükséges az ellenség területének elfoglalása, haderejének, fegyveres erőinek megsemmisítése, gazdasági potenciáljának teljes lerombolása. A világűr, mint a legújabb technológiák telepítésének színtere, lehetőséget biztosít a nagyhatalmaknak, hogy a szárazföldek, a tengerek és óceánok felett telepített eszközrendszereik révén már békeidőben katonai és nemzetbiztonsági helyzeti előnyre tegyenek szert, háborús körülmények között pedig képesek legyenek hadászati fegyverrendszereik működtetésének biztosítására, a megfelelő szintű hadszíntér-felderítésre, teljes körű ellenőrzésre, valamint szükség esetén csapásmérésre.

alacsony valószínűség

A Magyar Honvédség alkalmazására állami és nem állami szereplők által jelentett fenyegetések esetében egyaránt sor kerülhet. Egy állami szereplő által hazánk ellen indított váratlan fegyveres támadás valószínűsége alacsony, esetleges bekövetkezése azonban rendkívül súlyos következményekkel járhat az ország egészére nézve. A Magyar Honvédségnek ezért mindenkor képesnek kell lennie – a szövetséges erők beérkezéséig akár önállóan – egy fegyveres támadás elrettentésére vagy annak bekövetkezése esetén az ország függetlenségének, területi egységének, határainak, állampolgárainak és anyagi javainak katonai védelmére.

A tömegpusztító fegyverekkel Magyarország és/vagy a környező országok ellen végrehajtott támadás valószínűsége szintén alacsony, következményei azonban beláthatatlanok. Ebben az esetben a Magyar Honvédség képességeinek alkalmazása elkerülhetetlen. A hagyományos és nukleáris, illetve kettős képességű rakétarendszerekkel esetlegesen végrehajtott, Magyarország ellen irányuló támadásokkal szembeni védelem szövetségi keretek között valósul meg, amelyhez hazánk is aktívan hozzájárul.

hírszerzés és elhárítás

A jelen és a jövő hadviselése túllép a hagyományos értelemben vett fegyveres konfliktusok határain – áll a stratégiában. A műveleti tér kiterjedésével a klasszikus szárazföldi és légierő haderőnemek mellett az elektromágneses, a kibertér és a világűr is egyre nagyobb szerepet kap a műveleti fölény megszerzésében és fenntartásában mind az elrettentés, mind pedig válság vagy fegyveres konfrontáció időszakában.

A komplex, nehezen kiszámítható biztonsági környezetben fel kell készülni a hazánkat, illetve a magyar állampolgárokat veszélyeztető kinetikus és nem kinetikus támadásokra, hibrid fenyegetésekre, valamint más válsághelyzetekre. Fokozottan szükség van a katonai hírszerzés és elhárítás hatékony működésére.

A stratégia szerint a nagyobb geopolitikai befolyásért folytatott globális versengés fokozódásával egyre inkább elmosódik a határ az elrettentés és védelemhez kapcsolódó béke- és válságidőszaki feladatok között. A modern állam fegyveres védelmének és a nemzet biztonságának alapja a felkészített nemzeti haderő, a haderőt támogatni és fenntartani képes védelmi ipar, a nemzet egysége, valamint a vezetés támogatottsága. A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie szövetségi keretek között nagy intenzitású, összhaderőnemi műveletekben történő nagyobb szerepvállalásra, amely alapot teremt az alacsonyabb intenzitású (béketámogató, válságkezelő stb.) műveletekben a rugalmas, feladathoz igazított részvételre is.

Fenntartható haderő

A stratégia végül összefoglalóan megfogalmazza: a Magyar Honvédségnek a kor követelményeinek megfelelő, szemléletében, szervezeti kultúráját és haditechnikáját tekintve is megújult, jól szervezett, a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó és ápoló, önállóan, szövetségi és európai uniós keretek között is hatékonyan alkalmazható, képességeit tartalékos rendszerrel megerősítő, fenntartható haderővé kell válnia. Továbbá hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében korszerűen felszerelt és kiképzett katonákkal, valamint rugalmasan alkalmazkodni képes, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható katonai képességekkel kell rendelkeznie.