Varga Judit: Hazánkban a titkosszolgálati tevékenység elválik a politikától

– Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. A titkosszolgálati döntések szakmai alapon történnek, nem politikai döntések alapján – mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben az izraeli kémszoftver ügyéről szólva. Varga Judit a gyermekvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásról is beszélt. A Magyar Nemzet kérdésére megerősítette, hogy a kormány kitölti a rendelkezésére álló két hónapos határidőt, hogy válaszoljon a brüsszeli felszólító levélre.

– Sajnálatos, hogy a politikai nyilatkozatok hamarabb jelentek meg, minthogy a véleményformálók elolvasták volna a törvény különböző szakaszait. Ez sok téves információhoz vezetett

– mondta Varga Judit a gyermekvédelmi törvény körüli vitáról hétfőn Brüsszelben. Az igazságügyi miniszter magyar újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján megerősítette: az Európai Bizottság (EB) a múlt héten ötvennégy oldalas felszólító levelet küldött a jogszabály miatt. – Az előző határidő udvariatlan volt. Most itt a lehetőség, hogy kitöltsük a rendelkezésünkre álló, két hónapos határidőt – fogalmazott a tárcavezető a Magyar Nemzet kérdésére, miszerint a kormány mikor tervez válaszolni a brüsszeli levélre. Varga Judit emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottsággal folytatott, eddigi levelezés során a testület mindössze egyhetes válaszadási lehetőséget biztosított. – Egy héten belül válaszoltunk a közel húszoldalas, adminisztratív jellegű megkeresésre. Ilyenre korábban nem volt egy hónapnál rövidebb határidő – húzta alá.

Jogállamisági jelentések: önkényes a témaválasztás

Az igazságügyi miniszter az EB kedden nyilvánosságra kerülő, 2021-es jogállamisági jelentéscsomagjáról is beszélt. – Arra számítok, amire eddig: hiányzik a tiszta módszertan, a témaválasztás pedig önkényes.

Nincsenek kétségeim afelől, hogy politikai célokra akarják majd használni a jelentéseket

– vélekedett, hozzátéve: maga a rendszer is úgy indult, hogy azt két ország, Magyarország és Lengyelország ellenezték. Az Európai Bizottságnak a szerződések értelmében nem volt felhatalmazása a jelentések elkészítésére. Az igazságügyi miniszter ismét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét vagy az antiszemitizmus elleni küzdelmet nem foglalják a vizsgálandó témák közé. Kiemelte azt is, hogy a médiapluralizmus kérdése, a médiapiac vizsgálata pedig sokkal inkább piacgazdasági kérdés, amire nem feltétlenül a jogászok válasza az adott. – Az Európai Bizottság által megkérdezett NGO-k véleményének figyelembevételekor szintén hiányzik a tudományos alap – sorolta a miniszter a magyar kifogásokat.

Továbbra is önkényes a jogállamisági jelentéscsomag témaválasztása, vélekedett a miniszter Forrás: IM

Kell a nemzetbiztonsági védelem

– Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban, a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától.

A titkosszolgálati döntések szakmai alapon történnek, nem politikai döntések alapján.

Minden ilyen fellépés a legszigorúbb jogszabályi feltételek alapján zajlik – tette hozzá Varga Judit a sajtóban visszhangot kapott, izraeli kémszoftver ügyéről is szólva. Az MTI kérdésére kifejtette: a szolgálatok szakmai irányítása a Belügyminisztériumhoz és részben Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik. – Az Igazságügyi Minisztérium munkája ebben a kérdésben a jogszabályoknak való megfelelés biztosítását jelenti. Magyarországon a titkosszolgálati fellépések alkotmányos rendje értelmében ezen tevékenységeket az Országgyűlés erre kijelölt bizottsága ellenőrzi – fogalmazott, azt is hangoztatva:

„Ha körülnézünk, hogy mi történik a világban, például információt gyűjtenek a német kancellárról, egyértelmű, hogy minden komoly országnak kell, hogy nemzetbiztonsági védelme legyen”

Aktív magyar szerep az uniós konzultációban

Az igazságügyi miniszter azért érkezett Brüsszelbe, mert Magyarország megfigyelőként vesz részt az Európa jövőjéről szóló konzultáció irányító testületében. Hazánk Svédország, Spanyolország és Belgium mellett tölti be a megfigyelő szerepet. – Számunkra rendkívül fontos a konferenciasorozat. Közel két évtizedes EU-tagságunk alatt szereztünk már annyi tapasztalatot, hogy véleményt tudjunk mondani arról, hogyan is érdemes a jövőben működtetni az Európai Uniót – mondta Varga Judit, hozzátéve: amikor Magyarország csatlakozott a közösséghez, még nem volt adott ez a valóban történelmi lehetőség. – Eddig nélkülünk döntöttek a tagállamok együttműködésének szabályairól – hangoztatta.

– Mi nagyon aktívan részt veszünk a konferencia szervezésében, Magyarország élen jár az Európa jövőjéről szóló gondolkodásban

– érvelt. Mint mondta, vannak ugyanakkor kísérletek arra, hogy különböző munkacsoportok háttérmunkája alakítsa a konferencia végkövetkeztetéseit. – A végrehajtó testületben mindenesetre figyelni fogunk rá, hogy az alapvető állampolgári vélemények kerüljenek megfogalmazásra – szögezte le. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország hétpontos akciótervvel is készült a vitára, amit a kormány Európa-szerte meg is hirdetett. Az igazságügyi miniszter elmondása szerint az irányító testület hétfő délutáni ülésén azt a véleményt is képviselni fogja, hogy a nyugat-balkáni, csatlakozásra váró országok állampolgárait is csatornázzák be az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba.