– Az országos védekezés rendkívül összetett feladat, több terület összehangolásával zajlik másfél éve, és már kiderült, hogy a harmadik hullám után előnyösebb újraindulást eredményezett. Számos járványügyi döntés határozottan, gyors ütemben született Magyarországon. Gyorsasága miatt is kiemelendő az oltási programunk, amelynek a hatékonyságra utaló eddigi eredményei alapján a negyedik Covid-hullám küszöbén nem az aggodalomra, hanem a bizakodásra van okunk – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, aki a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. A Semmelweis-díjas szaktekintély felidézte: az előrejelzése szerint ősz elejére hozzánk is bizonyosan megérkezik a koronavírus-járvány Európa több országában már megjelent újabb hulláma.
Nem várnak drámai fordulatokat
Az állami kitüntetéssel elismert gyermekgyógyász, intenzív terápiás szakorvos szerint ezúttal abban reménykedhetünk, hogy nem lesz olyan magas a fertőzöttség szintje, így nem várhatók olyan kritikus helyzetek, mint amilyenek az előző hullámok idején előfordultak az egészségügyben is.
– Mostanra jelentős a lakosság átoltottsága, ami meghatározza a következő hullám lefolyását, mivel sokan eleve nem kapják el a vírust. Ritkán ugyan, de a vakcinák felvétele mellett is előfordulhat megbetegedés, az viszont alapvetően enyhe tünetekkel, könnyű lefolyással járhat. Ebben viszont nagy szerepe lesz a harmadik oltás mielőbbi felvételének. A harmadik dózis felfrissíti az immunrendszert, ezért egy induló hullám esetén fokozottabb lesz a beoltottak szervezetének védelme – emelte ki Velkey György. Hozzátette: az is fontos, hogy az oltatlanok a mutáns vírus elterjedése előtt, még most döntsenek a vakcinák nyújtotta biztonság mellett.
Második betegség a fiataloknál
A betegeket és a családtagjaikat az átlagnál jóval szélesebb spektrumban támogató, mintaszerűen humánus szemléletű kórházban is ápoltak korábban covidos fiatalokat.
– A koronavírussal fertőződött gyermekek nagyobb részét a gyógyításukra kijelölt Heim Pál Gyermekkórház fogadta. A pandémia elején még úgy tűnt, hogy az a gyerekekre kevésbé veszélyes, mostanra viszont már a 12 év feletti, oltható korosztályban is komoly betegségként kezeljük a koronavírus-fertőzést – hangsúlyozta a szakorvos.
Mint mondta, a járvány későbbi szakaszában például nagyjából száz olyan esetre derült fény hazánkban, hogy a tünetmentesen lezajlott koronavírus-fertőzés után három-öt héttel szívelégtelenség, nehézlégzés tüneteivel fiatalabbak kerültek kórházba. Egyfajta immunválaszként ugyanis úgynevezett sokszervi gyulladás lépett fel náluk, amely egy létfontosságú szerveket is veszélyeztető, súlyosabb, következményes betegség esélyét mutatta meg a szakembereknek.
– A sokszervi gyulladás hála Istennek jól gyógyítható, viszont gyors beavatkozást, kórházi kezelést igényel, esetenként az intenzív osztályon.
Ezenkívül még főkent a túlsúlyos, illetve alapvető kockázati tényezőkkel élő, 12 éven felüli fiatalok lehetnek jobban kitéve az akut megbetegedések miatt az őszi szezonban. Nagyon fontos figyelni őket, a megelőzés érdekében óvintézkedéseket tenni! – hívta fel a figyelmet a Bethesda kórház vezetője.
Mint elmondta: a nemzetközi szakirodalom ismeretében, a folyamatos orvosszakmai konzultációk, az évtizedes tapasztalataik és például a sokízületi gyulladás lehetséges következménye alapján a gyermekgyógyászok egybehangzó véleménye a Bethesdában is az, hogy amennyiben lehet, a 12 évnél idősebb fiatalok oltassák be magukat még az iskolakezdés előtt.
Velkey György jelezte, hogy a zuglói Bethesda gyermekkórház is kiemelt oltópontként működik, az év eleje óta tartó oltási kampányban naponta ezernyi felnőttet és fiatalt látnak el a Covid elleni vakcinákkal.
Álhír a tömeges elvándorlás
– Valóban leterheltek több területen is az orvosok, ápolók, akik jelentős többletmunkát teljesítenek – tért ki a kórházszövetség elnökhelyettese az egészségügyi dolgozók kötelező oltása és a paraszolvencia eltörlése miatt felkorbácsolt indulatokra, amit a fellazult munkaerőhelyzetben kihasználva, a baloldalon igyekeznek a rendszer katasztrófáját vizionálni.
– Nincsen felmondási hullám a kórházakban! Egy-két szakmában előfordulnak mozgások, de szó sincs tömeges elvándorlásról augusztusban – jelentette ki. Mint mondta, a Bethesdában sincs orvoshiány, sőt az elmúlt évek fejlesztései nyomán kibővült profilt jelenleg hiánytalan állománnyal, 160 orvossal látják el, miközben óriási túljelentkezés van diplomás egészségügyi szakemberekből: orvosokból, gyógytornászokból, pszichológusokból, bár csak időnként szabadul fel egy-egy álláshelyük.
– Az ápolókra helyenként adódik többletigény, de inkább a nagyon speciális területeken – folytatta Velkey György. – A jogállási törvény teljesen új státusokat biztosít a paraszolvencia eltörlése miatt bizonyos szakterületeken, ahol egyébként tisztességesek az orvosi fizetések, az érintettek nehéz helyzetbe kerültek a jelentős bevételkiesés miatt – fűzte hozzá. Megjegyezte: az egészségügy általános megítélése nagyon összetett jelenség, de fontos tisztázni, mert jelenleg egyetlen lényegi jelenségre épül. – Alapvetően meghatározza az ellátás megítélését Magyarországon, hogy a betegek számára értelmezhetetlen az orvoslás szakmai, tulajdonképpen legfontosabb része, nem látnak rá a protokoll szerint szigorúan strukturált, gyógyítómunkára. Ezért a legtöbben csak a személyes benyomások, a kórházi, rendelői dolgozók hozzáállása alapján értékelik vagy ítélik el egy-egy intézmény színvonalát. A mögöttes szakmai tartalomról – például arról, hogy miként operál egy sebész vagy hogyan diagnosztizál a belgyógyász – a betegeknek sokkal kevesebb objektív képük van. A közbeszédben előforduló vélekedések arról szólnak, hogy a gyógykezelés során milyen volt a „szolgáltatás” színvonala, például mennyire kedvesek az ápolók, orvosok – mutatott rá Velkey György.
Káros következmények
– Véleményem szerint, hogy ez ennyire meghatározó, nagyon rossz hatással van a magyar egészségügy megítélésére, mivel a szolgáltatási színvonal nincs olyan jó, mint a jóval minőségibb tartalom, az a szakmai tudásbázis, amit az egészségügyi személyzet nap mint nap képvisel. A magyar egészségügy sokkal jobb állapotban van, mint ahogy az helyenként elhangzik vagy ahogy a médiában, a közösségi oldalakon kiragadott jelenségek alapján bemutatják. Ezzel a betegek gyógyulását vetik vissza, mivel megrendülhet az egészségügybe vetett bizalom, ami pedig a gyógyítás szerves része, nagyban befolyásolja a fizikai kezelések eredményét – jegyezte meg.
Kiemelte: előrébb járunk, mint néhány éve, mivel már sokfelé tapasztalja, hogy egyre több kórházigazgató ügyel a hozzáállásra, a részletekre. Az igazgató szerint ez a fajta, figyelmes szemléletmód az ellátás lényegéhez tartozik, és már szervezeti szinteken is van áttörés. Emellett egyre több a pályázat, a belső felhívás a paradigmaváltás reményében, már sok helyütt javítanak az intézményi feltételeken, hogy a családok a kórházakban harmonikusabban jelen tudjanak lenni és emberibb bánásmódot kapjanak – húzta alá Velkey György.
Megemlítette: a szemléletformálásban segít például az a tízmilliárd forint keretösszegű állami pályázat is, amely támogatja az olyan eszközbeszerzéseket, infrastruktúra-fejlesztéseket vagy képzési programokat, amelyek családbarát és családközpontú szülészeti, újszülöttgyógyászati ellátást tesznek lehetővé országszerte. A szövetség családbarát díjai is ösztönzőleg hatnak – fűzte hozzá a szakember, aki a betegekkel, a munkavállalókkal és a családtagjaikkal összhangban, emberközpontú, modern kórházi rendszert honosított meg hazánkban. Ez a szemlélet pedig a poszt-Covid időszakban egyre inkább felértékelődik.
