Óriási az illegális migrációs nyomás hazánk déli határain, hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányságon a 2021. évben az illegális migráció elleni küzdelem terén elért eredmények bemutatására szervezett sajtótájékoztatón. A schengeni külső határon 53 297 intézkedésre volt szükség idén, míg tavaly 17 442 hatósági beavatkozás volt ugyanebben az időszakban – hangzott el. A migrációs nyomás közvetlen oka, hogy Görögország átszállította a szárazföldre a szigeteken lévő táborokból a menekülők tízezreit, akik zömmel a nyugat-balkáni útvonalon éppen Magyarország felé tartanak.
Boross Zoltán ezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője kiemelte: a migrációs nyomás növekedését jól mutatja, hogy míg tavaly 327 esetben 414 embercsempészt fogtak el, idén már 413 esetben 501 embercsempésszel szemben intézkedtek. Összesen 459 ügyben indítottak nyomozást embercsempészet miatt, ez az ügyszám már meghaladja a tavalyi egész éves statisztikát. Az illegális migránsok 41 ország állampolgáraiból kerülnek ki.
Az ezredes az illegális migrációt a szervezett bűnözés egyik legjövedelmezőbb ágának nevezte; a bűnözők Szerbiától Ausztriáig 4-5 ezer eurót is elkérnek egy-egy illegális bevándorlótól. Afganisztántól Németországig mintegy 15 ezer eurót is fizetnek a bevándorlók, a legtöbb migráns azt mondja, hogy a családja adta össze a pénzt. Az embercsempészek rövid idő alatt óriási bevételekre tesznek szert kicsi kockázat mellett. Míg korábban minden bevételt feléltek, napjainkban a bevételek egy részét visszaforgatják, és folyamatosan technikai fejlesztést hajtanak végre. Így például
drónokat használnak a zöldhatár felderítésére, quadokkal végeznek szárazföldi felderítést. Folyamatosan figyelik és elemzik a magyar határvédő erők mozgását, technikai felszerelését, módszereit.
Idén már 433 embert vettek őrizetbe embercsempészet miatt. Jelentős az embercsempészek között azoknak a száma, akik Németországban vagy Ausztriában tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és csak a bűncselekmény elkövetése miatt érkeznek Magyarországra. Az embercsempészet szervezői zömmel szírek, afgánok, irakiak, pakisztániak, törökök vagy bangladesiek. A rendőrség tapasztalatai szerint jellemzően román, szerb, német, osztrák, lengyel rendszámú kölcsönzött személyautót használnak, és Magyarországon az M1-es, az M5-ös és az M6-os autópályát, valamint a 8-as és az 55-ös főutat használják, ám újabban már alsóbb rendű utakat, sőt időnként földutakat is igénybe vesznek.
Magyarországot az illegális migránsok és az embercsempészek továbbra is tranzitországnak tekintik, elsődleges úti céljuk továbbra is Ausztria és Németország.
Fontos szerepet kap hazánk védelmében az integrált határőrizet. Ennek egyik eleme a mélységi ellenőrzés, amelynek során statikus, fix ellenőrző pontokon, a kockázati tényezőket elemezve állítják meg a kérdéses gépjárműveket és vizsgálják át tüzetesen. A dinamikus mélységi ellenőrzés során mozgó járőrök bűnügyi operatív információkra azonnal reagálva fogják el az embercsempészeket. Ezzel a módszerrel idén már 400 embercsempészt és 3492 illegális migránst fogtak el.
A rendőrség felderítése és elemzése szerint
Szerbia területén szinte teljesen átvették az irányítást a szír, afgán és török embercsempészek, akik kizárólag az interneten kommunikálnak, a migránsok felvételi helyét GPS-koordinátákkal jelzik.
Múlt év második félévében itthon emelkedett a magyar elkövetők száma, akik a migránsok elszállásolásában, illetve továbbszállításában vettek részt. A járműben történő úgynevezett megbújásos embercsempészetre jellemző, hogy román és török teherautók vontatmányaiban rejtik el a migránsokat, és a nagy forgalmú határátkelőket veszik célba – ismertette az ezredes, aki szerint az embercsempész-szervezetek és az illegális migránsok is videókat tesznek közzé a közösségi médiában erről, így „reklámozva” a tevékenységüket.
Az ezredes fő célnak nevezte a kiinduló és a célországban levő főszervezők azonosítását és elfogását.
