Országunk függetlenségének lényege, hogy megőrizzük hitünket, magyarságunkat, továbbá szeretettel és alázattal dolgozzunk közösségeinkért
– mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Pécsen. Potápi Árpád János a Pécs és a Dél-Dunántúl szerb megszállás alóli felszabadulásának századik évfordulója kapcsán rendezett megemlékezésen úgy fogalmazott: a magyarok ma is azt akarják, mint száz éve, hogy az ezeréves magyar állam önállóságát tiszteletben tartsák, és országunkat ne hűbéresként kezeljék.
A magyarok soha többé nem akarják, hogy az egykori, 1921-es Pécsi Szocialista Párt mintájára ismét külföldről pénzelt szervezetek a magyarok érdekeivel szemben gyakorolják a hatalmat, s hogy a Linder Bélához hasonló hazaárulók Magyarország szuverenitása és a magyarság közös érdekei ellen küzdjenek
– hangsúlyozta. A Károlyi-kormány egykori hadügyminisztere ugyanis akkor Pécs polgármestereként behívta a szerbeket a városba.
Potápi Árpád János azt mondta, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl egy részének szerb megszállásáról és az azt követő felszabadulásról a mai utódoknak kötelességük megemlékezni, hiszen a helyiek hazájukért harcoltak, s bírták ki a harminchárom hónapig tartó megszállást. Emlékeztetett arra, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében Bornemissza Gergely azt íratta a kardjára: „A hazáért!” – Ez az, ami a küzdelem közepette bátorságot, erőt és védelmet adott neki – fűzte hozzá. A hazáért folytatott harc az államtitkár szerint mindig meghozta a gyümölcsét: a türelmet és a kipróbáltságot.
– Ezek az értékek is alkotják népünk gerincét, s ez ad olyan tartást, amellyel a Dél-Dunántúlon élők is kibírták a szerb megszállást, majd a felszabadulás után töretlen lelkesedésről tettek tanúbizonyságot
– húzta alá.
Mint mondta, az 1921. augusztus 22-én bevonuló magyar csapatokat óriási öröm fogadta Pécsen, ugyanis a pécsieket nem vezette félre és nem törte meg a kommunista pribékek ténykedése, Pécs és a Dél-Dunántúl a hazaárulókkal szemben is megmaradt magyarnak a megszállás 33 hónapja alatt is.
– A pécsiek fegyvere a kitartás és a megalkuvás nélküli helytállás volt
– jelezte az államtitkár.
Potápi Árpád János rámutatott: a helyiek érthették, mit jelent a hazáért állhatatosnak lenni, mert voltak, akik akkor sem lettek árulók, amikor a nemzethalál és a szétszakítottság nem víziónak, hanem valóságnak tűnt.
– Rajtuk is múlt, hogy ma a százéves felszabadulásról emlékezhetünk, hiszen nekik nem a kardjukra, hanem a szívükre volt felírva, hogy „A hazáért!” – mutatott rá. Az államtitkár kiemelte, a mai nemzeti világnézetünk alapja az, hogy nemcsak egyénként állunk a világban, hanem erős magyar közösségeket építünk a Kárpát-medencében és a nagyvilágban mindenütt, ahol magyar emberek élnek.
– A magyarok már bizonyították élni akarásukat, hiszen százötven év török hódoltság és a százegy éves trianoni szétszakítottság ellenére sem tűntek el, ugyanakkor megőrizték élni akarásukat, ma pedig – az elmúlt tíz-tizenegy év nemzetpolitikájának is köszönhetően – egy gyorsan fejlődő, értékeire büszkén tekintő, egységes Kárpát-medencei magyar közösségről beszélhetünk újra
– fogalmazott a politikus.
