– A hazánkra nehezedő illegális migrációs nyomás egy sor biztonságpolitikai, illetve titkosszolgálati szakértő szerint ugrásszerűen növekszik. Elsősorban az afganisztáni események, a tálibok előretörése, valamint a szíriai helyzet rendezetlensége biztosítja az Európába induló tömegeket. Kérem, jellemezze olvasóinknak elsőként az afganisztáni helyzetet és kihatásait Európára, az unióra, benne Magyarországra kivetve. Valóban számíthatunk egy, a 2015-öshöz hasonló nagyságú, vagy éppen nagyobb népvándorlásra?
– Az illegális migráció folyamatos nyomás alatt tarja nemcsak a hazai, de a nemzetközi rendészeti és nemzetbiztonsági szerveket. Európából tekintve a nyomás hullámvasút-szerűen változik egyik régióról a másikra. Nehéz előre megjósolni, hogy mi a következő kihívás, de hogy lesz, az szinte bizonyos. Ezért is folyamatos, proaktív hírszerzésre kell törekedni, aktívan figyelemmel követve az interneten fellelhető eseményeket. Nyilvánvaló, a legutóbbi afgán események minket is aggodalommal töltenek el. Afganisztán mindig is kiemelt kategóriába tartozott, ami az illegális bevándorlást kibocsátó országokat illeti; ebből a szempontból nem újdonság az afgánok legújabb hulláma. Ugyanakkor európai színtéren sokkal érzékenyebb az ilyen hírekre, és ennek megfelelően alakítja a politikát az EU-n kívüli országokkal. Hogy mást ne mondjak, Törökország elkezdte megépíteni a kerítést az iráni határon. Ez nyilvánvalóan le fogja lassítani a mostani migrációs hullámot, afgánok kisebb csoportjai különböző időkben és útvonalon fognak megérkezni a Balkánra. Ott jellemzően más nemzetiségekkel fognak keveredni, és ilyen csoportok tagjaként elsősorban embercsempész-szervezetek segítségével kísérelnek meg majd eljutni a kiválasztott célországba. Sok migráns szorult be a Balkánra, akik csak arra várnak, hogy továbbcsempésszék őket. Ennek ellenére, én kevés esélyt látok egy újabb tömeges menekülthullámra. Nem azért, mert nincs egy újabb invázióra igény, hanem azért, mert hatékony hírszerzéssel ezeket a kezdeményezéseket csírájában el lehet fojtani. Így történt például a 2018-as görög migránskaravánok esetén is, amit Telegram csatornákon szerveztek, vagy például a 2020. februári görög–török szárazföldi határ mentén kialakult konfliktus során is. Ha sikerül a megszerzett információkat időben a megfelelő helyre eljuttatni, az sokkal hatásosabb, mint több ezer határőr kivezénylése. Sajnos e téren nem mindig az történik, amit szeretnénk. Az államok kerítést építenek, mialatt az unió ezresével veszi fel az új határőröket. Ez persze üzenetnek szép, de sokkal olcsóbb lenne hatékony felderítéssel megakadályozni ezeket a kezdeményezéseket. Az Európai Embercsempészet Elleni Központot a 2015-ös válság után azzal a céllal hozták létre, hogy hatékony támogatást nyújtson a tagállamoknak az embercsempész-szervezetek elleni küzdelemben. Nekünk tovább kell lépnünk, és ügyek helyett a jelenségeket kell kezelni európai szinten.