– A hazánkra nehezedő illegális migrációs nyomás egy sor biztonságpolitikai, illetve titkosszolgálati szakértő szerint ugrásszerűen növekszik. Elsősorban az afganisztáni események, a tálibok előretörése, valamint a szíriai helyzet rendezetlensége biztosítja az Európába induló tömegeket. Kérem, jellemezze olvasóinknak elsőként az afganisztáni helyzetet és kihatásait Európára, az unióra, benne Magyarországra kivetve. Valóban számíthatunk egy, a 2015-öshöz hasonló nagyságú, vagy éppen nagyobb népvándorlásra?
– Az illegális migráció folyamatos nyomás alatt tarja nemcsak a hazai, de a nemzetközi rendészeti és nemzetbiztonsági szerveket. Európából tekintve a nyomás hullámvasút-szerűen változik egyik régióról a másikra. Nehéz előre megjósolni, hogy mi a következő kihívás, de hogy lesz, az szinte bizonyos. Ezért is folyamatos, proaktív hírszerzésre kell törekedni, aktívan figyelemmel követve az interneten fellelhető eseményeket. Nyilvánvaló, a legutóbbi afgán események minket is aggodalommal töltenek el. Afganisztán mindig is kiemelt kategóriába tartozott, ami az illegális bevándorlást kibocsátó országokat illeti; ebből a szempontból nem újdonság az afgánok legújabb hulláma. Ugyanakkor európai színtéren sokkal érzékenyebb az ilyen hírekre, és ennek megfelelően alakítja a politikát az EU-n kívüli országokkal. Hogy mást ne mondjak, Törökország elkezdte megépíteni a kerítést az iráni határon. Ez nyilvánvalóan le fogja lassítani a mostani migrációs hullámot, afgánok kisebb csoportjai különböző időkben és útvonalon fognak megérkezni a Balkánra. Ott jellemzően más nemzetiségekkel fognak keveredni, és ilyen csoportok tagjaként elsősorban embercsempész-szervezetek segítségével kísérelnek meg majd eljutni a kiválasztott célországba. Sok migráns szorult be a Balkánra, akik csak arra várnak, hogy továbbcsempésszék őket. Ennek ellenére, én kevés esélyt látok egy újabb tömeges menekülthullámra. Nem azért, mert nincs egy újabb invázióra igény, hanem azért, mert hatékony hírszerzéssel ezeket a kezdeményezéseket csírájában el lehet fojtani. Így történt például a 2018-as görög migránskaravánok esetén is, amit Telegram csatornákon szerveztek, vagy például a 2020. februári görög–török szárazföldi határ mentén kialakult konfliktus során is. Ha sikerül a megszerzett információkat időben a megfelelő helyre eljuttatni, az sokkal hatásosabb, mint több ezer határőr kivezénylése. Sajnos e téren nem mindig az történik, amit szeretnénk. Az államok kerítést építenek, mialatt az unió ezresével veszi fel az új határőröket. Ez persze üzenetnek szép, de sokkal olcsóbb lenne hatékony felderítéssel megakadályozni ezeket a kezdeményezéseket. Az Európai Embercsempészet Elleni Központot a 2015-ös válság után azzal a céllal hozták létre, hogy hatékony támogatást nyújtson a tagállamoknak az embercsempész-szervezetek elleni küzdelemben. Nekünk tovább kell lépnünk, és ügyek helyett a jelenségeket kell kezelni európai szinten.
– A szír helyzet, illetve a török–görög ellentét mennyire befolyásolja az illegális migrációt? Egyes elemzők szerint az Iszlám Állam központját sikerült felszámolni, ám az ISIS-t magát nem. Amennyiben ismét megerősödik, ismét tömegek indulhatnak Európába a háború elől?
– A szír helyzet megoldatlansága továbbra is folyamatosan fűti a migráció kazánját.
Továbbra is tömegek indulnak el, és – elsősorban a balkáni útvonalon – Németország felé tartanak.
Manapság ez a mozgás a felszín alatt, embercsempészek segítségével történik. A Balkánon egyre több embercsempész termelődik ki a migráns közösségből, akik aztán a piacra lépve tovább pörgetik ezt az illegális üzletet. A piaci igény nagy, és egyre több a vállalkozó. A szír vagy más közel-keleti náció tekintetében különös óvatossággal kell eljárni, hiszen a terrorizmus szele belengeti jövetelüket. Amikor egy ilyen embercsempészügyet vizsgálunk, könnyen olyan szálba bukkanhatunk, ahol felmerül a terrorgyanú. Ebben az évben is volt olyan eset például, hogy egy személyautóval vontatott lószállítót ellenőriztek a Balkánon. A lószállító üres volt, de láthatóan rejtekhely volt kialakítva benne; maga a sofőr pedig szerepelt az Europol adatbázisaiban. Rutin rendőri ellenőrzés volt, nincs bűncselekmény, de a körülmények miatt szükséges az eset kivizsgálása. Az ilyen esetekben szorosan együttműködünk az Europol szervezetén belül működő Európai Terrorellenes Központtal. Ha kell, forenzikus szakértőket is bevonunk az adatelemzésbe. Egész addig végezzük ezt a munkát, amíg megnyugtatóan ki nem zárjuk a terrorizmus gyanúját.
A török–görög viszony mélypontja a 2020. februári evrosi krízis volt, ami többek között azért nem vált elhúzódó válsága, mert a koronavírus-járvány első hulláma márciusban megérkezett. Kellett persze az EU érdekérvényesítő ereje is, hogy Törökország felhagyjon a migránsok buszokkal Isztanbulból Izmirbe történő szállításával. Azóta viszonylagos nyugalom van, a görög szigetekre sem érkezik annyi migráns, mint a pandémia előtt. De tudjuk, hogy ez a helyzet bármikor eldurvulhat, ezért a görög hatóságok ezért meg is erősítették a határkerítést a görög–török szárazföldi határon. Az ilyen fizikai akadályok megtorpantják a nagy migrációs mozgásokat, de egy idő után az embercsempész-tevékenység felerősödik, mivel az a migránsok egyetlen célja, hogy átjussanak az akadályon.
– Az úgynevezett balkáni útvonalon érkezik az unió schengeni határát is jelentő szerb–magyar határra az Ausztriába, illetve Németországba tartó illegális migránsok döntő többsége. Mi is a balkáni útvonal? Mennyiben azonos ez a kábítószer-maffiák által használt balkáni útvonallal?
– A balkáni útvonal manapság egy nagy kuszaság!
Rengeteg migráns szorult be és folyamatosan érkezik az utánpótlás.
A görög szigeteken viszonylagos a nyugalom, viszont az Evros folyó térségében erősödő csempésztevékenység tapasztalható. Theszaloníkiből különböző útvonalakon és járműveken indulnak tovább a migránsok. Észak-Macedóniából rendszeresen teherautós-elfogásokat jelentenek, míg Albániából gyalogosan és helyi taxik igénybevételével jutnak el a migránsok Szerbiába vagy Bosznia-Hercegovinába. A bihácsi Una-Sana kanton jelentős gyűjtőhelyévé vált az EU-ba vágyó néptömegeknek. Az első igazi akadály a magyar–szerb vagy bosnyák–horvát határ a migránsoknak. Innen csak embercsempészek segítségével tudnak továbbjutni. El is szaporodott az embercsempészetek száma, elsősorban Horvátországban és Szlovéniába, de e téren Magyarország is kezd felzárkózni. Horvátországban annyira túlterhelt a rendészeti és igazságügyi szervezet, hogy a nyomozások pár napon belül vádemeléssel és a sofőrök elítélésével befejeződik. Egyszerűen nincs idő nyomozni, mert jön a következő ügy. Nagyon sok csempészt fognak el a horvátok, a nyomás viszont nem csökken, mert folyamatos az utánpótlás és az önkéntes, aki gyorsan akar meggazdagodni.
A balkáni útvonalon elsősorban heroin érkezik Európába Magyarországon át. Tonnamennyiségű heroinlefoglalásra került sor nemrég a román konstancai kikötőbe, ami márványlapok közé volt rejtve egy konténerben. A heroinszállítmányokat kamionokba pakolva a román határon keresztül juttatják el Nyugat-Európába. Ha jól megnézem, a migráció és a kábítószer-csempészetben egy közös pont van, az unión kívülről érkező kamionok érintettsége. Egy rendőr ezek bármelyikében találhat embert vagy kábítószert. Bárcsak ilyen egyszerű lenne ezeknek a járműveknek az ellenőrzése!
– Az illegális migránsok 90 százaléka embercsempészeknek fizet, hogy az unióba csempésszék őket. A szervezett bűnözés milliárdos hasznot hajtó egyik fő bevételi forrás lett az embercsempészet. Hogy néz ki egy klasszikus, a balkáni útvonalon működő embercsempész-hálózat?
– Fontos azt látni, hogy szoros kapcsolat van a kibocsátó országok és a célállomás között, elsősorban rokoni vagy nemzetiségi alapon. Nyugat-Európába jelentős nagyságú bevándorló tömegek élnek különböző nemzetiségi háttérrel és több generációra is visszanyúlva. Ezek a rokoni/nemzetiségi szállak erősítik a migrációs mozgásokat. Egy Nyugat-Európában élő tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kapcsolatait felhasználva sofőröket keres abból a célból, hogy a Balkánra küldje. Nagy ismerősi körrel rendelkezik, akár a közösségi hálót is igénybe veszi, hogy sofőröket toborozzon.
Különböző közösségi platformokat vesznek igénybe – pl. Telegram, TikTok – ahol anonim módon reklámozhatják a szolgáltatásaikat, meghatározva az árakat és módszereket. Fontos, hogy bemutassák ők biztonságosan szállítanak; ez növeli a bizalmat a csempész és a migráns között. Van, hogy élő videóban közvetítik a csempészést, így a rokonok is követhetik az eseményeket. Amikor megtörténik egy szállítás, arról a videót feltöltik valamelyik applikációra.
Ezt követően földalatti bankrendszeren (Hawala) elrendezik a fizetséget a csempésszel vagy Belgrád egyik kávézójában letétbe helyezett pénz kifizetésére telefonon intézkednek. Sokszor autókat bérelnek, és azzal utaznak le Horvátországba vagy akár Magyarországra is. A határon átsétáltatott migránsokat a sofőr felveszi, és azonnal az adott országból elszállítja. Egy-két sikeres túra után megvan a bevétel, amivel tovább tudja fejleszteni a bizniszt. Ha egy sofőr megbukik, gyorsan szerez helyette egy másikat az adott közösségből. Idővel tovább terjeszkedik, csempésztársakat keres a Balkánon, akik majd beszervezik a migránsokat. Ezeket a szervezőket nehéz elfogni, hiszen ők nem vesznek részt a fizikai szállításban. De ők azok, akik a legnagyobbat kaszálják, ezért mi őket célozzuk meg.
Egy másik eset volt, amit épp a napokban koordináltunk a magyar, bolgár és görög bűnüldöző szervek között. Egy bolgár család és a köré szerveződött klán közel száz luxusautót importált Grúziából. Ezek mind nagy teljesítményű autók voltak, amiket átrendszámoztak, majd Görögországba, valamint Magyarországra küldtek trélerekkel, hogy ott migránsokat csempésszenek. Magyarországon csak ez a csapat legalább 18 esetben követett el csempészést. Ezeket az ügyeket csak akkor tudjuk megszüntetni, ha nemzetközi együttműködés keretében a bűnszervezet vezetőit elfogjuk. Ebben az esetben ez sikerült is, sőt a horvátországi kikötőben lévő jachtot is éppen most foglalják le, amit a bűnszervezet vezetője vásárolt a megszerzett profitból. Kiemelten foglalkozunk a vagyon-visszaszerzéssel, bár ez az embercsempészek esetében nehézkes. Az embercsempészetért járó pénzek elenyésző mennyisége megy a legális bankrendszeren keresztül. A migránsok sokkal jobban bíznak saját földalatti bankrendszerükben (Hawala), ahol valódi pénzmozgás nem is történik.
Alternatívaként jelentős mennyiségű migráns veszi útját Szerbiából Romániába, elsősorban Temesvárra. Az ott lévő menekülttábor, illetve a városban lévő egyéb, illegális menhelyek a csempészés gyűjtőpontjává emelték a várost. A Németországban elfogott nagyobb migránscsoportok többségét román, illetve török kamionokban csempészve szállítják. Az embercsempész bűnszervezetek hamar felismerték, hogy a magyar–román határ EU-s belső határ, ahol nincs vámellenőrzés. Ennek megfelelően a kamionok röntgenezése csak gyanú esetén volt, így könnyen áthozhatták a migránsokat kamionokba rejtve. Persze a hazai rendészeti szervek is felismerték ezt a helyzetet, új röntgenek lettek kihelyezve, amivel sikerült a jelenséget visszaszorítani.
– Érkezhetnek terroristák is az embercsempészek használta útvonalakon az Európai Unióba?
– A terroristák embercsempész-útvonalakon is érkezhetnek Európába. Ez a 2015-ös párizsi és brüsszeli terrorcselekmények kapcsán sajnos tényként kezelhető.
Amikor kontrollálatlanul érkeznek tömegek Európába, az kiváló lehetőség bűn- vagy terrorszervezeteknek, hogy az embereiket a célterületre bejuttassa.
Az Europol éppen ezért sokat tesz, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő. Az Europol vendégtiszteket alkalmaz a migránsok regisztrációs pontjain (Hot Spot) a terrorgyanús személyek kiszűrésére. Ettől függetlenül – még a legnagyobb körültekintés esetén is – megeshet, hogy valaki átcsúszik az ellenőrzésen.
Itt van például a 2020-as nizzai késelő esete, aki egy olasz hot spoton keresztül lépett be Európába. A nizzai merénylő Tunéziából indulva egy migránshajó tagjaként érkezett Lampedusára.
A szükséges regisztrációkat és ellenőrzéseket elvégezték, de gyanú nem merült fel vele kapcsolatban. Az, hogy egy büntetlen előéletű, okmányok nélkül érkező migráns fejében milyen tervek szövődnek, elég nehéz megfejteni. Aznap egyébként több mint 512 migráns érkezett 25 hajóval Lampedusára. Ilyen tömeg biztonsági szűrése jelentős kihívás elé állítja a biztonsági szerveket, ezért a politikának fontos szerepe van abban, hogy ezeket a folyamatokat lelassítsa.
Nem szabad meghívólevelet adni a migránsoknak! Ha ez megtörténik, akkor az lesz amivel épp most küzd az EU Fehéroroszország kapcsán. Pillanatok alatt tömegek indultak meg Irakból, akik érkezésének kezelése egy kis EU-tagállam számára szinte lehetetlen feladat. Ezért is az összes létező mechanizmust elindította az EU, hogy támogatást nyújtson a litván kormánynak.
– Az unió migrációs gondjait az Afrika felől érkező tömeg is súlyosbítja. Párizsban már a Vogézek terén sátortoboroznak az afrikai illegális migránsok. Olaszországban ismét növekszik a tengeren érkező menekültek száma. Az EU számára melyik irány élvez prioritást? A balkáni – szárazföldi – vagy a tengeri – afrikai?
– AZ EU-t minden irányból nyomás alá helyezik a rendezetlen jogi hátterű migránsok. Spanyolországba nemrég 8000 migráns tört át az egyik enklávéba, míg Olaszországban heti 60-70 hajó landol Tunéziából. A görög szigeteken most viszonylagos a nyugalom, de a szárazföldi határon folyamatosan erős a csempésztevékenység. A kontinensről induló és csatornán Nagy-Britanniába átkelő kishajók száma rekordokat döntöget; a napi rekord épp a héten dőlt meg 482 migránssal. Emiatt is a brit kormány már katonai akció bevezetését tervezi.
A Balkánon és az unió belső területein számolatlanul állítják meg azokat a járműveket, amikbe migránsokat rejtettek.
És itt van a legújabb sztori, hogy Fehéroroszország a migránsokat eszközként használja fel az EU szankcióira válaszul. Litvániába folyamatosan napi 2-300 iraki érkezik okmányok nélkül, akiknek az utazását enyhén szólva is megkönnyíti a fehérorosz kormány. Szóval nincs jó állapotban az unió, recseg-ropog a migrációs teher alatt. Viszont ami jó hír, hogy a 2015-ös válságból sokat tanultunk és ez segít abban, hogy még egy olyan helyzet ne alakulhasson ki.
– Az Europol kiemelten kezeli az embercsempészet elleni fellépést, ebből következően az illegális migráció kezelését a 2025-ig tartó időszakban is. Melyek a fellépés főbb programpontjai?
– Az Europol a szervezet bűnözés elleni harc keretében küzd az embercsempészet jelensége ellen. Sajnos látjuk azt, hogy a célországokba megérkező migránsok egy része küzd az integráció nehézségeivel; képzetlenségük miatt nem tud legális munkát vállalni és ilyenkor mindig felmerül az illegális „munkavállalás” lehetősége. Ennek során akár
klánokba is szerveződhetnek, ami jelentős kihívás elé állítja a rendészeti szerveket manapság. A klánalapú szervezett bűnözés sok helyen uralja az ember- vagy kábítószer-kereskedelmet; utcai erőszakos bűncselekmények elkövetésében ölt testet megbotránkozást keltve sok emberben.
Az Europol éppen ezért a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelmet helyezi az előtérbe függetlenül attól, hogy annak a csoportnak mi a tevékenysége. A felderítés hangsúlya eltolódik a kiemelt célszemélyek elleni küzdelemre; azokat akarjuk felderíteni és letartóztatni, akik a legtöbb kárt okozzák az uniónak és annak tagállamainak. Ennek során fontos az együttműködés, mert Magyarországon sok bűnszervezet csak a bűncselekmény idején van jelen, maga a szervezés az egy másik tagállamba történik. Egészen addig, amíg ezeket a részleteket nem rakjuk össze, a migránsok csempészete nem fog lecsökkenni az adott tagállamokban. Látható, hogy amikor egy nemzetközi csoportot felszámolunk, akkor pár hetes nyugalom költözik a magyar utakra is.
Borítókép: Horvátországon, Szlovénián, illetve hazánkon keresztül akarnak eljutni Nyugat-Európába. Fotó: Europress/AFP
